kirándulás - környezettudatosság - életmód

Forest & Fruit

Lépcsős túra a János-hegyen

2020. július 23. - ForestandFruit

A Budai Zöld túra egyik, a Városmajorból induló szakaszán nyolc kilométeren és ezer lépcsőn keresztül vezetett az út felfelé. Aki szeret lépcsőzni, annak ez a Normafánál végződő út jó bemelegítés lehet egy Zugliget, Erzsébet-kilátó távhoz. Idei egyik első nyári túrám képgalériás beszámolója következik.

A Libegő és Zugliget közötti távot az elmúlt években többször is megtettem, a János-és Tündér-hegyet sűrűn behálózó utaknak köszönhetően változatos módon. Volt, hogy a kanyargós ösvényeken a lehető leghosszabb úton ereszkedtem le a hegyről, de az is megtörtént, hogy szinte végig lépcsőn haladtam lefelé. A legutóbbi alkalommal viszont úgy gondoltam, hogy Zugligetből indulok el a János-hegyen felfelé, végig a zöld háromszögön. A kiindulási pont az egykori Zugligeti lóvasút végállomás volt, erről a szépen felújított és azóta újabb funkcióval bővülő épületről már írtam korábban. A tábla szerint az útvonal mindössze 3,7 km hosszú és 45 perc alatt leküzdhető, a szintemelkedés pedig mindössze 270 méter.

09_kilatas_tunder-szikla_1.jpg

A több hetes home office és a 30 fok felletti hőmérséklet miatt úgy gondoltam, nem feszegetem a határaim, ahol lehet, a lankásabb emelkedőket választom. A túrát így a zöld háromszög vonalán kezdtem el egy kilométert megtéve a Zugligeti úton, majd egy lépcsősor után már az erdei talajt taposta a lábam. Lassan de biztosan nyílt kilátás a városra és a szemben lévő szinte bevehetetlen meredekségű Hunyadoromra. A zöld sáv és a zöld háromszög találkozásánál ráfordultam a Tündér-sziklához vezető lépcsősorhoz, ami első ránézésre úgy néz ki, mintha óriásoknak tervezték volna. A talaj és terepviszonyok miatt 50-60 cm magas lépcsőkön ettől függetlenül jól lehet haladni, a bal oldalon lassan előbukkanó Normafa és a zöld számtalan változatát megmutató panoráma miatt azért meg is lehet állni. Mondjuk volt annyi szúnyog, hogy nem akartam gyakran megállni, keveset is fotóztam. A pulzusemelő lépcsősor után a meredek sziklafalként elém tornyosuló Tündér-szikla lábánál szusszantam egy kicsit. Innen azért hiányzik egy-két pad és jó lenne a spontán tűzrakóhelyet is karban tartani. Innen a zöld háromszög egy rövidebb sík szakasz után kis falépcsőkön, a hegy bal oldalán vezet fel a Tündér-szikla csúcsához. A túrámat én viszont nem ezen az úton, hanem a hegy jobb oldalán kialakított lépcsősoron folytattam, így kevesebbet gyalogoltam, cserébe rövidebb távon nagyobb volt az emelkedő és gyérebb a szúnyogpopuláció. A szorgalmas hegymenet mellett nem felejtettem el a lombok közül is nagyszerűen látható budapesti panorámát megörökíteni, iránytól függetlenül lefelé és felfelé is magával ragadó. Nem túl gyors tempóban értem el a Tündér-szikla csúcsához, ami a túrának a mindössze a második kilométere volt, hát egy kicsit többnek érzetem.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A Normafa és János-hegy területei rehabilitációjának köszönhetően a Tündér-szikla és a Tündér-hegy csúcsa közötti talán száznéhány méter hosszú úton most már egy kapaszkodós, murvás lépcső van. Ami egyrészt megnyugtató, mert talán kevesebb az esély, hogy egy hegyikerékpáros szembe jön, másrészt, habár az eddigi útvonalakhoz képest sokkal könnyebb volt ezen haladni, nekem azért hiányzott a rönkökből épített régi lépcső.

A Tündér-hegy csúcsára érve konstatáltam, hogy a vizem felfelé elfogyott, így végül a Tündér-hegyi kőfejtőnél üldögélve úgy döntöttem, hogy sem a most már piros háromszöggel jelölt a kőfejtő felett is elhaladó úton, sem pedig a hosszabb, de kellemes emelkedésű zöld háromszög útvonalon nem fogok továbbmenni. Helyettük a végig aszfaltos Tündér-hegyi utat választottam és kényelmes tempóban lesétáltam a Szépjuhásznéhoz. A túra így mindösszesen 4 kilométer hosszú lett, 190 méter szintemelkedéssel. Azt végül nem tudtam meg, hogy a János-hegy hány emelet magas, azt viszont igen, hogy a Tündér-hegy 26.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

A túra és a Zugliget-Libegő közötti táv fotói ebben a képgalériában tekinthetők meg.

 

 

 

 

Trópusi arborétum, mediterrán tengerpart

Opatija, korábbi nevén Abbázia remek elhelyezkedése és kedvező klímája miatt régóta a horvát tengerpart egyik gyöngyszeme, egyben Európa méltán kedvelt úticélja. Az Osztrák-Magyar Monarchia népszerű, sokak által látogatott üdülőhelyére ma is érdemes ellátogatni, nem csak az Adriai-tenger, hanem a város gazdag épített öröksége és a közelben található méltán népszerű Úcka-hegység miatt. Balatonfüred testvérvárosának szubjektív városajánlója következik (képgalériával).

Opatija története egészen a 15. századi nyúlik vissza, feljegyzések 1453-ban említik először a Szent Jakab apátság nevét. A bencés kolostorból és a körülötte felépülő házakból évszázadok alatt alakult ki a ma ismert és kedvelt tízezres népességű városka. A kies, tengerparti fekvésű vidéken először Fiuméből érkező kereskedők kezdtek építkezni egyre növekvő mértékben,  ám míg az előbbi kikötője miatt kereskedelmi csomópont lett, Opatija inkább üdülőhellyé vált. Olyannyira, hogy remek elhelyezkedése és kedvező klímája miatt a XX. század elejére  az Osztrák-Magyar Monarchia második legnagyobb üdülőhelye lett. A vasúti összeköttetésnek is köszönhetően a fejlődő települést már szívesen látogatott a kor számtalan híressége, előkelősége; gyógyulni, pihenni érkeztek. A fejlődés egy tehetős kereskedő által építtetett villával - erről majd később - kezdődött, majd a Déli Vasút által megvásárolt területeken luxusvillák, nyaralók, gondosan megtervezett szállodák, panziók, szanatóriumok, fürdők és csodaszép sétányok és parkok létrehozásával folytatódott a XIX. század második felében. A növekedés ütemére jellemző volt, hogy mindössze 50 év alatt vált az apró település mediterrán hangulatú, szecessziós stílusú épületekkel beépített elit téli és nyári üdülőhellyé, kulturális központtá.

20200502_opatija_10.jpg

Mint minden  városban Opatijában is rengeteg történelmi emlékkel, épített örökséggel találkozhatunk. Ez az a város, aminek a hangulata - tapasztalat alapján mondhatom -  bármilyen időben, szikrázó napsütésben, vagy esős időben egyaránt magával ragadó. Az itt található rengeteg nevezetesség közül a teljesség igénye nélkül csak néhányat mutatok be, remélve, hogy hamarosan ismét föl kereshetjük Opatija vonzó városát.

A város nevét a Szent Jakab templomról (apátságról) kapta. A névadó épület, pontosabban mindaz, ami a számos átépítés után megmaradt belőle, egy hangulatos parkban áll. A szürke, kőfalallal övezett épület szépen ellenpontontozza környezetének kék és zöld színeit. Az Angiolia park a maga csaknem 30 ezer négyzetméterével és gondosan ápolt gazdag növényzetével az Adriai-tenger partjának egyik legszebb része. A maga nemében egyedülálló, a kiemelkedő számú növényfaj között őshonos és melegebb vidékekről származó egyaránt megtalálható. A tengerparti arborétum déli részén jobbára egzotikus, trópusi növényekben gyönyörködhetünk. Van itt banán, bambusz, japán kamélia, valamint gondosan ápolt zöld gyep a sétautak között. A XX. század elején alakították ki a park északi részét Opatija szálloda mellett, itt fenyőfákat, cédrusokat és babérokat találtunk. Nagyon hangulatosak a sétautak, néha el is lehet felejtkezni arról, hogy milyen közel a tenger. 

A park névadó épülete  a villa Angolnia gyönyörűen díszített, klasszicista sítlusú rózszaszínű épülete a park déli részén van, nem messze a Lungomare sétánytól. Ez a kiváló elhelyezkedésű villa, volt az, aminek a nyomán elindult a város fejlődése, módos építtetője Ignio Scarpa példáját követve egyre több romantikus hangulatú villa épült. Jelenleg a villa Angioliában működik a Horvát Turisztikai Múzeum, aminek honlapján, Facebook oldalán naprakész információk olvashatók. Igen, hétfő kivételével már minden nap nyitva vannak, megfelelő védőintézkedések mellett látogathatók.

Az Angolina park mellett a kiepített sétautat látva csakhamar szembetűnővé válik, hogy milyen hosszan lehet a tenger mellett sétálni. Szintén a XIX. században kezdődött el ennek a különleges tengerparti sétány, a Lungomare építése, ami mára 12 km hosszan kanyarog egészen Lovranig. Egyik oldalán épületek a másikon pedig végtelen hullámaival a tenger. Többen biciklivel suhannak rajta keresztül, szerintem érdemes lassan, a látvánnyal eltelve sétálni és hallgatni a morajló tengert.

A tengerparttól távolodva is van olyan nevezetesség, amit feltétlenül látni kell. A város látképét uralja a tengerparttól távolabb, a hegyoldalon álló Angyali Üdvözlet templomának zöld kupolája és rózsaablakos masszív homlokzata. A román stílusú épület alapkövét 1908-ban tették le, majd 94 évvel ezelőtt, az első világháború és következményei miatt csak 1926-ban szentelték fel.

 

Források saját élmények kívül: 

http://opatija.hr/hr/turizam/

https://www.hrmt.hr/

Tetszik, amit olvastál? Kövesd a Fores&Fruit blogot a Facebookon vagy az Instagramon!

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

 

 

Az Isztriai-félsziget csúcsán

A közeli és meredek hegyek mögé kora délután eltűnő nap miatt különleges az Isztriai-félsziget keleti tengerpartja. Még kellemes és meleg az idő, még messze a naplemente időpontja, de a nap már eltűnik a hegy mögé. Ez egy kiemelkedően különleges hely az Adriai-tenger partján. Néhány éve ott jártam, megmutatom, miért.

Az Isztriai-félszigeten a változatos klíma és domborzati viszonyok jellemzők. Az Adriai-tenger 2820 négyzetkilométeres félszigete különleges adottságainak és végtelen tengerpartjának köszönhetően turisták millióit vonzza évről évre. Mi is turisták, nyaralók voltunk, de kíváncsiságunk és néhány, a térképen látható érdekesség miatt hamar úgy döntöttünk, megnézzük a félsziget belsejét. 

 20200424_istria_011.jpg

Az Ucka hegység legmagasabb csúcsára, Vojakra a tengerparti Lovranból indultunk. Azt tudtuk, hogy nem lesz hosszú az utazás, és valóban a nem túl széles kétsávos úton néhány kilométerrel az indulásunk után előttünk magasodott maga az Ucka-hegység. Nem volt időnk azon gondolkodni, hogyan érünk fel az előttünk magasodó  hegyre, hamar kiderült, az út nem megkerüli, hanem átmegy alatta.
 20200424_ucka-tunnel_011.jpg

Az Ucka alagút 5 kilométer hosszú és 1981-ben adták át, a szocialista Jugoszlávia egyik jelentős vállalkozása volt a megépítése. A beruházás hamar megtérült, ugyanis az átutazóknak az alagútnak köszönhetően nem kellett kerülőt tenni Belső-Isztria felé. Mindössze pár perc alatt átértünk az alagúton és az a hegy ami előttünk magasodott immár mögöttünk tűnt fel. A kiválóan kitáblázott útnak és egy jól használható papírtérképnek köszönhetően eltévedni sem sikerült és rövidesen elkezdődött a felfelé kapaszkodás a Vojakra.

Az Ucka hegység forrásai mindig is jelentőséggel bírtak az itt élők és ide látogató emberek számára; ahogy más jó minőségű és bőséges vízlelőhelyek az ember történelme során. A Vela Ucka közelében található II. József forrás az elmúlt évszázadokban állattartással és mezőgazdasággal foglalkozó hegyvidéki lakosok számára volt rendkívül fontos. Mint megtudtuk a forrást az Ucka Nemzeti Park Kezdeményezésére  és a Friss Víz Nemzetközi éve alkalmából 2003-ban állították helyre. A névadó császár - a  felújítás során előkerült emléktábla szerint - többször is tett látogatást ezen a helyen.  A forrás köré emelt építmény magán hordozza az XVIII-XIX. század végének építészeti jegyeit, feltételezhetően a Habsburg Monarchia idején épült.

20200424_vodajosipa_011.jpg

 

A terület élővilága a csapadékban gazdag időjárásnak köszönhetően különösen gazdag. A sajátos mikroklíma, az itt található különleges geológiai képződmények, az őshonos, veszélyeztetett és védett növények és állatok  védelme érdekében 1999 létrehozták az Ucka Nemzeti Parkot, ami az Ucka-hegyet és az Cicarija-hegység egy részét foglalja magában. A természet védelme mellett viszont különféle szabadtéri sportnak hódolhatnak ez erre járók. A túrázáson és kerékpározáson sziklamászásra és siklóernyőzésre is van lehetőség.

A hegység legmagasabb pontja Vojak éppen ezért autóval nem közelíthető meg. A hely történeti és természeti értékeinek megőrzése érdekében, kerékpárral vagy gyalogosan lehet eljutni Vela Uckatól. A látványért megéri a két órás gyalogtúra.  Bár az idő a kora ősznek megfelelően kellemesen meleg volt és tényleg nem fáztunk, azért meglepődtünk, amikor az 1401 méter magas hegycsúcson gyenge hószállingózás fogadott bennünket. A hegycsúcsra felérve valóban a végtelen panoráma tárult elénk. Az Isztriai-félsziget csúcsáról lenézve fantasztikus és magával ragadó, három országot átfogó kilátás a Kvarner-öböltől egészen az Alpokig.   Tengerpart, szigetek és hegyek Horvátország, Szlovénia és Olaszország - mind, mind a lábunk előtt.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

 

Ahogy a nemzeti park honlapján is megfogalmazták: az már örökre titok marad, hogy a túlélésért vagy csak a kikapcsolódás miatt mászott fel az első ember az Isztriai-félsziget legmagasabb csúcsára. Az  viszont köztudott, hogy ez a területet évszázadok óta kedvelik a túrázók, hegymászók, tudósok körében.

20200424_vojak_011.jpg

Hegymászók és lelkes turisták kezdeményezésére épült 1911-ben a Vojak csúcsán álló, hatalmas sakkfigurára emlékeztető, masszív torony, ami a nemzeti park egyik jelképe. A torony a remek kilátás miatt az első világháborúban katonai és haditengerészeti célokat szolgált, megfigyelőpontként működött. 2004-ben a nemzeti park felújíttatta és újranyitotta az építményt, jelenleg turisták számára információs iroda és ajándéktárgy bolt működik benne.

A kora ősznek köszönhetően kevés virágzó növényt láttunk, kettőt sikerült lencsevégre kapni. A távoli panorámán kívül az út mellett nyíló színes virágokban is gyönyörködhettünk.

Szeretné hozzászólni? ITT megteheted

Kirándulás 2020 tavaszán?

A rendkívüli helyzetre tekintettel folytatódik a Hogyan kirándulj sorozat. Néhány gondolat arról, mire érdemes figyelni, ha a vonatkozó szabályok betartása mellett valaki a felvenné a túracipőt. Rövid és szubjektív javaslatok következnek.

Ahogy várható volt a jó idő közeledtével,  hétvégéről. hétvégére egyre többen szeretnének a természetben feltöltődni. Mondhatni a tízmillió túrázó országa lettünk, az is autóba ül és gyalogol a zöldben, aki eddig a képernyő előtt töltötte a pihenőnapokat. A hivatalos szervek által javasoltak betartása mellett, fontos, hogy mindenki betartsa a természetvédelem alapvető szabályait. 

202004_hogyanturazz.jpg

Egészségi állapot

Az egészségi állapotnak megfelelő séta, kirándulás vagy túra megválasztása minden évszakban nagyon fontos, ahogy az is, hogy aki beteg, az otthon marad.

Megfelelő öltözék

A kiszámíthatatlan időjárás következtében a megfelelően öltözék most is elengedhetetlen. A technikai felszerelés nem úri huncutság,. Amennyiben nincs, akkor a választott távot és terepet, érdemes a ruházathoz igazítani, hogy ne legyen több kára, mint haszna egy rövid kirándulásnak.

Szükséges enni- és innivaló

Nincs most ideje az Országos Kéktúra bejárásának, így a sétára elvitt enni- és innivalóból elég az a minimális mennyiség, amit az ember amúgy is visz magával a táskájában.

Felszerelések, előkészületek, tennivalók

Az erdőben továbbra sem kötelező szolgáltatás a szemetesedény, a keletkező szerves és szervetlen hulladékot - különös tekintettel zsebkendő, szalvéta, ételmaradék - otthon is ki lehet dobni. Sőt. 

Választott táv és terep, avagy social distancig és a keskeny ösvények

A social distancing, vagyis a szociális távolságtartás a kirándulás során megtartandó. A túraútvonalak, erdei utak általában keskenyebbek, mint 2 méter így rövid úton kizárhatóak azok a területek, ahova nem érdemes menni, mert nem lehet elegendő távot tartani másoktól. A népszerű kirándulóhelyek szintén kerülendők ugyanebből az okból.

202004_hogyanturazz2.jpg

Olyan helyre sem érdemes menni, ahol a másik embertől csak az erdő aljnövényzetére taposva lehet a szükséges távolságot megtartani. Egyetlen óvatlan lépéssel az avarban tekintélyes kárt lehet tenni védett területek élővilágában, ezt jobb lenne elkerülni. Aki azt szeretné, hogy jövőre is virágozzon ezer virág, az idén ne tapossa le a bimbózó hajtásokat. Végül, de nem utolsó sorban nem kívánt ajándékként, pedig kullancsra is szert lehet tenni, az enyhe tél különösen kedvező volt ezen ízeltlábúak számára. 

hunyor_2.jpg

A természetjárás 2020 tavaszán sem szabad, hogy azt jelentse, hogy a kevésbé frekventált helyen lévő területekről valaki hazavisz a védett növényt és vagy állatot. Most sem lehet a kerítések, korlátok mögé menni, hiába van ott nagyobb tér és nem. Sőt továbbra sem lehet a fokozottan védett területeken önfeledten csatangolni.

Egy ideje sejthető volt, ami az elmúlt hetekben valósággá vált: az elkövetkezőkben nem az erdőjárás, a kirándulás és utazás lesz a fókuszban. Nálam, most nem készülnek új erdő fotók, az elmúlt évek terméséből tudok válogatni bőven. Nincs túra, sem egyéni, sem csoportos, a nagy bevásárlótáskás vásárlásokon kívül maradok itthon.

Ha teheted, maradj otthon te is.

Hozzászólnál? ITT teheted meg.

 

Virtuális kávé Bécsben

A kialakult pandémiás helyzet következtében teljesen logikusan most sem koncert, sem utazás, sőt még egy kiadós kirándulás sem lehetséges. Pedig a tavalyi terveim szerint március utolsó előtti hétvégéjét Bécsben töltöttem volna, egy könnyűzenei koncert és önfeledt városnézés miatt. Tartsatok velem, ha szeretnétek virtuálisan elutazni az osztrák fővárosba, megmutatom miért lesz érdemes meglátogatni a Természettudományi Múzeumot, vagy a Szent István-székesegyházat, amikor ismét megnyitják kapuikat a nagyközönség előtt. A ráadás pedig egy több, mint 100 éves édes meglepetés.

Bécs számomra mindig is egy különleges hely volt, amikor először érkeztem meg ide, azonnal lenyűgöztek a tágas terek és a sok zöld. Évek óta visszatérő látogatója vagyok a Bécsi fekete blognak és az osztrák fővárosban is vissza-visszatérek. Ezt a bejegyzést a legutóbbi utunk fotóival illusztrálom.

becsikv03.jpg

Bécsben számomra az első számú látnivaló a Természettudományi Múzeum. Már több alkalommal voltam itt, egyszerűen megunhatatlan. A blogon korábban egy őszi programajánlóban volt szó ITT. Megjegyzem a bejegyzés címének fele: maradj otthon, nem is lehetne aktuálisabb.

A Természettudományi Múzeum most zárva, az online tevékenységük viszont folyamatos. Megalkották a #ClosedButActive hashtaget, ennek megfelelően hétközben is frissül a tartalom és a online tár folyamatosan elérhető. A múzeum több online platformon megtalálható. 

  • A Google Arts&Culture platformon teljes kiállítás a megtekinthető. 3 kiemelt téma közül is lehet választani: az első a múzeum top 100 műtárgyát mutatja be, a második a Willendorfi Vénuszt. A harmadik online tárlat pedig az evolúció egyik mögöttes tényezőjéről, a tömeges kihalásról szól.
  • Digitális séták Facebook és az Instagram oldalon hétfőtől péntekig elérhetők.
  • Youtube csatornán és a múzeum blogján is lehet nézelődni.

becsikv02.jpg

Bécs másik nevezetessége a lenyűgöző méretű, 107,2 méter hosszú és 34.2 méter széles gótikus stílusú Szent István-székesegyház. Az elfoglalt alapterületen kívül a magassága is figyelemre méltó, négy tornya közül a déli 136,4 méter magas. Ez 40 méterrel magasabb, mint a budapesti Szent-István Bazilika, pedig az is jelentősen kiemelkedik a pesti látképből. Az északi toronyban van Európa második legnagyobb szabadon lengő harangja,a Pumerin, aminek tömege 21 tonna. Nevezetes alkalmakkor, újévkor lehet a hangját hallani. Az épület már a külsőjével elvarázsol; a temérdek faragvány, a kecses oszlopok és a karcsú ablakok magával ragadók. Távolból pedig az is látszik, hogy a templom tetején kirakták színes cserepekből az osztrák kétfejű sast.

Több forrás szerint a román stílusú templomot a XII. században kezdték építeni. A gótikus építmény alapját hivatalosan 1359-ben rakta le a templomalapító IV. Rudolf Habsburg herceg, akinek itt a végső nyughelye. A Szent-István székesegyház nevét az első keresztény mártírról, az időszámításunk után első században élt Szent Istvánról kapta. A székesegyház a  bécsi kultúrában évszázadok óta jelentős szerepet tölt be, itt volt Mozart esküvője, Antonio Vivaldi temetése, Joseph Haydn pedig a templom kórusában énekelt. A Szent István-székesegyház a bécsi római katolikus érsekség anyatemploma, így van miserendje is.

becsikv051.jpg

A főbejárat késő románkori stílusát hazánkban a Jáki templomnál csodálhatjuk meg. A székesegyház belső elrendezése az évszázadok alatt többször módosult, a belső rész már belépéskor elvarázsol, a vezetett túrán pedig még több nagyszerű látnivalóval megismerkedhetünk. A minden részletében lenyűgöző épületre érdemes egy egész napot szánni, előre felkészülni a történetéből és a sokszínű látnivalókból.

becsikv041.jpg

A Stephansplatzon, a székesegyház szomszédságában nyitotta meg üzletét Joseph Manner 1889-ben. Csakhamar csokoládégyárat is alapított, és a vállalat termékei azóta is töretlen népszerűségnek örvendenek. A Manner ostyát, talán senkinek nem kell bemutatni, a Manner bolt pedig kihagyhatatlan. Egy hangulatos üzlet tele finomságokkal. Erről nincs egyetlen olyan fotóm sem, amit megmutathatnék, a csoki miatt nem figyeltem erre.

Összességében érdemes több napot szánni Bécs városára és megismerni kivételes kulturális örökségét. Addig amíg ez nem lehetséges, virtuálisan lehet készülni a látogatásra.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

 

Hol nyílik a kikeleti hóvirág?

Az amarilliszfélék családjában tartozó hóvirág fajok vakító fehér lepelleveleikkel határozottan a tavasz közeledtét jelzik a kopár erdőkben. A borongós, hideg téli napok után a színek után vágyó ember mindig is előszeretettel gyűjtött virágcsokrokat. A szertelen gyűjtésnek köszönhetően a Kárpát medencében egykor nagyon gyakori kikeleti hóvirág védett faj lett. Nyíló virágai ennek köszönhetően vadon és arborétumokban megtalálhatók tavasszal.

Az idei tél egy szürke szerda délutánra esett, mostanában nem lehetett havas erdőkben honos hóvirágok után kutatni. Az elmaradt télért a talán korán érkező tavasz kárpótol, remélem, egy későbbi havazás sem fog kárt tenni az ébredező természetben.

Az egyszikűekhez tartozó hóvirágfajok kinézetre meglehetősen hasonlóak, a növény hagymájából tél végén két keskeny levél és egy szár növekszik, utóbbi végén nyílik a három külső lepellevélből álló virág, közepén a csőszerűen összeforrott lepellevelekkel. A galantheae nemzetségbe tartozó kis növények nagysága nagyjából hasonló a termetesebb fajok 30 cm, kisebbek ettől akár 10 centivel kisebbek lehetnek. Hazánkban  több hóvirágfaj él, ezek közül a kiskertekben a pompás, lombos, ligetes erdőkben pedig a védett kikeleti hóvirág honos. A növényeket a viráguk mintázata, a levelek színe és formája alapján lehet szakértő szemmel azonosítani.

20200215_hovirag_032.jpg

A kikeleti hóvirág – latin nevén galantis nivella - az apróbb fajhoz tartozik a maga 10-20 cm magasságával és egykoron nagy területen volt honos Magyarországon. A leszakított virágokban is gyönyörűséget találó turisták és a mértéket nem ismerő emberek áldatlan tevékenységének köszönhetően az állomány az ezredfordulóra veszélyes mértékben lecsökkent. Mindenki vitt magával még egy csokrot és nagyüzemben szedték fel a hóvirág hagymáit. Azt is kevesen gondolták át, ha a legszebb szálakat, a legfejlettebb virágokat viszik haza, akkor a genetikailag kevésbé szerencsés példányokból lesz a következő nemzedék. A megmaradt hóvirág mezők és növény védelme érdekében a kikeleti hóvirágot 2005-ben védetté nyilvánították. A hóvirág eszmei értéke 10000 Ft. Így sem Valentin-, sem Nőnapra nem adható már hóvirágcsokor, szerencsére.

A hóvirág egyszerűsége és szépsége mellett fontos, gyógyászatban használatos hatóanyagokat tartalmaz. Hagymájában alkaloidok vannak, többek között galantin, amit az Alzheimer-kór kezeléséhez szükséges gyógyszerek előállításához is használnak. Ember által a növény nem fogyasztható.   

Szeretnél még több bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Az ELTE Füvészkertben több hóvirágfaj él, a terület minden nap 9-16 óráig látogatható, március 1-től még tovább lesz nyitva. Az idei, egyelőre rövid télnek köszönhetően a szokottnál korábban nyílik a hóvirág az Alcsúti Arborétumban; 2020-ban február 17-től várják a látogatókat. Március 1-je után a különleges a hangulatú Budakeszi Arborétumba is érdemes benézni, nem csak a hóvirág, hanem a Hidegvölgy sajátos mikroklímájú növénytársulásai miatt is.

forestandfruitnaptar2020_februar.jpgA Forest&Fruit Naptár 2020 februári növénye a hóvirág, ha még nem töltötted le az ingyenes, nyomtatható naptárat, IDE kattintva ez most megteheted.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Vizes élőhelyek világnapja

Forest&Fruit Hírlevél 365

Ramsar egy aprócska város Iránban a Kaszpi-tenger partján, ahol számos ország képviselője találkozott 49 évvel ezelőtt, 1971. február 2-án. A többoldalú találkozó azért jött létre, hogy megfogalmazzanak és elfogadjanak egy nemzetközi egyezményt a vizes élőhelyek védelméről. A víz nem csak, mint élőhely jelentős, ezért a rendelkezésre álló vízbázisok tisztán tartása, az iható édesvíz ésszerű felhasználása is elengedhetetlen része a mindennapoknak. A Forest&Fruit Hírlevél 365 második számában éppen ezért ramsari egyezményről, vizes élőhelyekről és az ésszerű ivóvíz-használatról lesz szó.

Ramsari egyezmény

Tavaly májusban idéztem az madarak és fák napja kapcsán az 1906-os hazai törvénycikket és az 1902-es Párizsban megkötött egyezményt. Aminek a jelentőségét a célján kívül – a mezőgazdaság számára hasznos madarak védelme – az is mutatja, hogy a megkötött egyezményt Európa számos uralkodója elfogadta, a svéd királytól spanyol királyig bezárólag, beleértve az ausztriai császárt is. Hasonlóan jelentős nemzetközi összefogást mutatkozott meg akkor, amikor néhány évtizeddel később Európán kívül „hosszas előkészítő munkálatot követően a vízimadarak pusztulásáért aggódó 18 ország képviselői az iráni Ramsar városában, a Kaszpi-tenger partján aláírják az egyezményt” 1971. február 2-án Az egyezmény maga 1975-ben lép hatályba, Magyarország pedig 1979-ben csatlakozik hozzá. Mára 169 ország szignálta ezt a megállapodást, aminek legfontosabb „a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható vagy bölcs hasznosításuk elősegítése és az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása.” Hazánkban a csatlakozás óta eltelt évek alatt 29-re nőtt az ún. ramsari területek száma, köztük van többek között a Velencei-tó, a Balaton, a Felső-Tisza, az Ócsai turjános. Részletesen az egyezményről, a Ramsari egyezmény és a természetvédelem.hu honlapon lehet olvasni, érdemes. 

Bejegyzés a mezőgazdaságilag hasznos madarak védelméről a madarak és fák napja kapcsán

Balaton, Velencei tó és Tura

Hazánk két legnagyobb felületű tava, nyáron és az utóbbi években már más évszakokban is népszerű turisztikai célpont. A nagyszámú látogató fokozott környezeti terhelést jelent a vadvizeknek, legyen az kémiai szennyezés, vagy az emberi tevékenység által keltett zaj. Szintén gondot jelent a természet által elviselhetőnél nagyobb mértékű beépítés. A szabad vizek sérülékenyek és sok ideig tart, amíg képesek regenerálódni az emberi beavatkozás után. A szerves anyagok és a műtrágyák vízbe szivárgó maradványai, a nád levágása, kiirtása, a túlzott halászat és végül, de nem utolsó sorban jelenlétével maga az ember mind-mind jelentős kárt tud tenni hazánk vizes élőhelyein.

20200201_vizeselohelyek01.jpg

A Balaton a nyári turistaszezon miatt csak az év szezonon kívüli hónapjaiban, október 1. és április 30. között védett, ez hazánk egyetlen időszakosan védett ramsari területe. A Velencei tó viszont ökológiai egységet alkot a Dinnyési fertővel így az és idei tartozó madárrezervátum állandóan és fokozottan védett. A Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapján erről bővebben lehet olvasni.

Bejegyzés a téli Balatonról és élőlényeiről

Budapesttől alig 50 kilométerre, keletre egy kisvároska határában egyedi és különleges virágok nyílnak minden tavasszal, nem messze a Galga-pataktól. A patak egykor jóval gazdagabb volt halakban, de az ember által okozott változásoknak köszönhetően az élővilága meggyérült. A csaknem 60 kilométer hosszú vízfolyás Becske Jászfényszaru között kanyarog mielőtt a Zagyva folyóba torkollik. Itt van a Turai Természetvédelmi Terület (nem esik a Ramsari egyezmény hatálya alá), ahol tavasszal a gyönyörű egyhajú virág nyílik. A terület szakmai vezetéssel látogatható.

20200201_vizeselohelyek02.jpg

Bejegyzés az egyhajú virágról

Vízbázisok védelme

A vizes élőhelyek megmaradása mellett hasonlóan fontos az ivóvízbázis megtartása is.  A Földön található víz mennyiségének becsült mennyisége 1,4x108 km3, ami elég jelentősnek tűnik, amíg meg nem tudjuk, hogy ennek 97%-a sós víz, a maradék 3%-ot kitevő édesvíz 80%-a pedig a sarki jégben és gleccserekben van lekötve. A matekfeladat végére, az világossá válik, nem végtelen a rendelkezésünkre álló édesvíz mennyisége, a jó minőségű ivóvíz pedig még ennél is kevesebb.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Budapesten már a rómaiak és építettek vízvezetéket és a Budai várba is csöveken keresztül került víz a mai Zugliget környékéről. Közeli és elrettentő példaként szolgál a vízbázis zsugorodására a Budai-hegység forrásainak a terület beépítését követő gyors elapadása és vagy elszennyeződése. A fővárosban a még meglévő kutaknak köszönhetően a modern, vezetések vízszolgáltatás 1868-ben indult meg. Az elmúlt másfél évszázad vízellátásának történetéről a Vízművek honlapján egy remek történeti összefoglalót lehet találni, a gellért-hegyi víztározó tetejéről pedig remek a kilátás.

Bejegyzés a Budai Zöld túra első szakaszáról

Forráskereső körséta a Csacsi-hegyen

8 tipp a felelős vízhasználatért

  1. Amennyiben a csapból biztosan jó minőségű, ólommentes víz jön, felesleges ásványvízre költeni.
  2. Ha csöpög a csap, vagy folyik a WC tartály, akkor érdemes mihamarabb megjavíttatni.
  3. Fogmosás közben nem kell folyatni a vizet.
  4. A zuhanyozás kevésbé vízigényes a fürdésnék.
  5. A mosógéppel érdemes ésszerűen és víztakarékosan mosni.
  6. A mosogatni is lehet víztakarékosan.
  7. Az elhasználódott olajat nem szabad a lefolyóba önteni. Szelektíven, palackban gyűjtve leadható a kijelölt hulladékgyűjtő helyeken.
  8. A kertlocsolás esővízzel is megoldható.

 

A Forest&Fruit Hírlevél 365 eddig megjelent számai:

2019/1. szám a hatásos hulladékcsökkentésről

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Hűvösvölgytől Szépvölgyig

A Budai Zöld túra kirándulók által gyakrabban látogatott utolsó szakasza a Hűvösvölgyi úttól a Szépvölgyi útig tart. Lassú de biztos emelkedőjén szinte észrevétlenül lehet felérni a főváros egyik legszebb panorámájú, csaknem 100 éves kilátójához. Aki szeretné Budapest több arcát megismerni, annak ideális választás ez a közepesen könnyű, nem túl hosszú túra Hűvösvölgytől Szépvölgyig.

Az előző túra, ahol Mátyás király palotájának romjainál is voltunk, a hűvösvölgyi villamos Nagyhíd megállójánál ért véget. A Hűvösvölgyi út aszfaltcsíkja és az Apáthy-szikla orma között körülbelül félúton lévő villamosmegálló, az egyik legszebb Budapesten mióta néhány évvel ezelőtt felújították. A Széll Kálmán tér és Hűvösvölgy közötti,  rendkívül elhasználódott csaknem 7 kilométeres pálya töredékét tették csak rendbe, de ebbe a felújításba a Nagyhíd pont belefért.

A 170 méteres tengerszint feletti magasságról az Ördög-árok felett átkelve a Battai út és a Csalán és Nagybányai utakat összekötő rengeteg lépcső leküzdése után már ott is vagyok a természetvédelmi terület határán egy remek, de kissé szemetes kilátópontnál. Szemben a Tündér-szikla és a János-hegy, de jó időben jól látható balra a Duna a Gellért-heggyel, ahonnan a Budai Zöld indul. Az utóbbi időben ez a kilátópont volt a kedvenc pihenőhelyem, de másnak is, szóval nem egy csendes hely.

Nem csak jobbra, hanem szemben is vannak érdekes látnivalók: az egykori OPNI hatalmas épülete még romos, egyre pusztuló állapotában kitűnik a házak közül. A budai molnárról Göbl Lipótról elnevezetett terület még bőven a városhatáron kívül esett, amikor 152 évvel 1868 december 6-án megnyílt a Magyar Királyi Országos tébolyda. A kor igényeit kiszolgáló és csaknem folyamatosan fejlődő intézmény 137 évének története minden részletében izgalmas, de terület ma már nem látogatható, az emlékek pedig lassan kopnak. Bármilyen hihetetlen több, mint 10 évvel ezelőtt 2007-ben egyik napról a másikra úgy döntöttek, hogy az intézményt be kell zárni. Megalapításának 100 éves évfordulóját méltó módon ünnepelték 1968-ban, 50 évvel később már nem sikerült.

huvosvolgytol_szepvolgyig00100.jpg

 

 

huvosvolgytol_szepvolgyig_001.jpg

A pihenőpont után az Apáthy-szikla hegyoldalból kiemelkedő dolomittömbje a cél, ahonnan a panoráma még szebb és szélesebb. A turistautak mentén méretes fehér korlát védené a természetet, mégis sokan szeretnek felmenni egy-egy jó fotóért, szelfiért a dolomitgyepre. Elmondom, ez miért nem jó ötlet. A szabadon látogatható 14 hektáros természetvédelmi területen sokféle természeti érték van, a sérülékeny dolomitgyep vékony termőtalaján 26 féle védett növényfaj él. Minden egyes növényre szükség van, hogy az időjárási viszonyok miatt ne csupaszodjon le a táj szikláig.

huvosvolgytol_szepvolgyig_0010.jpgEgy-egy ballépéssel növényeket a földbe taposva hatásosan rombolható a sziklagyep. Van még itt cserszömörce, karsztbokorerdő és tölgyes is, ezeket mind meg lehet csodálni a turistaútról a korláton belül maradva. Különböző maradványok miatt is értékes geológiailag ez Natura 2000-es terület. Az párszáz méteres tanösvény mellett a tájékoztató táblán már az erdőbe érve azt is megtudhatjuk, hogy a mára már zárványjellegű zöldterület madárvilága is kiemelkedően gazdag, hát ezért is érdemes ide eljönni.

Az erdőből némi lépcsőzés után a Görgényi útra értem ki a 11-es busz végállomásának közelébe. Balra a nem olyan régen szintén felújított Macis játszótérre lehetne menni, de zöld jelzés egyenesen folytatódik, kicsit kaptatósan. Ez az túra, ahol az út a kilátóig tényleg csak felfelé visz és egy idő után a meredek emelkedő is megszelídül.

huvosvolgytol_szepvolgyig_002.jpg

Az Árpád kilátóig tartó néhány száz méteren a fák ágai között szemügyre lehet venni a János-hegyet, majd ahogy elkanyarodik az út a lassan kibontakozó panorámát is. A hegy viszonylag lankás voltát az idei építkezők is maximálisan kihasználták. Néhol a belátni a lakások ablakán, annyira felkúsztak ide a házak.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A Látó-hegyen csaknem 100 évvel ezelőtt megépített Árpád kilátó 376 méteres magasságából minden évszakban pazar a kilátás, a nincs nagy köd, akkor még a téli szürke napokon is. A túrázás és friss levegő miatt ide bármikor érdemes jönni, évszakváltáskor egyenesen ajánlott. Az őszi, gyakori látogatásaim alkalmával, jó volt gyönyörködni a hétről hétre változó tájban. Itt találkozik és kicsit összefonódik az Országos Kéktúra kékje és a Budai Zöld zöldje, ügyelni kell arra, hogy a nézelődés után merre indul az ember. A kilátótól balra vezet tovább a zöld út, kicsit kanyargós, majd egyszerre lejtős lesz. Itt is vannak fenyvesek, pihenőhelyek (focipálya). A táj arculata észrevehetően megváltozik, a talajt tűlevelek borítják. Ha csendesen megyünk, akár az erdőben élő félénk nagyvadakkal is találkozhatunk, nekem néhányszor már sikerült.

huvosvolgytol_szepvolgyig003.jpg

Egy hosszabb lejtő végén egy, járművek által is használt erdei útra értem, ahol balra fordulva mentem tovább. A túra vége a Szépvölgyi útnál, a Szépvölgyi köznél ér véget, Ez egy megállóra jánál van a Fenyőgyöngyétől. Ide a 65-ös busz már csak hívásra, vagy óránként jár. Összességében kicsit több, mint 4 kilométer a túra, emelkedőkkel, lejtőkkel és remek panorámával tarkítva. Érdemes télen is kipróbálni.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

A Budai Zöld eddig megtett szakaszai:

Ivókúttól víztározóig

Játszótértől játszótérig

1000 lépcső útja 1. rész - Városmajortól Istenhegyig

1000 lépcső útja 2. rész - Gőzmozdonnyal a Svábhegyre

1000 lépcső útja 3. rész - Svábhegy kincsei 

Hegyek árnyékában

Elfeledett budai palota

Hűvösvölgytől Szépvölgyig

 

A különleges tiszafa

A Forest&Fruit Naptár 2020 ebben az évben a bennünket körülölelő természet egy-egy darabját mutatja be hónapról, hónapra. A színes naptárlapok segítenek a mindennapok megszervezésében, a havonta megjelenő naptárposztokból pedig megismerhetők a fotókon szereplő növények.  A januári naptárlapon egy örökzöld fenyőféle, a tiszafa látható. Ami neve szerint közönséges, tulajdonságai alapján viszont egyértelműen egyedi és különleges.

forestandfruitnaptar_2020_januar.jpgA legfontosabb tulajdonsága a tiszafa növénycsaládnak, hogy termésük piros magköpenyén kívül minden egyes részük mérgező többek között a bennük megtalálható taxán vázas alkaloidok, például taxin, taxol, a cianogén glikozidok, például taxifillin miatt A levelek még elszáradva is tartalmaznak az élőlények számára veszedelmes anyagokat, ezért fogyasztásuk szigorúan tilos. Nem jellemző, hogy a díszparkokban olyan gyakori, kertészeti szempontból kedvező tulajdonságai miatt akár sövényként is előszeretettel ültetett közönséges tiszafát bárki is megkóstolná, de azért ezt az információt jó tudni erről a fafajtáról.

Maga a növény nagyon lassan nő az egyébként sem gyorsan növekvő fák csoportján belül is kiemelkedően lassúnak számít az, ahogyan a tiszafa évről érve gyarapodik. A felnőtt fa 20-28 méternél nem nő magasabbra, törzsét vékony ágacskák fedhetik. A növény levelei 1-4 cm hosszúak és 1-3 mm szélesek, a vezérhajtások fésűsen, az oldalhajtáson körkörösen állnak. Fája vöröses színű, betegségeknek kiválóan ellenáll, nem támadja meg rovar vagy gomba. A tiszafa jól formára alakítható, vágható, így sötétzöld leveleivel és piros álbogyóival sokáig dísze lehet parkoknak, kerteknek. Az egyes példányok hosszú életűek, a kormeghatározás viszont nem egyszerű, mert a fa törzse idővel belülről üregessé válik.  Minden valószínűség szerint skóciai fortingalli tiszafa a kontinens legidősebb példánya. A közönséges tiszafa többnyire kétlaki növény, de képes a nemváltásra, ahogy ez a már említett famatuzsálemmel is megtörtént 2015-ben.

20200111_tiszafa.jpg

Túlzás nélkül mondható, hogy a tiszafa egy valóban különleges növény, számos érdekes tulajdonsággal. Szép, de veszélyes, lassan növő, de tekintélyes kort megérő és végül kétlaki, de nemváltó. Mire is lehet mégis használni ezt a fát?

A kilencvenes évek legelején az Észak-Amerikában honos oregoni tiszafa kérgében található taxolról kimutatták, hogy bizonyos rákfajták, az emlő-és petefészek daganatok gyógyítására kiválóan használható. Először csak a fa kérgének lehántásával (ami a növény pusztulását eredményezte) tudtak hozzájutni a hatóanyagalapanyaghoz. Később a közönséges tiszafa leveleiből félszintetikus módon lehetővé vált a szükséges hatóanyag kinyerése.

A tiszafában a növény lassú gyarapodása miatt keskeny évgyűrűk alakulnak ki, a fája pedig jó minőségű kemény, de ugyanakkor rugalmas. Ezért egykor elődeink íjat készítettek belőle, de a műbútorasztalosok is előszeretettel használták egészen apró darabjait intarziás bútorok készítésére. Ma is lehet tiszafából készült kézműves holmikat kapni és most nem Voldemort varázspálcájára gondolok. Az eni.co treasure’s  megálmodója Enikő sok mindent elárult erről a fafajtáról, ő a tiszafából fonáshoz való lakkozott orsókat készít. Aki szeretne egyet, annak érdemes rákérdezni, hogy mikor lesz kapható.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A kultúrában több költőt és írót is megihletett, John Keatstól egészen Agatha Christieig több versben regényeben is feltűnt. Illő távolságból kedveljük.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Forest&Fruit Naptár 2020

Az év első napján megjelent a legújabb letölthető Forest&Fruit Naptár. A mindennapok, a bennünket körülölelő természet növényeivel díszített kiadvány egyszerű és könnyen kezelhető. Ezzel a naptárral jól szervezhetőek a napok: színes fotók mellett maradt hely a fontosabb programoknak, megjegyzéseknek.

A Forest&Fruit Naptár 2020 fotóin a virágok a főszereplők. Az talán nem meglepő, hogy a tavaszi virágözön mellett az év bármely hónapjában lehet virágzó növényt, vidám színes  szirmokat találni. A vizuális élményen kívül azonben a növényeknek számtalan fontos és jó tulajdonságuk van. Ebben az évben a  tervek szerint ezekről is lesz szó: bemutatok csendesen velünk élő, gyógyító hatású, vagy más szempontból jelentős növényeket, kicsit bepillantunk a növényvilág rejtelmeibe.

A Forest&Fruit Naptár 2020 ITT letölthető. Változtatás nélkül és forrásmegjelöléssel szabadon másolható, nyomtatható, terjeszthető.

calendar2020.jpg

Az eddigi Forest&Fruit Naptárral kapcsolatos bejegyzések ITT elolvashatók.

 Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

A klímaváltozás nem játék

Naptárat készíteni jó, képes naptárat készíteni még jobb. 2018-ban a Budai-hegység 2019-ben pedig a globális klímaváltozás, az erdők mértéktelen kihasználása volt a téma. Utóbbi készítésekor még nem sejtettem, hogy mennyire aktuális lesz a mondanivalója.

A Forest&Fruit Naptár 2019 fotóival szerettem volna bemutatni, az éghajlatváltozásnak köszönhetően  környezetünk is drasztikusan változik. A naptár a Fától az erdőt alcímet kapta, nem véletlenül. Statisztikailag kimutatható az utóbbi években egyre feljebb kúszik az évi középhőmérséklet és egyre szélsőségesebb időjárási események történnek. Egyszerűen botorság lenne azt hinni, hogy a Föld felszínének gyakorlatilag korlátlan átalakítása, a fával borított területek csökkentése, a fosszilis energiaforrások évszázados használata nincs hatással a bioszférára és most nem csak a biodiverzitás látványos csökkenéséről van szó. 

Viszont egy kép többet mond ezer szónál, ezért aktivitásra hívlak, kedves olvasó. A naptár képeiből egy feladványt állítottam össze. Találd ki, melyik fotó melyik hónapban készült és rendezd a képeket a megfelelő helyre. A játék kattintásra új ablakban nyílik meg és a kép jobb alsó sarkában lévő pipára kattintva tudod magad ellenőrizni. Kommentben, írd meg, mennyire volt nehéz a feladvány.

A globális felmelegedésről pedig  ITT egy hosszú és alapos összefoglaló. 

A Forest&Fruit Naptár 2020 hamarosan elérhető lesz.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Ha mégis vennél ajándékot karácsonyra

Képzeld el, ahogy az ünnep délutánján leülsz a legkényelmesebb foteledbe, a legszebb otthoni pihe-puha holmidban. Kezedben egy csésze illatos teával elégedetten arra gondolsz, milyen jó, hogy idén végre nem ajándékoztok egymásnak tárgyakat. Az együtt töltött minőségi idő lesz az ajándék az egész családnak, ezzel is nemet mondtok a fogyasztói társadalomra. Miattatok aztán nem csilingel egyre hangosabban a pénztárgép és nem pusztul az ökoszisztéma. Aztán jusson eszedbe, hogy nincs is kényelmes foteled, csak kanapéd, az ünnep délutánján pedig a konyhában faragod a fát, nem pihe-puha ruhában, hanem munkáskesztyűben. Oké, a pénztárgép valóban nem csilingel eszeveszetten, de csak azért, mert novemberre már minden ajándékot megvásároltál. Neked ugyanis jólesik, ha a családtagokat meglepheted ezzel, azzal. Környezettudatos és szubjektív ajánló következik, hogy mit is vehetsz karácsonyra.

Gyerekeknek a játék mindig jó ajándék, főleg, ha tartós, ha nem műanyagból készült és hangtalan. Az első játék, amit ajánlok mi is lehetne más, mint egy kirakós játék erdei tematikával a Headu-tól. A Megfigyelő puzzle mágikus lámpával azért izgalmas, mert az 5-10 éves korosztály számára kínálja azt a lehetőséget, hogy a hideg téli estéken darabokból összerakott erdőrészletben egy lámpa segítségével kutatós szerepjátékot játsszon. Később az erdőben járva ezt a szerepjátékot lehet folytatni, nagyítóval felszerelkezve felfedezni olyan részleteit az élővilágnak, amit csak a gyerekek és a világ apró csodáira nyitott felnőttek vesznek észre. Hozzáadott értéke a játéknak a finommotorika, az empririkus megfigyelés fejlesztése és ezt a játékot sokáig lehet használni. A gyerekrajzok sajátos világát idézi meg ugyanezen gyártó 3-6 éveseknek szóló Memóriajátéka. A változatos, vidám színekkel elkészített stilizált állatrajzok segítik a színek érzékelés és a memória a fejlesztését. Mi tudjuk, hogy a tigris nem kék a zebra pedig nem sárga, de képzeletben miért ne lehetne az. A nagyon vágyott színes tavaszi erdő virágait le lehet rajzolni más színben és megcsodálni egyedi formáit.

hamegisvennelvalamit01.jpg

Felnőtteknek a könyv, vagy könyvutalvány legtöbbször jó ötlet. Talán túlzás nélkül mondhatom, a könyv mindig jó ajándék. Az olvasás az, ahol a fantázia segítségével megteremtheti az olvasó a történet képi világát, úgy ahogy neki tetszik. Könyvet olvasni jó, sokféle könyvet olvasni még jobb, így az általam ajánlott könyvek palettája elég széles. Az idei év egyik kedvenc könyve volt számomra, az India szabadsága, ahol Gándhi szavai nyomán szinte belefeledkezhettem a kontinensnyi országba. A Kreatív Kontroll Kft. által kiadott többi kiadványt is érdemes megnézni, főleg a remek szakkönyveiket.

A természetkedvelők szerethetik a Jane Goodall könyvei közül A remény magvai-t, az utazást kedvelők pedig Nick Thorpe: A Duna című művét. A kamasz korosztálynak segíthet a kémia megszeretésében az elemek periódusos rendszerét és annak elemeit bemutató hasonló című színes, képes kiadvány. Ki gondolta volna, hogy Mengyelejev 150 évvel ezelőtt alkotta meg ezt a rendszert? Számtalan könyv jelent meg idén, ami a biológia tudományába kalauzolja el az érdeklődőt; az én elég hosszú kívánságlistámon előkelő helyen van a Biológia című könyv első és második kötete.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Ha mégis úgy gondolod, hogy nem adsz ki pénzt ajándékra és a van olyan összeg, amit hasznosan költenél el, akkor a pénzt karitatív célra fordítva sok emberrel tehetsz jót. Számos civil szervezet, alapítvány, kis hazai cég végez gyűjtést; választhatsz szabadon közülük egyet-egyet. Sok gyűjtés során tárgyakat várnak adományként. A számos megmozdulásból nem emelnék ki egyet sem: szándékod szerint támogasd bármelyiket. Több kelet-magyarországi településre és határon túlra indulnak a napokban autók, tele jó szívvel válogatott holmikkal.

Néha azonban nézz szét a közvetlen környezetedben is és próbáld meg felfedezni, van-e esetleg olyan ismerősöd, rokonod, távoli barátod, akinek szüksége van egy baráti vállon veregetésen, egy sablonos "Hogy vagy?" kérdésen kívül valami másra. Az egyszülős családok bárhol az országban nagyobb eséllyel szegényednek el és a szülő (legtöbbször az anya) főleg magától von meg dolgokat, hogy a gyereknek jusson. Ha látsz ilyet a környezetedben, szomszédságodban és úgy tűnik, valamiben szükséget szenvednek, lepd meg őket, azzal, hogy adsz nekik. A szegénység nem valami távoli, elvont dolog, hanem sajnos egyre inkább a mindennapok része.

hamegisvennelvalamit02.jpg

Örömteli ünnepet és boldog karácsonyt!

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.