A tavalyi évhez hasonlóan idén is készítettünk naptárat, az idei a Fától az erdőt  nevet kapta. A Forest & Fruit Naptár 2019-ben a főváros és a Budai-hegység néhány jellegzetes facsoportosulását  és egy-egy szokatlan időjárási jelenségét mutatjunk be nektek.

A városi zöld növényzet szinte észrevétlen, a jelenléte nem, csak a hiánya tűnik fel. A fákat gyakran már csak akkor tudjuk értékelni, ha a helyükön egy tönk maradt. A zöld növények, köztük a fák elő tudnak állítani valamit, ami  minden élőlény számára nagyon fontos: oxigént. Jelentőségükhöz képest nem óvjuk a fákat és nem figyelünk elég jól az erdőre - vagy csak kevesen tesszük ezt.

A kiválogatott képek között van néhány, ami az egyre gyakoribb rendhagyó időjárási viszonyokat is megmutatja. Lehetett miből válogatni, és volt fotó, amit csak a rossz minőség miatt hagytunk ki. A természet most már megmutatja: az emberi beavatkozás hatása visszafordíthatatlan. 

A képek 12 különböző helyszínen készültek, egy-egy területhez tartozó érdekességről tematikus bejegyzésben számolunk be az év során, terveink szerint negyedéves gyakorisággal. 

A naptárat IDE kattintva tudjátok letölteni, a fotókat pedig ebben az albumban lapozhatjátok át.

A naptár változtatás nélkül, forrásmegjelöléssel szabadon másolható, nyomtatható, terjeszthető.  

 Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

A blog tavalyi évét a Budai-hegységben készült legszebb fotóinkból összeállított naptárral zártuk. Így az is megismerkedhet a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket. A hónapok neveire kattintva olvashatsz a A hónapok neveire kattintva olvashatsz a januári, februári, márciusi, áprilisi, májusi, júniusi, júliusi, augusztusi, szeptemberi, októberi és novemberi naptárfotóinkról, valamint a hozzájuk kapcsolódó túrákról.

A Forest & Fruit Naptár 2018 decemberi fotóját pont egy évvel ezelőtt készítette Petra az Apáthy-sziklánál. A Nagybányai úttal párhuzamosan futó zöld turistaút, a tanösvénnyel rajta a tájékoztató táblákkal és az város java részét láttatni engedő panorámával méltán népszerű a környék lakói és a túrázók előtt is.

A tavalyi évben amikor arra jártunk december 25-én az időjárás is nekünk kedvezett, ragyogó napsütésben, kellemes időjárási viszonyok között tudtunk végigmenni a karácsonyi túránk útvonalán. Az idén viszont úgy alakult, hogy inkább karácsony második napján mentünk ugyanide és hát, az idő nem kedvezett nekünk. Igaz a nap legalább sütött, de konkrétan majd’ lefújta a fejünket a szél. A növényzeten észrevehető volt, hogy az idei ősz hosszabbra nyúlt és jóval melegebb volt, a csipkebogyó vidám zöld levelei és piros bogyó színesítették a jégkék tájat. És elkészült egy újabb örökpanorámás ház…

Az Apáthy-szikláról már írtunk korábban, ITT olvasható a bejegyzés a rövid, de tartalmas sétáról. Tavaly télen volt egy alkalom, amikor túrát megtoldottuk még néhány kilométerrel és a 11-es busz végállomásástól átsétáltunk a Fenyőgyöngye étteremhez. Valamilyen okból errefelé eddig szinte csak télen jártunk és az ideje korán lemerülő telefonok miatt jó, ha néhány képben meg tudtuk örökíteni látványt.

Miután magunk mögött hagytuk a Liptómező felé panorámás utat, az eleinte meredeknek tűnő Látóhegyi úton indultunk el. Azért éri meg felsétálni, mert a Glück Frigyes kezdeményezésére Friedrich Lóránd tervei alapján 1929-ben terméskőből megépített fedeles Árpád kilátóhoz, mert innen a város azon részeire is csodás panoráma nyílik, amik az Apáthy-szikláról nem voltak láthatók: jól látható a Budapest nagy része, a Duna és a Budai-hegység nyugati oldala.

A területen, hasonlóan a Vaskapu-hegyhez, itt is sok a turista, a futó és kutyasétáltató. Az összefüggő erdőrészeket érdemes csendben megközelíteni, már több alkalommal láttunk előttünk elsuhanni a felvert vadat, legalább mi ne zavarjuk őket. A kilátó után két útvonalon mehetünk tovább: a kék út, amit Glück Frigyes útnak neveznek, rögtön a Fenyőgyöngyéhez visz – kicsivel több, mint másfél kilométer – a zöld pedig a Szépvölgyi dűlőhöz. Mindkét helyen megáll a 65-ös telebusz, vagyis Fenyőgyöngyétől csak előzetes telefonos bejelentés után meg tovább felfelé a Szépvölgyi úton.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Összességében a pasaréti Nagyhídtól végig a zöld jelzésen a Szépvölgyi útig haladva két pontról is megcsodálhattuk a téli Budapest lenyűgöző panorámáját, a változó perspektívákat és a Budai-hegység számos arcát, dombokat és völgyeket. A táv több, mint 5 kilométer volt, annak, aki nem bulizik Szilveszterkor, ideális évkezdő túra.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Idén nyáron a Forest&Fruit csapata csatlakozott a műanyagmentes júliushoz és átgondoltuk, hogyan tudnánk racionalizálni a műanyag használatunkat. Rövid távú tapasztalatainkról ITT a hosszú távúakról pedig ITT írtunk és már akkor is sejtettük, hogy izgalmas vállalkozásba kezdtünk bele. Az évvégi ünnepkör, az ilyenkor felpörgő kereskedelem láttán ismét átgondoltuk, hogyan és miképpen lehetne a karácsony körüli időszakot környezettudatosabbá tenni. Úgy, hogy döntéseinket ne áldozatnak, hanem természetes, környezettudatos válaszként éljük meg. A mi, egyelőre optimálisnak tűnő megoldáscsomagunkat, most megosztjuk veletek. Természetesen ez is, mint a legtöbb bejegyzésünk szubjektív, ha szeretnétek kiegészíteni, bátran tegyétek meg.

Fenyő vagy műfenyő?

Erre a kérdésre néhány évvel ezelőtt még nem lehetett volna olyan egyértelmű választ adni, de már a világossá vált: hacsak allergia nem indokolja az igazi fenyő a jó választás. Amíg az ültetvényen növekszik a fa, addig oxigént termel, munkát és jövedelmet ad a termelőnek A fenyőfa kivágása és használatata után pedig viszonylag rövid idő után elbomlik. A földlabdás fa azoknak ajánlott, akik szeretnének fenyőültetvényt és van is hozzá kertjük, mert így folyamatosan gyarapíthatják a fáik számát. A dézsába ültetett fát folyamatos tápoldatozás mellett néhány évig még nevelgetni, de törődést igényelnek és betegségekkel szemben nem lesznek olyan ellenállók.

Csomagolás

Nincs karácsony temérdek csomagolóanyag nélkül. Tényleg nincs? A szebbnél szebb, tarka színekben pompázó papír, műanyag, papír és műanyag ívek, fóliák, dobozok, glitteres és 3D-s tasakok, csomagok minden ünnep elengedhetetlen kellékei, mostanában. Még az olyannyira elterjedt cipősdoboz adományozás egyszerű cipős dobozát is bevonják díszes papírral. Az a helyzet, hogy teljesen felesleges a környezetet tovább terhelni ezekkel az egyszerhasználatos csomagolásokkal. Az egyszerhasználatos palackokhoz hasonlóan kis utánajárással ezek is kiválthatók.

Nálunk a csomagolások újrafelhasználása és a lehető legkevesebb hulladék termelése a Mikuláshoz kötődik. Egyik évben egy polár csizmában érkeztek az ajándékok és annyira megtetszett a puha, piros lábbeli, hogy azóta is azt használjuk, pedig már senki nincs a családban, aki hinne a Mikulásban. Valószínűleg szintén ezért használunk évek óta különböző méretű strapabíró papírtasakokat, ezeket az év többi részében a fenyőfa díszek társaságában laposra hajtva tároljuk. Ha néha veszek is csomagolóanyagot, abból szinte biztosan füzetborító vagy kreatív alapanyag lesz. Még nem próbáltuk, de az ajándékok textilbe is becsomagolhatók, ezeket a kelméket minőségromlás nélkül nagyon sokáig lehet használni.

A mikroműanyag tartalmuk miatt környezetszennyező glitteres csomagolóanyagok remélhetőleg hamarosan veszítenek a népszerűségükből és az ezzel bevont díszek szintén. Ezek az apró műanyagszemcsék azon kívül, hogy a környezetbe kerülve megállíthatatlanul terjednek, mindenhova tapadnak, legyen az bababőr, arc, kéz, ünnepi ruha. Aki szeretne többet tudni a glitterről és jól tud angolul, olvassa el a New York Times erről szóló remek cikkét ITT. A legjobb, amit tehetünk, hogy a boltban hagyjuk ezeket a termékeket. Az ünnepek után keletkező csomagolóanyaggal érdemes környezetbarát módon bánni, újra hasznosítani vagy szelektív módon megválni tőle.

Néhány környezettudatos ajándék

Év végén nem csak a családtagok és barátok, hanem üzleti partnerek és kollégák is adnak egymásnak ajándékot. Ami egyrészt jó, hiszen egy munkahelyen a kollégákkal olykor több időt is tölthettünk egy év alatt, mint családtagjainkkal és jó, ha olyan a kapcsolatunk, hogy ajándékot adunk egymásnak. Örömteli, hogy egyre több cégnél az a szokás, hogy az ajándékozás helyett inkább együtt vacsoráznak és az egymás ajándékára szánt összeget egy segítő szervezetnek adják.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Még nyáron írtunk az egyszer használatos műanyag zacskók kiváltásának lehetőségéről és bizony fontos dolog, hogy mindennapi kenyerünket hogyan tároljuk. A Shamo bagnak van egy sokféle termékből álló Shamo for Zeroheroes nevű kollekciója, aminek tartós darabjaival kiválthatók az egyszerhasználatos eszközök. Anyagok újrahasznosításával, fenntartható módon készített eszközök széles választékából választhatunk, ha úgy gondoljuk. Érdemes átböngészni az egész oldalt és a sokféle termék közül kiválasztani azt, aminek használatával mi környezettudatosabbak tudunk lenni. A kollekciót ITT lehet megnézni, mi a kenyeres zsákot néztük ki, amiben a kenyér hosszú ideig friss marad PUL bélésének köszönhetően.

Másik kedvenc hazai készítőnk BogBag néven található meg és itt is számtalan egyedi környezettudatos termék közül választhatunk, kedvező áron. Egy egyedi méretű textil bevásárlótáska után kutatva bukkantunk erre az oldalra, az ötletes és holmikat böngészve itt ragadtunk. Egyik kedvencünk a Baggy termékcsalád, ezek péksütemények, zöldségek tárolására alkalmasak és biopamutból készülnek. A PUL béléses Bakery baggyban a péksütemények sokáig eltarthatók, nem csak kenyér, de tucatnyi zsömle is elfér a tárolóban. Sőt, a hálós anyag felhasználásával készült hálós baggy a vásárlásnál is jól jön, átlátszó, mint a műanyag zacskó, ezért bármelyik boltban számtalan alkalommal használható.

Utolsó pillanatos ajándék lehet egy-egy fizetős alkalmazás megvásárlása. Mi hónapok óta használjuk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Farkaskölykök Ifjúsági Egyesület pár éve fejlesztett Madárhatározóját, ami nem csak azért jó, mert így nem kell könyvet cipelni a kirándulásra, hanem azért is, mert a határozásban az alkalmazás hanganyaga is segít. Nagyon érdekes, amikor határozás közben a lejátszott csiripelésre válaszol a közelünkben lévő madár. A madár színe, élőhelye lés formája megadása után gyakorlattól függően már sikerrel meghatározható a felelt madár. Madárhatározóból a Haladó verzió fizetős, igazi madárrajongóknak nagy örömet lehet egy ilyen alkalmazással okozni.

A közelmúltban nyílt meg online a Duna-Ipoly Nemzeti Park webshopja és való igaz, az onnan rendelt ajándékok már nem érkeznek meg karácsonyra, de az év bármely időszakában szuper holmikat vezetünk innen is. Nekünk a DINPI francia kártyacsomag a kedvencünk, nem csak a játékos ismeretterjesztés, hanem a szép illusztrációk miatt.

Budapesten és környékén több olyan vadaspark és arborétum is van, ahová érdemes visszatérni egy évben többször is. Ilyen a programok széles tárházával váró Budakeszi Vadaspark, vagy a különleges növénytársulásai miatt figyelemre méltó Budakeszi Arborétum. Bérletet sajnos csak az előbbibe lehet vásárolni: annak éri meg, egy évben több, mint 7 alkalommal szeretné figyelemmel kísérni a Vadaspark lakóinak életét, erről bővebb információ ITT.

A Gyermekvasútra szintén nincs bérlet, pedig igény lenne rá, főleg az egy éve bevezetett díjszabás óta. A kisvasúttal annyira praktikus megközelíteni a Budai-hegység több nevezetességét, hogy érdemes lenne ezt megfontolni. Idén mi kevesebbet vonatoztunk, de az utóbbi években készült a Gyermekvasutat és környékét bemutató vonat- és panorámafotóinkból már tekintélyes gyűjteményünk van. Egyszerűen megunhatatlan az állandóan változó táj és az erdő ezer arca.

Milyen az ideális menü?

Végül, de nem utolsó sorban a karácsonyi menü az, amivel sokat tehetünk a környezetünkért. Mi már a bevásárlásnál arra törekszünk, hogy csak azt és annyit vegyünk, amire és amennyire valóban szükségünk van. Próbáljuk elkerülni a túlevést és azt, hogy étel veszendőbe menjen. Néhány fajta ételallergia miatt és azért, hogy az ünnepre készülődés ne a konyhában teljen el, a nálunk asztalra kerülő karácsonyi menü elég egyszerű. Idén a megfázások miatt is hagyományos húsleves lesz, kevésbé hagyományos gyümölcsmártásokkal, liba vagy sült hal, többféle körettel, és ha valaki hoz magával, akkor lesz halászlé is. A menü megtervezésénél minden évben szempont, hogy a lehető legkevesebb idő alatt legyen kész, inkább a sütik elkészítésére fordítunk több időt. 

Az ünnepi készülődés és az ünnep  az együtt töltött időtől lesz értékes és emlékezetes, így hát legyen mindenkinek békés és áldott a karácsonya!

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

A blog tavalyi évét a Budai-hegységben készült legszebb fotóinkból összeállított naptárral zártuk. Így az is megismerkedhet a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket. A hónapok neveire kattintva olvashatsz a januári, februári, márciusi, áprilisi, májusi, júniusi, júliusi, augusztusi, szeptemberi és októberi naptárfotóinkról, valamint a hozzájuk kapcsolódó túrákról.

A novemberi naptár fotója 2008. november 1-jén készült, amikor egy kellemesen meleg őszi napon Zugligetből elindultunk fel a Normafához, majd onnan a kisvasúttal vissza Hűvösvölgybe. A fotók tanúsága szerint olyan meleg volt, hogy aznap kabát sem kellett a túra nagy részében.  Habár idén is végigjártuk november elsején egy részét a távnak, most mégis a 2008-as túrát idézzük fel. Olyan szépek voltak akkor az őszi erdő színei, hogy kár lenne 10 év után nem elővenni őket. Közben teszünk egy kis időutazást néhány panorámás Budapest fotóval.

A Budai-hegység számos pontján vannak a tájból kiemelkedő szikladarabok, magányos, változatos formájú kövek. Ezek közül én a Tündér-sziklát ismertem meg legelőször, a jellegzetes alakja után a neve is megtetszett, nem véletlenül. A sok-sok évvel ezelőtti kirándulásokról nem készítettem fotókat, de mivel az első túra óta rendszeresen visszatérek, visszatérünk a sziklához, pontosan felismerhető, hogy milyen sokat és milyen gyorsan változott a terület az eltelt évek alatt.  Bárki számára, aki rendszeresen túrázik arrafelé, könnyedén nyomon követhető, hogy az 1977 óta természetvédelmi területként nyilvántartott területen hogyan áll vesztésre a természet. Hogyan porlad a kelleténél jobban a nem csak turistabakancsokkal koptatott dolomitos kőzet, tűnnek el a lépcsősorok és süllyednek a turistautak. 

A túrára az éppen 2008. szeptembere óta közlekedő 291-es busz végállomásától indultunk el és az enyhén emelkedő Zugligeti úton elsétáltunk az 1847-es Dűlőkeresztelőnek helyet adó, mára jelentősen kibővült és iskolaként működő épületig. Zugliget évtizedek óta népszerű a kikapcsolódásra vágyók körében és számtalan módon lehet bejárni ezt a területet, néhány útvonalat ITT ajánlottunk. 

Egy kicsivel az épület előtt a Zugligeti útból nyílik a Disznófő út, amin végig haladva végül a romantikus hangulatú, zsákutcaként végződő Szilassy úton ballagtunk tovább.

Az itt található Disznófő forrás már akkor is körbe volt kerítve, a terület is talán rendezettebb volt, mi a kerítés mellett elhaladva meg sem álltunk a Normafáig.

A késő őszi erdő színei mindig magával ragadók és az akkor a szürkületbe hajló délutánon különösen ragyogók voltak a fák. Néhány fotó a látható panorámáról, a képre kattintva galéria nyílik.

A kék jelzés érintésével elbóklásztunk a Normafa megállóig, ahol a 4 kilométeres séta után pont elcsíptük az Gyermekvasút egy délutáni szerelvényét és visszavonatoztunk Hűvösvölgybe. A túra 4-5 kilométerét pontosan 3 óra alatt tettük meg, szóval nem haladtunk túl gyorsan.

Az idei évben az időjárás nem volt olyan kegyes hozzánk és a felhős ég nem sok jót ígért. A Zugligeti úton a zöld háromszög jelzés egy lépcsőn az Erdei úton folytatódik.

Habár a Tündér-sziklán messziről nem látható sok változás, a hegyből lemorzsolódó apró dolomitdarabkák az utat és a lépcsőt teljesen beterítik. A szikla messziről hatalmasnak és lerombolhatatlannak tűnik, de a hegy lábánál rendre összegyűlő kődarabkák jelzik, fogy a hegy.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

A filmkészítők fáradozásainak köszönhetően a való életben megvalósíthatatlan közelségbe kerülhetünk a természetfilmek főszereplőihez és sorsukat követve fontos összefüggéseket tudhatunk meg. A természetfilmek segítenek megismerni és ezzel együtt még jobban megbecsülni bolygónk élővilágát. Mi a Forest&Fruit blogban inkább képek és szöveg segítségével szeretnénk ezt a megbecsülést elérni és amikor úgy adódik, örömmel ajánlunk ismeretterjesztő kisfilmeket, dokumentumfilmeket.

Ezért is kaptunk az alkalmon, hogy megnézzük Török Zoltán lemmingekről készített, A messzi észak aprócska ura című ismeretterjesztő filmjét a budapesti Art+Cinemában az ötödik alkalommal megrendezett Skandináv Filmfesztiválon, melynek programja ITT olvasható. Jó hír, hogy ha ma lemaradtál a filmről, holnap november 25-én 16.30-tól még megnézheted.

A mai alkalom egyben közönségtalálkozó is volt, természetfilm vágója Hargittai László árult el háttérinfókat, érdekességeket a filmről. A természetfilmek elkészítéséhez idő kell, nem lehetséges előre megrendezni egy állat viselkedését. Megtudtuk, egy-egy ilyen filmet alapos előkészítés után lehet leforgatni, előre megfigyelve az állatok szokásait és viselkedésüket. Az állatok megérzik – szagról is - az ember közelségét, akár napokra is el kell rejtőzni, hogy meg lehessen örökíteni a természetes viselkedésüket. A két és fél év alatt, Jan Henriksson operatőrrel leforgatott fantasztikus látványvilágú filmben látszik ez az odafigyelés és az aprólékos előkészületek. Habár közel kerülünk a film szereplőihez, a képanyagon és nem csupán történetmesélés zajlik, hanem szó van az ember által okozott klímaváltozás flórában és faunában is nyomon követhető változásairól.

Természetfilmet készíteni nem csak azért más, mert a filmes vendég a forgatási területen, hanem azért is, mert esetenként a stábnak szélsőséges időjárási viszonyokhoz alkalmazkodni. Török Zoltán lemmingekről szóló filmjében az északi sarkkör környékén valóban szélsőségesek az időjárási viszonyok, a forgatás idején előfordult mínusz 40 fok is. A filmben bemutatott sarkköri világ élőlényei, aprócska és nagyobb állatai az evolúció során alkalmazkodva ehhez a hideghez és a természet rendje szerint születnek, élnek és halnak. Az aprócska és tarka színével az év nagyobb részében jól rejtőző lemming szaporaságával és a táplálékláncban betöltött helyével ennek az ökoszisztémának egy fontos eleme, egy urban legend megcáfolásán kívül erről is szól a film.

A több szereplőről és az ökoszisztéma változásairól megtudhattok többet, ha megnézitek az 50 perces filmet november 25-én 16,30-tól az Art+Cinemában a Skandináv Filmfesztiválon.  

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

A blog tavalyi évét a Budai-hegységben készült legszebb fotóinkból összeállított naptárral zártuk. Így az is megismerkedhet a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket. A hónapok neveire kattintva olvashatsz a januári, februári, márciusi, áprilisi, májusi, júniusi, júliusi és augusztusi  és szeptemberi naptárfotóinkról, valamint a hozzájuk kapcsolódó túrákról.

A Forest & Fruit Naptár 2018 októberi fotóját Budapest egyik kilátójáról készítettül el, megörökítve két másik nevezetességet. A Makovecz-kilátó szerintünk minden kiránduló kedvence, izgalmas formája és könnyű megközelíthetősége miatt. A János-hegyet és a csúcsára épült Erzsébet kilátót pedig pont az előző havi naptár bejegyzésünkben mutattuk be. A naptárban szereplő fotó 2017 október elején készült készült, egy olyan hétvégi napon, amikor gomolyfelhők borították az eget. Egy kicsit talán az eső is szemerkélt, ezért jól felöltözve túráztunk a Hárs-hegyen. Idén zord időjárásról szó sem volt, ragyogó napsütésben, 20 fokos melegben jártuk az erdőt Szépjuhászné és Hűvösvölgy között. Nem titok, ebben az évben is többször túráztunk a Hárs-hegyen, számtalan fotót és videót készítettünk a Budai-hegység legnépszerűbb területéről. A bejegyzés fotóinak egy része nyáron készült, a tarka lombú fákon kívül a nyári harsogó zöld erdőt is szeretnénk nektek bemutatni.
 

A Budai-hegység sűrű turista útvonal hálózatának köszönhetően több lehetőség is áll a kirándulók előtt, ha a Szépjuhászné 424 méter magasan fekvő nyergéből lejutnának a 234 méter magasságban elterülő Hűvösvölgybe. A legrövidebb és leggyorsabb mód, Gyermekvasút; mindössze 15 perc alatt a kilátókanyar mentén és egy patkó alakú alagúton áthaladva már Hűvösvölgyben is vagyunk. A vonzó vonatozás helyett kicsit hosszabb úton, előbb a zöld körön majd a sárga jelzésen haladva is megtehetjük a túra két pontja közötti távolságot, így egy kb 2-3 kilométeres, kényelmes és gyakorlatilag folyamatosan lejtő útvonalon haladuk Hűvösvölgy felé.

A tapasztaltabb turisták tudják, hogy a Szépjuhásznétól északkeletre található Hűvösvölgy eléréséhez északnyugat felé, a sárga jelzésen elindulni. Az kisvasút állomása előtt el kell kanyarodni balra, majd sínek után egyenesen előre tartani.  A túra rögtön egy kiadós hegymenettel indul, ami télen havas időben igazi edzésnek számít. Mi márciusban is jártunk errefelé a vaddisznók nyomában, azóta elolvadt, majd újra megérkezett a hó. A Hárs-hegynek ez a része nem csak az itt honos állatok és növények miatt érdekes, de alkalomadtán érdemes kitérőt tenni a hegy oldalában található felhagyott és messziről is jól látható mészkőbánya miatt. Néhány évvel ezelőtt az első pihenőnél fákat kivágtak ki, de a fák lombja mára ismét elrejti a köves hegyoldalt.

Jó időben és száraz terepviszonyok mellett kényelmes tempóban hamar fel lehet érni a 454 méter magas Hárs-hegy csúcsára, előbb a Hármashatár-hegyre panorámás Csanádi Pihenőhöz, majd a kőből és fából készült masszív kilátóhoz. Az építményt Kaán Károly erdőmérnökről, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjáról nevezték el, aki újjászervezte a hazai erdőgazdálkodás és neki köszönhetően született meg 1923-ban az Alföld fásítási törvény, majd jött létre a modern állami természetvédelem.  Maga a kilátó 1989-ben épült és nem olyan régen, 2016-ban újították fel. Szükség is volt rá, hiszen a faszerkezet elég megviselt állapotban volt. A több emelet magas épület legfelső szintjéről akadálytalanul lehet körbe pillantani Budapestre és a környező településekre, a fával borított hegyekre és a zöldet telkenként felfaló városra.

Alapos nézelődés után a sárga jelzés egy sziklás úton folytatódik lefelé, olykor nagyobbakat kell lépni.  Rövid, koncentrált gyaloglás után egy hangulatos szurdokban feltűnik a fokozottan védett, régészeti szempontból is jelentős Bátori barlang bejárata. A 360 méter mély, jelenleg csak kísérettel és engedéllyel látogatható vasajtóval lezárt barlang nevét egy szerzetesről kapta, aki a 15. században elvonultan, remeteként élt itt és idejét Bibliamagyarázat írásának szentelte.

Ezt követően a terep már könnyebben járható, néhány száz méter után előbb az az Örökerdő tanösvényt, majd a zöld kör jelzést keresztezi a sárga jelzés.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A túra ezen pontján teszünk egy kis kitérőt a sárga háromszög jelzésen, hiszen ez vezet a naptárfotón is szereplő Makovecz-kilátóhoz. A Kis Hárs-hegy 362 méter magas csúcsán található különleges formájú építményt nem olyan régen újították fel, a terület látogatottsága miatt szükséges is rendszeresen karban tartani. Az 1977-ben elkészült kilátó nevét a tervezőjéről kapta, habár ezt a nevet csak 2012. májusában egy névadó ünnepségen kapta meg, amin teljesen véletlenül ott voltunk. A kerek alaprajzú építmény tengelye egy acélcső és erre építettek rá 30 lépcsőt spirálisan, a tetején egy parányi terasz van. Idén október elején szokatlanul meleg volt és nem csak mi hanem néhány száz poloska is úgy gondolta, hogy közelebbről szemügyre veszi a felújított kilátót. A nagy tömegben napozó rovarokat inkább nem zavartuk meg és az idei panoráma fotót nem a kilátó csúcsáról készítettük el. 

A Kis Hárs-hegy csúcsa után ismét visszatérünk a sárga sáv, zöld kör jelzésre és folytatjuk az utat lefelé. Az Út az egészséghez táblánál egyenesen haladunk tovább és hamarosan keresztezzük a Gyermekvasút vonalát, majd elhaladunk a Hárs-hegy állomás alatt. Ez az a terület, ahol tavasszal rengeteg keltike nyílik és a látszólag rendezetlen erdő valójában egy örökerdő.

Ahogy közeledünk Hűvösvölgyhöz egyre jobban hallatszik az autók hangja és előfordul, hogy a meredek úton egy-egy biciklis is elsuhan mellettünk, annak ellenére, hogy itt is tilos kerékpározni. A sárga jelzés egy része közös a Tótasszony sétányon is futó sárga kör jelzéssel, így ezeken haladva kelünk át a forgalmas Nagykovácsi úton és haladtunk a végállomás felé. Az erdőben már alig talpalatnyi terület maradt a turistaútnak, ami Hűvösvölgyig az 56/61-es villamos vonalával párhuzamosan fut.

A túra vége a régi villamos végállomásnál van, összesen bő 5 kilométer megtétele után értünk le a kirándulóközpontnak számító Szépjuhásznétól a közlekedési csomóponttá váló Hűvösvölgyig. Egy korábbi Facebook videónkból már kiderült, levezetésképpen érdemes visszavonatozni a Szépjuhásznéhoz. 

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Az idei őszi szünet egy egész hétig tart, így érdemes megtölteni pihentető programokkal. Számos kimozdulós, otthonülős programból lehet választani, a lényeg, hogy a szünet valóban a pihenésről és a feltöltődésről szóljon. Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttünk néhány tippet az idő hasznos és tartalmas eltöltésére, ajánlunk kirándulásokat, barlang-és múzeumlátogatást, mozit, olvasást és persze egyszerű sütés-főzést. 

Kirándulás - zöld háromszög jelzés a Széchenyi-hegyen

Ha az időjárás megengedi érdemes ilyenkor is barangolni az erdőben. A színes lombok kicsit hűvösebb időben is hangulatos látványt nyújtanak. Gyakran ajánlottuk szabadtéri programként a Gyermekvasutat, aminek a Széchenyi-hegyi végállomásánál egy izgalmas és nem túl könnyű túrára is indulhatunk. A zöld háromszög jelzés a Széchenyi-hegyen, a Hegyhát útról leágazó ösvényre fel van felfestve, így nehéz eltéveszteni, az indulás helyét. A túra elején illő távolságból megcsodálhatjuk a 175 méter magas adótornyot, majd hamar belefeledkezhetünk az erdő és a táj szépségeiben. Ebben a túrában az az izgalmas, hogy számos pontjáról csodás panoráma nyílik a városra és néhány ponton meghökkentően hasonlít a Mátra egy-egy útjára.  A 460 méter magas hegyről az Apáca rét és az Úti Madonna kápolna érintésével érjük el az Edvi Illés utat, ahol választhatunk, hogy a műúton sétálunk tovább, vagy követjük a zöld háromszög jelzést és az Örög-orom tanösvényt is megnézzük. A zöld háromszög jelzés vége a Sas-hegyen van, de mi eddig minden alkalommal a Törökbálinti úton fejeztük be a túrát.

Kirándulás - zöld sáv a Látó-hegyen 

Szintén zöld jelzés, de ez már sáv, és a Budai-hegység másik pontján vezet fel egy kilátóhoz. Tavaly felmentünk a Vaskapu-hegyre, majd a túra folytatásaként az Árpád kilátóhoz. A Törökvészi út végén a zöld jelzésen kanyarodjunk a jobbra felfelé a Látó vagy más néven Gugger-hegyre, majd a Látóhegyi úton néhány száz méter után meg is érkezünk a Glück Frigyes javaslatára 1929-ben felépített Árpád-kilátóhoz. A pazar panoráma miatt érdemes itt egy kicsit elüldögélni, majd folytatni az utat zöld jelzésen a Szépvölgyi út felé. Ha vittünk magunkkal focilabdát, az útba eső sportpályán lehet focizni, de ha kellőképpen csendesen járunk az erdőben, még őzekkel is találkozhatunk. A séta a Fenyőgyöngye étteremnél ér véget, a zöld (hosszabb) vagy a kék (rövidebb) jelzés vezet oda.

Barlangúra - Szemlő-hegyi barlang

Kimozdulós, de mégis időjárásfüggetlen időtöltés a barlanglátogatás. A már ajánlott Pál-völgyi barlang mellett a korszerűsített világítással október 26-án ismét megnyitott Szemlő-hegyi barlang is jó választás lehet. A Pusztaszeri úton lévő barlang főleg az iskolások körében kedvelt, népszerűek a túrák előtti filmvetítések és az interaktív kiállítások is. A barlangban nagyon tiszta a levegő, télen-nyáron hűs 12 fok van, a terület kényelmes ruhában és cipőben bejárható.

 Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Természettudományi Múzeum - Bécs

Szintén időjárásfüggő egy múzeumlátogatás, viszont egy iskolai szünet vagy egy hosszú hétvége kiváló alkalom lehet, hogy a mindössze 2,5 óra vonatútra lévő Bécs lenyűgöző méretű Természettudományi Múzeumának meglátogatására. Megtekintésére érdemes időt szánni nem csak a gyűjtemény impozáns mérete, hanem a kiállítás interaktív része miatt is. Itt tényleg el lehet veszni a meteoritok, az ásványok, a földtörténet különböző korából származó fosszíliák között és ez még csak a múzeum egyik szintje. A múzeum egyik leghíresebb kiállított tárgya egy csaknem 25000 éves, prehisztorikus korból származó parányi kőszobor a Willendorfi Vénusz. Az őskor, az ember történelmének leghosszabb időszaka, írott források nem ismertek, ezért is jelentős minden, ebből a korból származó lelet. A kiállítások mellett figyelmet érdemel a Természettudományi Múzeum épülete. A gyűjtemény alapítója Lotharingiai Ferenc, építtetője Ferenc József volt, aki az addigra már a 100 éve gyarapodó tárgyaknak méltó otthont kívánt adni. Ez az elhatározás után 18 évvel meg is történt, a látogatók 1889-ben vehették birtokba az épületet. A múzeumot ingyenesen látogathatják a 19 év alattiak, a teljes árú belépő 10 euró.

Mozi - Pandák 3D

Egyedül vagy társasággal is jó választás lehet egy mozi. A Pandák című 3D-s mozifilmet csak cukiságbombaként emlegetik. Magunk sem hittük volna, hogy valaha leírjuk ezt a szót a blogban, pedig ezek a pandák tényleg azok. A film egy pandakölyök szabadon engedéséről, pontosabban a vadonbeli életre való felkészítéséről szól, és valóban egy izgalmas tanulási folyamatnak lehetünk tanúi. A film előzetese ITT nézhető meg.

Sütés-főzés társasággal

A sütés-főzés mindenki számára jó kikapcsolódás lehet, családdal, osztálytársakkal és barátokkal egyaránt. Aki gyakorlatlan kezdjen könnyen összegyúrható aprósüteménnyel. Mi eddig csokis pöfeteget készítettünk, ami pont olyan finom, mint a neve sejteti.

A receptet az apróséf oldaláról nyomtattuk ki ezer éve és nem változtattunk rajta semmit, ITT olvasható. A hétre tervezett sütik között szerepel egy egyszerű és nagyon ígéretes mazsolás süti, amit a kőeccerű oldalán találtunk ITT.

Olvasni menő

Ha mégis úgy adódik, hogy csak úgy otthon maradnátok, akkor érdemes olvasni. Nemrég kezünkbe került egy könyv, ami rögtön a kedvencünk lett. A címe A Duna - Utazás a Fekete-tengertől a Fekete-erdőig, szerzője pedig nem más, mint Nick Thorpe. Az író nem szokványos módon, a deltatorkolattól halad a forrás felé, könyvében erről az egy évig tartó kalandos útról számol be, megfűszerezve az évtizedek óta Kelet-Európában élő, nyugati újságíró rengeteg tapasztalatával, találó meglátásaival és némi történelemmel.

Reméljük, tudtok választani a felsorolt javaslatok közül és tartalmasan, de pihentetően telik el az őszi szünet.

Szeretnél hozzászólni: ITT megteheted.

A blog tavalyi évét a Budai-hegységben készült legszebb fotóinkból összeállított naptárral zártuk. Így az is megismerkedhet a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket.

A hónapok neveire kattintva olvashatsz a januári, februári, márciusi, áprilisi, májusi, júniusi, júliusi és augusztusi  naptárfotóinkról, valamint a hozzájuk kapcsolódó túrákról. A Forest & Fruit Naptár 2018 szeptemberi fotója a Budapest egyik legismertebb és egészen biztosan a legjobban látható két nevezetességét örökíti meg, a János-hegyet és a rajta több, mint száz évvel ezelőtt megépült Erzsébet kilátót. A fotó tavaly készült, egy olyan napon, amikor polár pulóverben és mellényben néztünk szét kicsit vacogva a hűvös őszi tájon. Ehhez képest, idén ugyanazon a napon délután 28 fok volt, szóval mellényről szó sem lehetett.

A János-hegy és az Erzsébet-kilátó megközelítéséről már több alkalommal írtunk, túráztunk Kisvasúttól, kisvasútig, felfedeztük az hegy oldalában elterülő Örökifjú örökerdőt, de lesétáltunk madarak és fák között Zugligetbe. Bemutattuk az Ezerarcú János-hegyet és érintőlegesen írtunk a számos sportolási lehetőségről, ami adott ezen a fantasztikus adottságú és panorámájú hegyen.

A terület népszerűsége nem újkeletű, lassan 200 éve kirándulnak a pesti polgárok a Budai-hegységbe és több száz éve alakítja ez ember kénye-kedve szerint a Budai-hegység növényvilágát. Aki szeretne jobban elmélyedni Budapest történetében és kutatni, hogyan terjeszkedett az ember évről évre, az kapcsolja be a Budapest Időgépet. A Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott Hungaricana rendszerben a nem csak Budapest, de Európa történelmi térképeinek korszerű változatai is böngészhetők. A helymeghatározás engedélyezése után IDE kattintva rögtön a tartózkodási helyünk 19. századi helyszínének térképét pillanthatjuk meg a képernyőn. A Budapest Időgép pedig ITT található, adatbázisában a vázlatos és a korabeli térkép segítségével egészen 1837-ig lehet visszapörgetni az időt. 

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A János-hegy a maga 527 méterével, ha nem is a Budai-hegység, de Budapest legmagasabb pontja, lebilincselő a csúcsról elénk táruló 360 fokos panoráma. Elnevezéséhez több monda kötődik, emlegetik a törökverő Hunyadi Jánost, Mátyás király apját, de egy egykor itt álló szoborról is szó van a magyarázatokban. Az 1837-es térképen még Johannseberg név szerepel, amit az 1847-es dűlőkeresztelőn, változtattak át Pozsonyi-hegyre. A későbbi térképeken egy újabb névvariáció tűnik fel, a kutakodásaim során talált 1902-es képeslapon a Pozsony- Jánoshegyi messzelátó látható. Ma már a János-hegy egyik oldalán lévő 427 méter magas csúcs viseli a Pozsonyi-hegy nevet, a Johannesberg végérvényesen János-hegyre magyarosodott.

Az egykori messzelátó helyén ma már egy tekintélyes méretű, kőből épült kilátó áll, ami az évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő Erzsébet királynő nevét viseli. A kiegyezéskor megkoronázott Ferenc József felesége Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja volt, kedvelte a magyarokat. Megkoronázása előtt, uralkodó házastársaként a nők számára megengedett reprezentatív szerepen túllépve, a politikai életben is részt vett egy rövid ideig.

A Pozsony-Jánoshegyen álló faszerkezetet 1908-ban bontották el, és a város turizmusának fejlesztéséért sokat tevő Glück Frigyes javaslatára döntöttek az Erzsébet-kilátó megépítéséről. A neoromán stílusban készült épület tervezője Schulek Frigyes volt. A finom díszítésű, mészkőből készült kilátót a döntéstől számított 2 éven belül átadták; a 25.3 méter magas, 53 méter kerületű építmény korának leghatalmasabb ilyen jellegű épülete volt. A kilátó nagyon népszerű a kirándulók körében és valóban megéri megmászni, mind a 100 lépcsőt. A legfelső teraszról ugyanis tiszta időben 75-80 kilométerre is ellátni. A kilátót a 100 éves évforduló környékén rendbe hozták, megközelíthető a piros sáv és a zöld háromszög jelzéseken, de a sportos természetjárók rekortánon is felfuthatnak a csúcsra.

A szeptemberi naptárlap a Budai-hegység két nevezetességét ábrázoló fotója egy harmadik nevezetes helyről, Normafáról készült. A hegyoldalból elénk táruló panoráma mindig arra késztet, hogy megörökítsük ezt a látványt,. próbálgatva az éppen nálunk lévő telefon/fényképezőgép határait.  A felső 2017-es szeptember végi és az alsó 2018 október eleji kép ugyanazzal az okostelefonnak készült, nagyjából ugyanarról a helyről. 
  

Azon talán már nem lepődik meg senki, hogy a Normafa elnevezése is a Hunyadiakhoz köthető. elnevezése. Egy évszázadok alatt hatalmasra megnőtt Viharbükknek nevezett fa mellett - ami a monda szerint Mátyás király születésekor hajtott ki – énekelte el Schódelné Klein Rozália Bellini Norma operájának nagyáriáját 1840-ben. Ezután kezdték a kies, művészek, írók, költők által előszeretettel látogatott domboldalt Normafaként emlegetni. A fa évtizedekkel később kidőlt, a helyére egy másikat ültettek és emléktáblát állítottak.

Kétségtelen tény, hogy Normafa népszerű a turisták, sportolók és a kikapcsolódni vágyó emberek körében.  Itt vezet még a budai zöld sáv jelzés, ami ugyan az Erzsébet-kilátóra nem vezet fel, de a Széchenyi-hegy felől ezen a jelzésen lehet a János-hegy oldalán lévő ösvényen eljutni a Hárs-hegyre. A Normafa népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy nincs olyan évszak és napszak, amikor teljesen néptelen lenne. Ezt tapasztaltuk, amikor a naptárbejegyzés készítése miatt a szokásosnál több alkalommal mentünk fel a hegyre, de a korábbi téli és tavaszi alkalmakon is ezt láttuk. Sajnos a Normafa hétvégén túlzsúfolt, a 21-es buszcsalád mellé ekkor becsatlakozik a 212-es busz, ami a Boráros térről szállítja a kirándulni vágyókat. A város egyik legszebb panorámával rendelkező parkolójában álló számtalan autó pedig tovább növeli a zsúfoltságot. Budapest nem túl jól ellátott karbantartott, minőségi zöldfelületekkel, természetes, hogy a fővárosiak felkeresik a még rendelkezésre álló szabad területeket.

Amellett, hogy többen az erdőjárás alapvető szabályait sem tartják be, szomorú tény, hogy a fokozott terhelés mellett nem tud az erdő megújulni, a vékony termőtalajon megkapaszkodott növény- és állatfajok egyre kisebb élőhelyre szorulnak vissza. A területet folyamatosan fejlesztik és mindamellett, hogy volt is rajta mit, néhány része kezd egészen közpark jelleget ölteni. Egyre terebélyesedő mulcsos játszóterek, kultúrnövények szegélyes ágyásokban és az egyre több utat beterítő murva, mely nem dacol a gravitációval, hanem az esővízzel együtt szépen becsorog a védett erdőbe.

A Forest & Fruit Naptár 2018 minden egyes hónapjánál nyomon követhetőek az ember által okozott beavatkozások és a környezeti terhelés. A Budai-hegység Normafa és az Erzsébet-kilátó közötti területének utóbbi időszakban bekövetkezett változásait most mégsem taglalnánk, hiszen a közösségi médiában és más forrásból fellelhető fotók, valamint a rendszeresen odajáró kiránduló, kikapcsolódó emberek tapasztalatai önmagukért beszélnek.

 Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Források: 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Budai_Sas-hegy_Term%C3%A9szetv%C3%A9delmi_Ter%C3%BClet

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gl%C3%BCck_Frigyes

https://hu.wikipedia.org/wiki/Erzs%C3%A9bet-kil%C3%A1t%C3%B3

https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ferenc_J%C3%B3zsef_magyar_kir%C3%A1ly

https://hu.wikipedia.org/wiki/Wittelsbach_Erzs%C3%A9bet_magyar_kir%C3%A1lyn%C3%A9

Október második hétvégéjén a túrázáson kívül a természetvédelemé és a tudásgyarapításé volt a főszerep: pénteken és szombaton a Duna-Ipoly Nemzeti Park rendezvényein jártunk és sok izgalmas ismerettel lettünk gazdagabbak. Aki részt vett a hétvége eseményein, egy kicsit képet kaphatott a védett területeken folyó munkákról, a többiek pedig elolvashatják az erről szóló beszámolónkat és kattinthatnak a cikk végén található linkekre további információkért.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park havasi cincért ábrázoló logója is kikerült a Lóvasút épületére, ami helyt adott Budai Tájvédelmi Körzet 40, a Sas-hegy Természetvédelmi Terület 60 éve történt megalakulása alkalmából tartott rendezvénynek. A péntek kora délutáni időpont ellenére szép számú érdeklődő hallgatóság gyűlt össze a gyönyörűen felújított épületben. A Helytörténeti Gyűjtemény, melyről már ITT írtunk, megtekintése után szakterületükön kiemelkedő tudású előadók tartottak tárgyi ismeretekben, érdekességekben gazdag és hasznos tudást nyújtó előadásokat. 

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Az előadások meghallgatására érdemes volt időt szakítani, hiszen tudjuk nincs olyan túrázó, akinek ne lehetne újdonságot mondani a zöld területek flórájáról és faunájáról. Volt szó a természetközeli erdőgazdálkodásról, a 60 éve védett Sas-hegyről, a munkáról mely során megszabadították a felparcellázott hegyet az özönnövény orgonától, ritka növényekről, különleges állatokról. A kiváló fotókkal és videóval illusztrált előadásokon szinte testközelbe kerültek a tekintélyes számban itt élő pókok és más ízeltlábúak. A Budai-hegység tengernyi növény-, és állatfaja közül többet felvillantó előadás minden iskolásnak ajánlott lenne, hiszen így felismernék az imolát, a budai nyúlfarkfüvet, a pilisi lent és az illatos, de felettébb értékes Szent-István szegfűt, ezekről ITT és ITT írtunk, és még sok más fajt. Az elhangzottakra érdemes volt figyelni, hiszen így könnyen kitölthető volt a nemzeti park munkatársai által összeállított kétoldalas kvíz.

Az információban gazdag pénteki nap után másnap ellátogattunk a Sas-hegyen tartott Öreg hegy, nem vén hegy elnevezésű, változatos programokat és játékokat kínáló Családi napra, ahová most ingyenes volt a belépés. A különleges növény- és állatfajoknak otthont adó Sas-hegyet remek szakvezetéssel már számos alkalommal körbejártuk, egy alkalomról ITT írtunk. A pókokról szóló előadáson hallottak alapján sikerült azonosítani egy körülbelül 1 cm nagyságú ízeltlábút, felismertük a torzpókot. Az ajtócsapkodós aknászpókkal sajnos nem találkoztunk. Az igazi meglepetés viszont még ez után következett. A Sas-hegy oldalán körbevezető ösvény mentén, a főváros jelentős részét megmutató panorámán kívül több virágzó növényt láttunk, ezek a hegy északi oldalának sajátos mikroklímája miatt virágaikat még most is bontogatják.

A másnapi túránkon egy kicsit más szemmel tekintettünk a tarka levelű fák mellett a szokatlan meleg miatt még nyíló vadvirágokra, védett növényekre.

Ha te is szeretnéd védeni a budai zöld területeket és nem csak kikapcsolódni szabadidődben a számos pihenésre csábító helyen, akkor érdemes közelebbről megismerkedni a nemzeti parkok és a parkerdő történetével: a honlapokon és a közösségi média oldalakon lévő színes tartalmak* ebben segítenek. Érdemes minél több ismeretre szert tenni a szakemberek munkájáról, a területen élő rengeteg fajról, legyen az növény vagy állat.  Azt pedig talán említeni sem kell, hogy mennyire fontos betartani az erdőjárás alapvető szabályait és erre felhívni a veled együtt túrázók figyelmét.

* Íme néhány fontos oldal (folyamatosan bővül), ha tájékozódni szeretnél:

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted. 

Ahogy a téli szürkeség után örülünk a vidám és friss zöld tavaszi lomboknak úgy fogadjuk szívesen a nyári szemkápráztató fények és a perzselő napsütés után a színesedő lombokat és a kellemesen simogató napsugarakat. Ráadásul a természet újabb meglepetéssel és csemegével készül, sorra teremnek erdőben a változatos színű és tapintásra, kóstolásra csábító gyümölcsök. Több bejegyzésben írtunk már arról, hogyan túrázz télen és nyáron, mit vigyél magaddal és mire figyelj, ha útnak indulsz. Most megtudhatod, mennyit és mit kóstolhatsz és mi az, amitől jobb, ha távol tartod magad.

Az őszi erdő bőséges ajándékkal lepi meg a turistákat, fákon és cserjéken érnek az erdő zamatos gyümölcsei. A termések begyűjtésekor, a gyümölcsök kóstolásakor érdemes néhány szempontot figyelembe venni, hogy az erdő ajándéka valóban öröm legyen.

A természetben vadon termő gyümölcsök, bizonyos keretek között, de gyűjthetők, a szabályozás lehetővé teszi, hogy - védett területen engedéllyel - naponta legfeljebb két kilogrammot szedjünk gyümölcsből, gombából saját fogyasztásra. Első olvasatra talán nem is tűnik túl soknak a maximális mennyiség, de szedéskor érdemes arra gondolni, azért, hogy ne menjen kárba, még aznap fel is kell dolgozni a gyorsan romló gyümölcsöt. Ezeket a területeket általában nem kezelik vegyszeresen, így az ott szedett gyümölcsök amellett, hogy egészségesebbek, könnyebben is megfonnyadnak, hamar veszítenek nedvességükből.

A most érő gyümölcsök közül bátran szemezgethetünk a tüskés szederbokrokról, vagy válogathatunk a még tüskésebb kökényből és szép színű és lekvárnak kiválóan alkalmas somból és csipkebogyóból. Ügyeljünk, arra, hogy a gyakori fekete bodzát ne keverjük össze a mérgező gyalogbodzával és jegyezzük meg, hogy nyersen még a fekete bodza termése sem ehető! A sok helyen előforduló galagonyából szedhetünk csekély mennyiséget, ez utóbbi gyógynövény, tehát ennek megfelelően fogyasszunk belőle. Mielőtt bármelyik növénynek leszednénk a termését, egy hozzáértő személy, vagy egy növényhatározó segítségével pontosan azonosítsuk be a növényeket, amelyik felismerésében nem vagyunk 100 százalékban biztosak, inkább hagyjuk ott.

A gombákkal legyünk körültekintőek, leszedés után és feldolgozás, fogyasztás előtt még akkor is vigyük el bevizsgálásra – ez egy ingyenes szolgáltatás a piacon – ha szakértőnek gondoljuk magunkat. Mi ahhoz a szabályhoz tartjuk magunkat, hogy sosem nyúlunk az erdőben talált gombához, csak meghatározzuk és fotózzuk a talált példányt. Mivel nálunk elég ritkán is kerül az asztalra, meghagyjuk a lelkes, erről blogoló gombászoknak a zsákmányt.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Mielőtt a színes bogyókkal és gombákkal színültig szednénk a kosarunkat, nézzünk körbe, mennyi a termés az adott területen. Illetlenség mohón kopaszra szedni a bokrokat, felszedni az utolsó gombát is, hagyjunk az utánunk jövő túrázóknak is, de főleg az erdő azon lakóinak, akik csak ezekből tudnak jóllakni. Arra is figyeljünk, hogy az ágakat ne törjük le és ne tapossunk össze a kelleténél nagyobb részt a fák, bokrok körül. A kirándulásainkon legyen inkább váratlan öröm, ha az erdő gyümölcseiből valamennyit haza tudunk vinni.

Azért, hogy a kilométerek teljesítése közben mégis zamatos gyümölcsökhöz és energiához jussunk, mindig legyen nálunk valamilyen ízletes apró édesség. Mi csaknem minden túránkra viszünk magunkkal, magas cukor tartalmú gyümölcsöt, saját készítésű édességet, vagy finom müzliszeleteteket; ezek kis méretük miatt praktikusan elférnek a hátizsákunkban. Az erdő gyümölcseit pedig meghagyjuk az erdő állatainak.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Az ősz beköszöntével egy időre vége a nyugalmas utazásoknak, változik a menetrend és időjárás, ezek miatt előfordulhat fennakadás a közlekedésben. Éppen ezért összegyűjtöttünk néhány tippet, mit lehet tenni, ha valamilyen szokatlan időjárási esemény (eső, hó, szél) miatt problémássá válik a közösségi közlekedés működése. A bejegyzésben szó lesz még egy tavaly felújított villamospálya szakaszról, amit egy nyár végi esőzés miatt garanciálisan javítani kellett: a munkálatok miatt megnövekedett forgalomban a tömegközlekedni szándékozók csak a tömeget tapasztalták meg.

Talán sokan meglepődnek azon az állításon, hogy Budapest tömegközlekedése olcsó, a jól szervezett közösségi közlekedéssel megközelíthetők különböző területei, pedig van benne igazság. Az a megtörtént eset már bárki által jobban hihető, amikor néhány hazánkba látogató turista nosztalgiajáratnak gondolta a Batthyány térről induló 41-es villamost. Valami ilyen kettősség jellemző Budapest egyik legnagyobb forgalmú villamosvonalának a Széll Kálmán tértől Hűvösvölgyig tartó szakaszára: a forgalomhoz képest néhol elég mostoha állapotú pályán általában a menetrendet tartva járnak a több évtizedes Tatra szerelvények. Melyek egy-egy nagyobb zápor alatt és után szinte üzembiztosan állnak meg a bokáig érő vízben. 2017-ben több hónapos vágányzár mellett felújították a Kelemen László és Budagyöngye közötti szakaszt, azonban az utasok 2018 szeptember elején elég sokan morózusan vették tudomásul, hogy ugyanott se villamos se tájékoztatás. Nem teljesen önszántukból a bérlettulajdonosok önfeledt villamosozás helyett gyalogtúráztak a villamossínek mentén.  

A tavalyi felújításra azért volt szükség, mert az Ördög-árokkal párhuzamosan futó villamospálya terhelése megviselte a patakpart töltését. A hónapok alatt elvégzett munka során kicsit átszabták az Ördög-árok medrét és az ide futó Budenz árok torkolatát, majd egy masszívnak tűnő betonfallal támasztották meg a villamospályát. Egyáltalán nem célunk és nem is tisztünk a tavalyi felújítást, tervezést vagy bármilyen hozzá kapcsolódó munkát minősíteni, de az idei nyár utolsó napjaiban az időjárás megtréfálta a kivitelezőket. A hirtelen és nagy mennyiségben lezúduló csapadék pont a betonfal mellett talált magának kijáratot, magával sodorva a villamos sín alatt lévő földet, kőzúzalékot. Tény, hogy a víz lefelé folyik és tény, hogy a terület legmélyebb pontja az Ördög-árok medre, így annyira nem volt meglepő az alámosódás. Alább a helyreállított terület, a betonon látható, meddig sodorta a csapadék a villamospálya alól kimosott földet, töltést.

A csapadék nem füves-lankás dombokról és meredekebb, de zölddel borított, poros, sáros hegyoldalról, hanem aszfaltozott, lebetonozott, beépített lakóövezetből ömlik le a villamossínek mellé. A lezúduló vízmennyiség nem tud sem a földben, sem jelentős mértékben a csatornában elvezetődni. Mivel a sérült szakasz egészen közel volt az Ördög-árokhoz aljához, remélhetőleg a mostani javításnál olyan megoldást találtak, amivel arányosan eloszlatva tudták csökkenteni a betonfalhoz érkező víz mennyiségét. Különben minden „havária jellegű” esőzésnél igénybe kell venni a kis sárga markoló segítségét.

Amíg kiderül, hogy mennyire tartós a javítás összegyűjtöttünk néhány alkalmazást, amivel online, valós időben tájékozódhatunk a budapesti közösségi közlekedésről. 

A BKK – Budapesti Közlekedési Központ Facebook oldalán az éppen fennálló közlekedési problémákról gyakran jelennek meg bejegyzések. Előnye, hogy az oldal kezelői jóvoltából hivatalos forrásból és viszonylag gyorsan kerülnek ki a hírek. Hátránya, hogy a város minden járatáról tesznek ki információt, ha éppen a Vadaskertnél állunk, nem biztos, hogy érdekes egy Rákosligeti útlezárás.

A BKK hivatalos utazástervező alkalmazása a BKK Futár, aminek segítségével nyomon követhető a forgalomban lévő összes busz, trolibusz, villamos. Valós időben nyomon követhetőek az egyes járművek és pontosan látható, mennyi idő múlva érkeznek a megállóba. Láthatók a MOL Bubi állomások és a BKK jegyautomaták. Ezen kívül használható útvonaltervezésre. Online kapcsolat szükséges hozzá.

A Budapest Menetrend szintén egy valós idejű menetrend és útvonaltervező alkalmazás, ami a fővárosi járatokat és a környékbeli vasútvonalakat mutatja meg. Tapasztalataink szerint tényleg valós idejű, ugyanis a térkép nézetben nem csak a járatokat, hanem minden egyes járművet is megmutat (még a villamospótló buszokat is). A folyamatosan frissülő térkép nagyban tudja a segíteni a tervezést, ha egy nem várt közlekedési dugóba kerülünk. A valós idejű figyelés szintén csak online működik, de hálózat nélkül útvonal tervezésre is kiváló.

Visszakanyarodva a közösségi médiához, érdemes még követni a BKV Zrt. és a Hűvösvölgy Közlekedése Facebook oldalakat, ahol nem csak a bejegyzések, de a hozzá fűzött kommentek is hasznosak lehetnek. Előbbi a BKV hivatalos oldala, utóbbi egy magánszemélyek által létrehozott oldal.

A forgalmat figyelhetjük még a Waze alkalmazással, ez főleg akkor hasznos, ha a kötött pályás járművet busszal pótolják. Így nem a buszon fogunk azzal szembesülni, hogy a máskor 20 perces út másfél óráig fog tartani, hanem lesz lehetőségünk valami más, nem túl fapados megoldás után nézni.

Kirándulásra felkészítő bejegyzéseinkben rendszeresen megemlítjük, hogy fontos a kényelmes cipő. Pályarenoválás vagy más forgalmi akadály miatt tömegközeledőből gyalogossá kényszerülő emberként jobban járunk, ha reggeli induláskor sportcipőt húzunk, vagy a kényelmesebb lábbeli mellett döntünk, bármennyire is furcsának tűnhet ez a tanács, egy európai, nagyvárosban 2018-ban.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted:

A blog tavalyi évét egy naptárral zártuk, amibe az elmúlt évek legszebb fotóiból válogattunk, azért, hogy az is megismerkedjen a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket.

A hónapok neveire kattintva olvashatsz a januári, februári, márciusi, áprilisi, májusi, júniusi  és júliusi naptárfotóinkról, valamint a hozzájuk kapcsolódó túrákról. A Forest & Fruit Naptár 2018 augusztusi fotója a Budapesti panorámát örökíti meg a hegyvidék egy másik nevezetességéről, a Libegőről. A fotó 7 évvel ezelőtt 2011 augusztusában készült. Idén, a harmadfokú hőségriadó idején nem tűnt valószínűnek, hogy napra pontosan lelibegjünk a hegyről, pedig mi készültünk és a panoráma tényleg megunhatatlan. Amíg a Budai-hegység más tájai el nem csábítottak, éveken keresztül kedvencünk volt a most ajánlott túraútvonal, ami ideális egész napos program, ha az időjárás kegyes hozzánk. Hűvösvölgyből indulunk és Zugligetbe érkezünk, a köztes távon pedig a Budai-hegység különböző pontjairól gyönyörködünk a beépült és a beépítetlen tájban. Ha úgy választjuk meg az útvonalat, nem kell sokat gyalogolni, mert a táv egy részét vonatozunk, a másik részén meg libegünk.

 Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A túra első szakaszát a Hűvösvölgyből induló a Gyermekvasúttal tesszük meg, a Szépjuhászné, vagy a János-hegy megállóig. A kisvasút hűvösvölgyi végállomása 235 méter magasan fekszik, a Hárs-hegy megálló 300, míg a Szépjuhászné megálló 350 méter magasan van. A keskeny nyomtávú vonalon a dízelmozdonyok erőltetett hegymenetben kúsznak fel a magasan fekvő nyeregre miközben áthaladnak egy patkó alakú alagúton. Az első panorámás hely, ahol a 20 kilométer/órás sebességről lassító vonatról érdemes szemlélődni (ügyesebben fotózhatnak is), a Hárs-hegy és Szépjuhászné megálló között található kilátókanyar.

A Szépjuhászné megállótól a 490 méter magasan fekvő Libegőhöz az Erzsébet kilátón keresztül a piros jelzésen jutunk el, egészen pontosan 2,5 kilométer gyaloglás után. Ezt a túrát már több alkalommal javasoltuk, rövid, változatos terepű, panorámás séta, ami többször keresztezi a János-hegyi és a Tündér-hegyi utat.

A lombok közül néhány helyen rátlátni a környező hegyekre és a rajtuk lévő kilátókra, levelek közül itt éppen Kaán Károly kilátó tűnik elő.

Mivel sokáig ez volt az egyik kedvenc túraútvonalunk, az elmúlt évek alatt számtalan képet készítettünk az erdő változó arcáról és az ember által okozott változásokról. Általános tapasztalatunk, hogy a Budai-hegységben a turista jelzések jól nyomon követhetők, eltévedni csak nagy igyekezettel, a kijelölt útvonalról letérni pedig csak szándékosan lehet. Annak ellenére, hogy a Budai-hegységben számos jelzett kerékpárút, a János-hegyen pedig változó minőségű aszfaltos műút van, egyre többen tekernek önfeledten az erdőben úgy, hogy védett növényeket letarolva alakítanak ki járatokat az erdő aljnövényzetében. Persze nem lehet minden védett növény és állat mellé természetvédelmi őrt állítani, de ha eltűnik az erdő aljnövényzete, majd az erdő, akkor nem is lesz mit védeni. A kerekek alatt kikopó aljnövényzet helyét hamar átveszik a csupasz sziklák, ugyanis a csapadék a kerekek nyomvonalában talál utat magának sodorja magával a vékony erdei talajt. Az arasznyi keréknyom néhány év alatt méteres, kopár csapássá szélesedik, így lesz lesz egyre nagyobb területen tarra koptatva a hegy.

Számtalan kanyargós lépcső után érünk fel a Budai-hegység sziluettjétől elválaszthatatlan Erzsébet kilátóhoz, aminek a legfelső szintjéről 360 fokban lehet szemlélődni. A korábban készült fotón nem csak Széchenyi hegy, a fákkal borított hegyoldal és a zöldellő Normafa látható, hanem az is, hogy a János-hegy fáinak még erősödnie kell. 

 A Libegő előtti területet idén megújítják; remélhetőleg eltakarítanak valamennyit az évek alatt idekerült betonból, aszfaltból és murvából. Jó lenne, ha Budapest egyik szó szerint is kiemelt helyen fekvő természetvédelmi területe zölden újulna meg. Aki követi ezt a panorámás túraútvonalat, a bejegyzés fotói alapján szemügyre veheti, hogy mennyit változott a János-hegy és környezete az elmúlt években. 

A Libegő nyitva tartását érdemes megjegyezni, ugyanis augusztus 31-ig 19 óráig, szeptember 1-től viszont 18 óráig van nyitva. Így maradtunk mi le az idei nyári libegőzésről. Ha már így alakult, kipróbáltuk a régóta bakancslistás zöld háromszög jelzést és megtoldottuk néhány kilométerrel a tervezett távot.

A bejegyzés egyetlen idén készült fotóján látható, hogy milyen a panoráma az út felénél 390 méter magasan. Innen a Tündér-hegy felé véve az irányt lelépcsőztünk a Tündér-szikla mellett, majd a zöld sáv jelzésen balra fordulva a Csiga úton értünk le a Libegőhöz, ahonnan a 291-es busszal indultunk el hazafelé.

Összesen kicsit több, mint 5 kilométer lett a megtett táv, az emelkedők, majd a lépcsők miatt kellemesen fárasztó kiránduláson.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted: