Tavalyelőtt kezdtük el feltérképezni és bejárni Budapest 42 kilométeres zöld folyosóját a Budai Zöldet, idén pedig leírjuk, hogyan bontottuk szakaszokra az útvonalat és azt is, hogy mit érdemes megnézni, felfedezni ezen az úton. Eredeti tervünkkel ellentétben végül egy év alatt nem jártuk végig a teljes távot, igaz helyette minden hónapban visszatértünk a Forest&Fruit Naptár 2018 nevezetességeihez és felfedeztük hogyan változik észrevétlenül, de nyomon követhetően a természet. A túra során eddig minden alkalommal a Gellért-hegy irányából haladtunk Nagykovácsi felé és továbbra is így fogunk tenni. Három túra és néhány kilométer megtétele után jutottunk el a Duna partjától az Istenhegyig. Most egy emlékműtől, egy lóitatótól indultunk el és az előző túrához hasonlóan ismét néhány száz lépcsőt megtéve a Széchenyi hegyhez értünk fel.
Az ezer lépcső útjának nem túl hosszú, de nagy szintemelkedésű első szakasza az Istenhegyi úton ért véget, éppen ezért a túra következő szakaszát innen folytattuk. Előre elárulom, ez a szakasz nem zöldben, hanem várostörténeti emlékekben bővelkedik. A Szendrő utcán indultunk el felfelé, az útvonal lassan emelkedik, fokozatosan bontakozik ki a budapesti panoráma, hamar feltűnik a Várhegy.
Az Istenhegy és Orbánhegy között haladó Diana utcában mentünk tovább. Az Isten-hegy 372 méter magas dombja teljesen beépített, hasonlóan az Orbán-hegyhez. Ez utóbbi mindössze 286 méter magas, a 19. század végéig ezen a területen is a szőlőtermesztés volt jellemző.
A Diana utcán enyhe ívben kanyarodó - az alacsony magasság és a nagyobb járófelület miatt sokkal kényelmesebb - hangulatos lépcsőin haladunk felfelé, amíg 386 lépcsőfok után elértünk a Gyöngyvirág utcában lévő feszületig.
A túrának ez a része csupa kedves elnevezésű utcán halad keresztül. A Tündér utcában egy emléktábla mutatja, itt van az a hely, ahol Radnóti Miklós nyaranta pihent és több versét ihlette az Istenhegyen található villa kertje. A hely varázslatos hangulatát megismerhetjük a költő Alkonyattól hajnalig, a Hajnali kert vagy a Zápor után című verseiből, érdemes ezeket újra olvasni.
Szeretnél még több, kirándulással, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!
A Svábhegy városrész nevét a Sváb-hegyről kapta, aminek elnevezése a Kis-Sváb-hegyhez hasonlóan szintén a Buda visszafoglalásakor jeleskedő, a Várhegyre lövő sváb tüzérségnek állít emléket. A Költő utca, aminek elnevezése nem meglepő, határolja egyik oldalról a ma már ismét Széchenyi István nevét viselő hegyet ami a rendszerváltás előtt még Szabadság-hegy volt, korábban pedig Isten-hegynek hívták. Itt található a Jókai kert, ami nekünk még bakancslistás, hiába járunk gyakran ezen a környéken, még nem sikerült megnézni Jókai Mór egykori villájának kertjét. Ez a kert ma már országos jelentőségű természetvédelmi terület, és az író emlékszobáján kívül van még itt szakkönyvtár, ásványtani ösvény, sőt a Magyar Madártani Egyesület és a Duna-Ipoly Nemzeti Park székhelye is itt található. A Költő utca az Istenhegyi útba torkollik, ahova kiérve megpillantjuk a János-hegyet és a csúcsán ékeskedő Erzsébet kilátót. Pont mint az 1000 lépcsős túra előző szakaszán, csak egy kicsit közelebbről.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A Fogaskerekű megépítése az egyre népszerűbb Széchenyi-hegy városból történő megközelítése miatt vált szükségessé, a 19. század végének technikai fejlődése pedig lehetővé tette az elképzelés megvalósítását. Valóban lenyűgöző, hogy az 1871-es világpremier után mindössze néhány évvel sikerült hazánkban is megépíteni ezt a speciális hegyi vasutat. A Svábhegyi Vasút 1874 június 24-i átadásakor a gőzmozdony vontatta két, három kocsiból álló járművek a Svábhegyig közlekedtek a Városmajorban, svájci stílusban Walser Frigyes tervei alapján épült favázas lévő állomástól a hasonló stílusban épült Svábhegy végállomásig. Az átadás évében a járműállomány 3 gőzmozdony, 10 személy- és 2 teherkocsiból állt. Az egyvágányos vonal egyetlen tolópados kitérőjét a mai Erdei iskola megállónál helyezték el, ez lehetővé tette a 30 perces követési időt, sőt menetrendjét a Zugligeti Lóvasúttal összehangolva szerkesztették meg. A hegyivasút működése kezdetben veszteséges volt, sőt pár évvel az átadása után a tevékenység beszüntetése is felmerült, de különböző, az utasoknak nyújtott kedvezményekkel, kiegészítő szolgáltatásokkal - teherszállítással, amikor még lovaskocsikat is szállítottak - és számos együttműködéssel sikerült 1877-re nyereségesség tenni. Hétköznap a hegymenet 30, a völgymenet pedig 20 krajcárba került, de ha úgy adódott megérte menettérti jegyet venni 40 krajcárért. 1890-re a vonalat meghosszabbították a Széchenyi-hegyig, így a szerelvények a 3,7 kilométerre bővített pályán abban az évben már 220 ezer kirándulásra készülő vagy éppen nyaralójába hazatérő utast szállítottak Buda kies zöld övezetében. A vonalat 1928-ban villamosították, egy nagyobb rekonstrukcióra pedig a vasút 100 éves fennállása idején került sor. Mivel több kitérőt is beépítettek napjainkban a kerékpárszállításra is alkalmas motorkocsik már 14-15 perc alatt kapaszkodnak fel a Városmajor 135 méteréről a Széchenyi-hegy 460 méteres magasságáig.
A műszaki paraméterek változásáról és egy tragikus balesetről ITT bővebben lehet olvasni, de aki meg tudja szerezni, forgassa bátran a BKV által kiadott, nekünk forrásul szolgáló, a főváros tömegközlekedésének másfél évszázadát bemutató könyvet is.
A Budai Zöld azonban nem az Fogaskerekű vonala mellett halad tovább, hanem tesz egy kis kitérőt a Tücsök és a Szépkilátás utca felé, így mi is ezt követjük, majd az ugyanilyen nevű cukrászda előtt fejezzük be az ezerlépcsős túra második, kicsit több, mint 2 kilométeres szakaszát.
A Budai Zöld Túra eddig megtett szakaszai
Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.
