kirándulás - környezettudatosság - életmód

Forest & Fruit

Forest & Fruit

Mit nyertünk a műanyagmentes júliussal?

2018. augusztus 25. - ForestandFruit

A Forest & Fruit csatlakozott a Plastic Free July kihívásához, vállaltuk, hogy kevesebb műanyagot használunk idén júliusban  Kerüljük az egyszer használatos műanyag palackokat és a csomagolóanyagoknál is tudatos használatra törekszünk. Az első 15 napról szóló beszámoló ITT olvasható. A hónap második felében is folytattuk a műanyagmentes július kihívást és újabb érdekes tapasztalatokra tettünk szert. Az ideális palack meglelésén túl a praktikus túradobozok is terítékre kerülnek.

20180825_muanyagmentesjulius01.jpg

Az egyszer használatos palackok kiváltása nem volt olyan egyszerű, mint elsőre tűnt. Petra továbbra is a meglévő kulacsát használja, nekem viszont nem vált be az otthon talált üvegkulacs. A súlya és a törékenysége miatt tudtam, hogy nem lesz hosszú a barátságunk. Mielőtt váltottam volna, ahogy időm engedte megnéztem a rendelkezésre álló látszólag széles, valójában egy kicsit lelombozó választékot. Az egyszer használatos palack nagy előnye, hogy rövid távon olcsó, könnyű, használata nem igényel plusz energia ráfordítást és legtöbbször jó az ergonómiája. Hátránya viszont, hogy rendkívül környezetszennyező. A többször használható tartós műanyagból készült palackok ára néhány ezer forint körül van, nincs jelentős súlya, de ügyelni kell a rendszeres tisztán tartására és némelyiknek nem praktikus a kialakítása – nehéz kinyitni, vagy tisztítani.

A fémpalack volt a második lehetséges alternatíva. Előnye, hogy könnyű és tartós, hátránya, hogy nagyon kell figyelni a tisztán tartására. Anyaga lehet alumínium vagy rozsdamentes acél, ezek közül az alumínium kiesett, a téli citromos tea miatt. Az acélkulacson elgondolkodtam, de a kialakítása nem tetszett. Az ivórész itt is műanyagból készült, szóval itt sem lehet kikerülni a műanyag használatát. Nem egy first world problem, de bosszantó, ha vízivás közben a palack teteje az orrodra csapódik.

Az üvegből készült kulacs jól néz ki és remekül fotózható, nem véletlenül használták az üveget nagyon sokáig csak dísztárgyként. Az előnye – kis túlzással – a  szépségével véget is ér. meg. A 4000-9000 Ft-os ár egy törékeny boroszilikát üvegért elég soknak tűnik és nem igazán érv, hogy sokat lehet a használatával spórolni. A heti két kirándulás alatt elhasznált 1 db 110 forintos ásványvízzel számolva másfél év alatt hozza vissza az árát, már, ha nem törik össze addig. Néhány üvegpalackhoz lehet szilikonborítást kapni, ami majdnem fából vaskarika, mert a szilikon is műanyag, csak nem kőolajszármazék. Láttam bambuszdugós palackot, szilikontömítéssel, de a többezer kilométerről utaztatott termékek sem mondhatók környezetbarátnak. Az üvegpalack amellett, hogy törékeny még nehéz is, 40-60 deka üresen, megtöltve már 1 kiló körül van a súlya és nem komfortos cipelni. A boroszilikát üveg jó tulajdonsága, hogy bór-oxid tartalma miatt hőálló, de nem edzettüveg, így ugyanúgy éles, balesetveszélyes darabokra törik, mint az ugyanilyen anyagból készült villanykörte. Szóval relatíve sokat töprengtem egy ilyen szépség vásárlásán, de végül nemmel szavaztam.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A fentieket figyelembe véve végül egy tartós műanyagból készült félliteres szürke palackot választottam, ami praktikusan tisztítható és kezelhető. A kirándulódoboz keresésére kevesebb energiát szántam, mert vannak itthon a hátizsákba jól illeszkedő, megfelelő méretű, tartós műanyag dobozok, amiből 1-2 darabbal ki lehet váltatni az eddig használt uzsonnás zacskókat. A darabolt gyümölcsöt eddig is gyakran vittük így, most már a szendvics sem fog a hátizsák aljára csúszva kilapulni.

Mégis kinek fontos a környezetvédelem?

Az üvegpalackoknál találkoztam még egy jelenséggel, ami egy kicsit meghökkentett, ugyanis a törékeny, drága, de kétségkívül gyönyörű palack védőborításának hiányát említő érdeklődő kommentre az eladó javasolta, hogy a vásárlás után a palacknak DIY készítsenek védőborítást. Nem tudom pontosan, hogy kiket lőttek be célcsoportnak, de valószínűnek tartom, hogy kevés ember fog varrógépet ragadni, hogy palacktartót készítsen legújabb szerzeményének. A legtöbb hazai és külföldi fórumon, amit meglátogattam, általában nők érdeklődtek a zöldebb termékek iránt. Elég sok bloggal, instabejegyzéssel találkoztam, amiben tudatták a nagyvilággal, hogy üveget, befőttes üveget visznek magukkal koncertre, táborba, bevásárláshoz. Anélkül, hogy ítélkeznék, úgy tapasztaltam, hogy bele lehet csúszni a műanyagmentesség hajszolásába és rengeteg időt elpazarolni és felesleges nehézséget elviselni, csak azért, hogy környezettudatosnak gondolja magát valaki. Mi igyekeztünk az egyszerre csak egy változtatás elvét követni és nem pazarolni az időt az ideális palack és uzsidoboz megtalálására.

Amit mi eddig megtettünk és elértünk: kiváltottuk az egyszer használatos műanyag palackokat, kirándulásaink során műanyag uzsonnás zacskó helyett könnyű és tartós dobozokban visszük magunkkal az ennivalót, vásárlásnál pedig továbbra is a saját bevásárló táskánkat használjuk és törekszünk a nagyobb kiszerelésű termékek vásárlásra (viszlát 125 grammos joghurt.). Bevásárlással kapcsolatos kalandjainkról később beszámolunk. 

Számunkra a műanyagmentes július azt az érdekes tapasztalatot hozta, hogy néha nehéz kiváltani a műanyagot, nem igazán adott valódi alternatíva. Még maguk a forgalmazók is szívesen kérik a vevőiket házilag kivitelezett, speciális tudást igénylő megoldásokra. Egy palack víz megvételen, elfogyasztása és a palack eldobása 5 perc alatt kivitelezhető, míg egy másfajta palackon cipelni kell és fokozottan óvni (üveg), vagy figyelni a tisztítására (fém, tartós műanyag). Bármennyire is fontosnak tűnik a környezetvédelem, kevesen szeretnének áldozatot hozni a megvalósulás érdekében.

A környezetbarát életmód abszolút kezdő lépései

Amikor a természetben, az erdőben járunk, soha, de tényleg soha ne hagyjunk magunk után szemetet. Azt hiszem ezt már több bejegyzésemben is írtam, és nem lehet elégszer hangsúlyozni. A zöld területek gondozói egyfajta plusz szolgáltatást adnak, azzal, ha szemeteseket helyeznek el a túraútvonalak mentén. Ha lehetséges volt elvinni az erdőbe a teli sörös, vagy borospalackot, talán üresen is sikerül visszavinni a városba. Az üveg környezetbarát, de nem fog elminálódni az Apáthy-szikla tetején, néhány méterre a védett Budai imolától. Az alábbi két kép egy hónap eltéréssel készült, sajnos rendszeres a szemetelés.

20180825_muanyagmentesjulius02.jpg

 

20180825_muanyagmentesjulius03.jpg

A kommunálisnak számító hulladékot szintén érdemes hazavinni, ha megtelt a kihelyezett kuka, vagy nincs is, akkor pedig kulturálatlan dolog szanaszét dobálni a szemetet.

Az üveget, a műanyagot, a fémet és a papírt kiválóan lehet szelektíven gyűjteni. Az átmeneti munkaerőhiány most nehezíti az FKF működését, de Budapest szerintem jó helyzetben van: számos hulladéksziget és veszélyes hulladék átvevő hely van a városban. Sőt társasházak és bevásárlóközpontok is gyűjtenek szelektíven. Persze ezeket energia felkeresni, de ennyi talán belefér.

Amennyiben van észrevétel vagy tapasztalat a témában, amit szívesen elmondanátok, azt megoszthatjátok a blognak írt levélben kommentben itt vagy a Facebookon. Köszönjük előre is.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Azért a víz az úr

Számos természeti hatás következtében alakult ki Budapest hegyes-völgyes arca, ami az ember közreműködése miatt jelentősen átformálódott. Az eltűnő fák, a csökkenő zöldterület alapjaiban változtatta meg a terület éghajlatát, magával vonva további változásokat. Most a budai zöld túra első két szakaszán több alkalommal említett valamikor állandó vizű patak, az Ördög-árok mentén barangoltunk, szemügyre véve a változások egy részét.

A Gellért-hegy és a Várhegy közötti terület régóta fontos szerepet tölt be a főváros területének alakulásában, a hegy lábánál fakadó bővizű hőforrások miatt a hamar megtelepedett az ember a Duna partján. A forrásokhoz közel az Ördög-árok torkolatnál már a rómaiak is építkeztek, a terület formálódásában hasonlóan fontos szerepet töltött be a várost kelet-nyugati irányban csaknem 20 kilométer hosszan átszelő patak.

Az Ördög-árok számos nevet viselt, a lakói által adott beszédes nevek egyaránt utalnak a vízfolyás nagyságára és az itt lakó népekre. Legkorábbi, fellelhető elnevezése a XIV. századra datálható, akkor Paulus-pataknak nevezték el. A török hódoltság idején Kovácsi-patak volt a neve, később Tímár pataknak hívták a partján lakó bőrművesek, tímárok miatt. Molnár-pataknak viszont nem keresztelték el, pedig Jókai Mór visszaemlékezései szerint egykor olyan bővizű volt, hogy még vízimalmok is álltak a partján. Mai nevét szeszélyes vízjárása miatt kapta, különös véletlen, hogy a torkolatánál lévő Gellért-hegyet egykor Boszorkányok hegyének hívták. 

20180818_azertavizazur09.jpg

A Városmajorban ma már szinte nyoma sincs az Ördög-ároknak, a befedett patak felett park, sétaútvonal.

A változó vízhozamú patak a lazább kőzetbe bevágódó meder miatt egy természetes választóvonalat alakított ki a Hármashatár-hegy és a Hárs-hegy között, miközben a Dunához közeli részeken a hordalék lapályos területeket töltött fel, például a Vérmezőt. Az Ördög-árok a Nagykovácsi medencében ered, Nagykovácsin, Remeteszőlősön és a Remete-szurdokon keresztül éri el Hűvösvölgyet. Ez a terület már középkorban kiemelkedően fontos volt hatalmas, vadban dús erdősége miatt, így nem meglepő, hogy a későbbi évszázadokban már masszív kőhidat építettek a patakra hogy az állandó átkelés biztosított legyen, medencéjének fővárosi részét pedig már a XIX. században kővel burkolták. Az Ördög-árokban torkollik a Kis Ördög-árkon kívül a Budenz-, Zugligeti és a Diósárok is, bár ezek a helyek csak a térképről, utcatáblákról ismerhetők fel, a természetes formájukat befedték és beépítették.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Egy nagyjából öt kilométeres szakaszon az Ördög-ároknak is ez lett a sorsa: az egyre szűkebb helyre szoruló patak meredek partjához az ott lakók kénye-kedve szerint közel vagy távol épülő házak és a beleeresztett szennyvíz megpecsételték a sorsát. Sokan úgy vélik, rászolgált nevére, hiszen több alkalommal is nagy pusztítást végezve áradt ki medréből, ahogy a Múlt-kor történelmi magazin írásából is kiderül. A nagy mennyiségű és hirtelen belezúduló csapadék a fizika törvényeinek engedelmeskedve tört magának utat, magával sodorva ez ember által alkotott építményeket.

Az Ördög-árokhoz hasonló epigenetikus eredetű völgyek, melyek szegényes, természetes vízforrásai elapadtak és a fás területek jelentős ritkulásával csökkent a vízgyűjtő területükre lehulló csapadék, inkább néznek ki elhagyott árokpartnak, mintsem folyómedreknek egészen addig amíg nem érkezik egy nagyobb zápor. A fakó fűcsomós árkok pillanatok alatt egy zavaros, erős sodrású patakká tudnak válni, melyek visznek mindent, ami az útjukba kerül. A természetes mélyedésben futó Ördög-árok mentén megszokott, hogy a Budai-hegyekből lezúduló nagy mennyiségű csapadék nem tud elvezetődni, így egy-egy nagyobb eső után a kialakuló spontán tó miatt menetrendszerint megakad a villamosközlekedés a Budagyöngyénél (Zugligeti-árok) és a János-kórháznál (Diósárok). 

Három évvel ezelőtt, augusztus 17-én a Budapest utcáira több részletben lehulló nagy mennyiségű eső okozott káoszt, sok csapadék miatt a hatalmas erővel kizúduló víz fel is szakította az Ördög-árok torkolatát a Duna partján. Aznap rekord mennyiségű esett, a teljes augusztusi elvárt mennyiség két és félszerese ömlött egyetlen nap alatt a városra, a felhőszakadás jelentős része a kora esti órákban érte el a várost. 

Mi aznap délután egy egyszerűnek ígérkező erdei kirándulás alkalmával pont Hűvösvölgyben voltunk és láttuk a Budai-hegység zápor után felhőbe és párába burkolódzó magasabb pontjait. A Hűvösvölgyi úrtól lefotóztuk a Kaán Károly kilátót, ennyi volt belőle látható.

20180818_azertavizazur08.jpg

A túra végén az Ördög-árok hűvösvölgyi szakaszán haladtunk a sárga kerékpárúton és azt láttuk, hogy a máskor kopár kövek között csörgedező – a szárazabb időszakban pangó vizű – patak medre megtelt sárgásbarna, zavaros vízzel, ami zajosan csobogott a fák között.  Ahogy haladtunk lefelé a patak mérete is növekedett, a víz által elsodort szemetet (ruhákat, műanyag zacskókat, flakonokat, bőröndöt!) az iszapfogók megállították, de megdöbbenve figyeltük, milyen sok hulladék gyűlt össze a mederben és a víz felszínén. A fotók elkészülte után röviddel újabb nagy mennyiségű eső zúdult le Budapestre és egy órán keresztül este háromnegyed nyolcig el sem állt, de mi akkor már elhagytuk az Ördög-árok környékét. 

Három évvel később ismét végigjártuk ezt az útvonalat, de a hetek óta tartó csapadékszegény időszaknak köszönhetően a mederben még állóvíz is csak mutatóban akad, ahogy a fotókon is látható. Sajnos a szemét, ha nem is nagy mennyiségben, de továbbra is megtalálható a mederben és a parton egyaránt, műanyag zacskók,  flakonok és ruhák csúfítják tovább ezt a jobb sorsra érdemes patakot.

20180818_azertavizazur01.jpg
20180818_azertavizazur02.jpg
20180818_azertavizazur05.jpg
20180818_azertavizazur06.jpg

 

Tetszett, amit olvastál? IDE kattintva hozzászólhatsz.

 

Források:

http://mek.oszk.hu/00800/00836/html/jokai71.htm 

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96rd%C3%B6g-%C3%A1rok

https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=1380&hir=Felhoszakadas_2015._augusztus_17-en

 

 

Hűsölj Budán!

Budapest abban a szerencsés helyzetben van, hogy árnyat adó, hűvös erdein kívül számos felfrissülésre alkalmas strandja, szabadtéri vízfelülete és barlangja van, ahol az ide látogató turisták, vagy az itt lakók kellemesen tölthetik a legmelegebb nyári napokat. Ahogy korábban is írtunk róla, ITT és ITT, nyáron az erdőjárásra, szabadidős programokra másként kell felkészülni. A strandok viszont felüdülést ígérnek, tölthetjük vízparton a kánikulát. Rövid és szubjektív válogatásunkban két strandot és egy barlangot ajánlunk a melegebb napokra.

A földrajzi tényezők fontos szerepet játszanak egy település kialakulásában, így volt ez az eltérő jellegű domborzati viszonyok találkozásánál formálódó Budapestnél is. A dombos és a sík vidék, a Budai-hegység és az Alföld találkozásánál folyik a Duna és itt volt olyan keskeny a folyó, hogy kialakulhatott rajta a Kárpát-medence egyik rendszeres átkelőhelye. Ez a terület már az ókorban is ismert volt jó vizeiről, ami azonban nem a Dunát, hanem a Budai-hegység keleti lábánál fakadó forrásokat jelentette. Bármilyen meglepő Budapesten 123 forrás van, a földtani szelvények vetődése mentén változatos összetételű és hőmérsékletű víz fakad, attól függően milyen mélyből érkezik a felszínre. Számos gyógyfürdőt találunk Budapesten, a Duna vonalára merőlegesen egymás után sorjázik többek között a Király Fürdő, a Lukács Gyógyfürdő és Uszoda, a Rudas Fürdő, és persze itt van a Gellért Fürdő, ahonnan budai zöld túra indul. Azonban ezek közül a gyógyfürdők számos nem látogatható 14 évnél fiatalabbakkal, programtervezéskor érdemes erre figyelni. Szubjektív válogatásunkba, mi olyan helyeket mutatunk be, melyek a család valamennyi tagjának jó választás lehet.

Csillaghegyi Strandfürdő és Uszoda

Nekünk az egyik kedvenc strandunk, különösen a strandokhoz képest hatalmas zöldterülete, burjánzó növényzete, kacskaringós sétaútvonalai és a számtalan szobor miatt miatt kedveljük. A medencék vize kellőképpen hűvös, hidegebb, mint a többi strandon, de nyári kánikulában igazán kiváló. Egy négy évszakos úszó-, egy lépcsős, változó mélységű strandmedencéje (ami inkább úszómedence) és egy pancsoló mélységű gyerekmedencéje volt. A múlt idő azért, mert idén augusztustól egy wellness részleggel bővül a komplexum, jelenleg nincs gyerekmedence. A betonmonstrum megjelenéséig az egész helynek olyan bájos retro hangulata volt, amit a 900 forintos belépő is erősített.

Külker Park 

20180809_husoljbudan03.jpg

A Budai-hegység közepén, a Hárs-hegyen található Külker Park sokáig nem volt a nagyközönség számára látogatható. Az egykor exkluzív kialakításnak még láthatók a nyomai, az esetleges hiányosságokat feledteti a valóban páratlan természeti környezet. A nagymedence felett magasodik a János-hegy, strand néhány pontjáról szép a városi panoráma. Összesen 3 medence van a strandon, egy kellemes vizű úszómedence, egy mélyülő medence főleg gyerekeknek és egy pancsoló a legkisebbeknek.A zöld felület itt is hatalmas, futópálya és játszótér is a strandolók rendelkezésére áll, de ki akar ebben a melegben futni?

20180809_husoljbudan02.jpg

A Budai-hegység termálvizeinek köszönhető az is, hogy egy valóban különleges barlangrendszer húzódik meg a város budai oldala alatt. A felszín felé igyekvő nagy ásványi anyag tartalmú vizek vándorlása következtében évmilliók alatt változatos formájú és nagyságú üregek alakultak ki a föld mélyén. Az így létrejött barlangrendszer feltárása és megóvása mind a mai napig fontos feladat.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Pál-völgyi barlang 

A Szépvölgyi úton található kőfejtő minden évszakban messziről észrevehető leszakadó, meredek sárga szikláiról. Ebben a kőfejtőben fedeztek fel a Pál-völgyi barlanghoz egy bejáratot 1904-ben, aminek egy részét hamar látogathatóvá tették az érdeklődők számára. A következő évtizedekben folytatták a feltárást, a II. világháború okozta károk miatt – óvóhelynek használták – pedig a helyreállítás. A Pál-völgyi-Mátyáshegyi-barlangrendszer és a Hideg-lyuk-Harcsaszájú-barlang alapos feltárásának következtében a barlangrendszer ma ismert járatainak hossza 31 kilométeres, így ez hazánk legnagyobb ismert barlangrendszere. Az 500 méteres látogatható szakasz néhol szűk és létrás, így egy óra alatt járható be. Öt éven felülieknek javasolt a látogatás. Mivel a barlangban állandóan 11 fok van, így ajánlott a délelőtti órákban felkeresni, és alaposan felöltözni. Változatos nagyságú nevezetességei, különleges alakzatai barátságos neveket kaptak, van itt Színház-terem, Meseország cseppkő-képződményei, elefánt és krokodil. Az egyik legszebb budapesti barlang, fokozottan védett a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Hétfő kivételével minden nap nyitva és 10-16.15-ig óránként indulnak vezetett túrák.

Örömmel olvasunk további tippeket, javaslatokat kommentben, vagy a blog e-mail címére írt levélben.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted. 

 

 

Játszótértől játszótérig

A budai zöld sáv jelzés 42 kilométer hosszan kanyarog Budapesten, érintve a város legszebb zöld területeit. Aszfalton, lépcsőkön, erdőben halad az a turista út, melyet végig járva számos védett természeti és építészeti értéket megcsodálhatunk egészen közelről. Az út különböző pontjáról a változó, de mindig pompás panoráma megmutatja az egyre ismerősebbé váló város arcait. A túra első részében (ITT olvasható) a Gellért szállótól a Horváth kertig jártuk be a zöld sáv jelzést. A második részben, a Horváth-kerttől a Városmajorba vezető nyúlfarknyi, de túlzás nélkül ezernyi meglepetést rejtő szakaszát jártuk be a zöld sáv jelzésnek.

A Horváth-kert felett tűnt el a budai zöld jelzése, így a túrát térkép alapján folytattuk és az Alagút utcán átkelve a Pauler utcában, a kerékpárút mellett sétáltunk tovább. Budapesten számos ház épült eklektikus stílusban a 19. század végén és ebben az utcácskában is van néhány. A védett lakóházak közül a legtöbbet Illyés Gyula építész tervezte, érdemes böngészgetni a feliratokat. 

A zöld jelzés a Vérmező sarkánál tűnik fel ismét, a Krisztina körút, Mikó utca, Attila út által határolt terület Budapestnek egy olyan része, mely évszázadok óta beépítetlen. A török hódoltság alatt elnéptelenedett az itt lévő település (Logod), így a terület a 18. században katonai védőövezet lett majd kaszálónak használták. Itt végezték ki Martinovics Ignácot és társait a magyar jakobinusokat 1795-ben, innen ered ma használatos neve. Emlékmű őrzi nevüket a tér keleti felén. Amíg be nem fedték, itt folyt keresztül az Ördög-árok patak. A 19. században a Vérmezőt parkosították, majd katonai gyakorlótérnek használták, de tartottak itt díszszemlét is. A II. világháború után az akkori füves területet parkosítani kezdték, ápolt, füves részeket alakítottak ki és változatos fafajokat, cserjéket, bokrokat ültettek. 1979-ben a Nemzetközi Gyermekév alkalmából építettek egy nagyméretű játszóteret, benne Kiss János Szitakötő nevű szobrával.

20180805_jatszotertoljatszoterig01.jpg

A parkot láthatóan rendben tartják, az utakra, padokra és szemetesekre egy kis frissítés ráférne. A 60-70 éve telepített fák több emelet magasra nőttek, akit érdekel, a 140000 négyzetméteres terület néhány évtizeddel előtti állapotáról itt lehet még olvasni és fotókat böngészni.

20180722_194433.jpg

A zöld jelzésen előbb a játszótér, majd a parkos terület mellett megyünk tovább. Az út nem halad el a Jakobinusok emlékműve mellett, jóval előtte kanyarodik balra, ahol pár lépés után el is értünk a forgalmas, többsávos Krisztina körútra. És igen, turistajelzést láttunk a jelzőlámpát tartó oszlopon.

20180805_jatszotertoljatszoterig03.jpg

A zebrán átkelve jobbra kanyarodtunk, majd a zöld jelzést követve a Krisztina körútról balra a Hajnóczy utcába térünk be. Itt is vannak zöld jelzések több fán, egészen szürreális aszfalton, a zajos körúton haladni egy turistaúton. A Csaba utcát keresztezve értünk el a séta következő parkjába

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A Városmajor a Svábhegy és a Rózsadomb által határolt völgyben fekszik, eredetileg a mai Városmajor utca és a Szilágyi Erzsébet fasor közötti területet jelentette. Szintén az Ördög-árok árterülete volt és kaszálóként hasznosították. A nevét onnan kapta, hogy tulajdonosa, Daun Henrik 1739-ben eladta Buda városának, így a város majorja lett. A terület 1785 óta közpark, akkor 30000 fát telepítettek. A Városmajor méretét előbb a fogaskerekű végállomása csökkentette, majd a 30-as években megépült a több épületrészből álló templom, később a gimnázium, a szabadtéri színház és a sportpálya miatt zsugorodott tovább a zöldterületet. Az mocsaras és az esőzések alkalmával gyakran kiöntő Ördög-árok patakot az 1920-as években befedték. Ahogy haladunk nekünk is feltűnik, hogy ebben a parkban sűrűbben vannak a fák és az egzotikus fafajok helyett inkább a gesztenye- és hársfák vannak többségben. Az utcabútorok dizájnja is hasonló, de itt több felé tagolt a tér.

20180805_jatszotertoljatszoterig04.jpg

A park elején van egy kedves és kalandos sorsú szobor, mely Hüvelyk Matyit ábrázolja. Ennek még a 20. század elején állították, amit mi láttunk, az 10 éve került ide. A zöld jelzésen elhaladunk a kondipark és a kissé távolabb lévő játszótér mellett és a futópálya után szomorúan állapítjuk meg, hogy a mai sétánk véget ért. A jelzés balra kanyarodik a Kissvábhegy felé.

20180805_jatszotertoljatszoterig05.jpg

Összesen körülbelül két kilométeres séta volt, rengeteg látnivalóval, épített emlékkel, műemlékkel és számtalan történettel. Korábban írtunk a budai kissé áldatlan gasztrohelyzetről, amin valamennyit javít, hogy a zöld jelzéstől pár száz méterre van a Majorka, ahol nagyszerű a hamburger. Érdemes összekapcsolni ezt  a sétát a zöld jelzés előző szakaszával és a Gellért-hegyről elsétálni a Városmajor végéig, ha útközben megéheznénk.

Ördög-árok – csatorna a Városmajor és a Vérmező alatt.

Buda egyik kis vízhozamú patakja az Ördög-árok, mely Nagykovácsinál ered és az Erzsébet-híd budai hídfőjénél torkollik a Dunába. A mintegy 20 kilométer hosszú ideiglenes vizű patak esőzések alkalmával nagy mennyiségű csapadékot szállít 65 négyzetkilométeres gyűjtőterületéről. A budai részek fokozottabb benépesülésekor a néhol meredek falú, veszélyesen megközelíthető árkot szennyvíz elvezetésére használták, a természetes patak egy idő után egy bűzös, fertőző csatornává vált. Nagy esőzések idején hatalmasra nőve és területeket elöntve annak idején hatalmas károkat tudott okozni. A 19. század végétől – jobb híján több részét befedték, így nem tud kiönteni medréből, de az gyűjtőterületén keletkező esővizet és szennyvizet elvezette, elvezeti.

Bármilyen hihetetlen, de egészen 2009-ig, amíg meg nem épült a budai főgyűjtő csatorna és a csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep, a budai oldal szennyvizének jelentős része tisztítatlanul ömlött az Ördög-árkon keresztül a Dunába. Az Ördög-árok várostól távoli területei megmaradtak a természetes állapotukban, egy részét kikövezték, de a fedett területek nem többek egy csatornánál.

Az Ördög-árok távol a Bel-Budától

20180805_jatszotertoljatszoterig06.jpg

 

Szeretnél hozzászólni? Itt megteheted:

 

Szabadlábon egész nyáron II.

A nyári szünet 10 hetének még a fele a gyerekek előtt áll, van még idő és lehetőség kikapcsolódásra, túrázásra. Egy júniusi bejegyzésben (ITT olvasható) már írtunk néhány megfontolandó szempontot arról, hogyan lehet jól felkészülni a nyári kirándulásokra. Ahogy a felnőtteknek, úgy a fiatalabb korosztálynak is érdemes önállóan vagy felnőtt segítséggel alaposan átgondolni és felkészülni a szabadban töltött időre. Az előzőhöz hasonló tematikával készítettünk egy összeállítást, arról hogyan érdemes gyerekkel nekivágni egy túrának.

Egészségi állapot

Fontos a megfelelő egészségi állapot szabadidős programnál, ha gyerekről van szó, ez az egyik döntő tényező. Nem érdemes, sőt határozottan veszélyes egy beteg vagy egy lábadozó aprósággal túrázni indulni. Hányós-hasmenéses, lázas megbetegedésnél kifejezetten ellenjavalt, hiszen könnyen kiszáradáshoz vezethet egy ilyen kaland. A többiekkel szemben pedig egyszerűen nem fair egy betegséget terjesztő apróságot közösségbe vinni. Éppen ezért, ha ez a helyzet, akkor inkább otthon kell maradni és gyógyulás után útra kelni.

Megfelelő öltözék

Kiemelten fontos a megfelelő fényvédelem, ebben sokat segíthet a jól megválasztott ruha. A gyerekek, de különösen a babák bőre sokkal érzékenyebb, ezért számukra a praktikus öltözék könnyű, vékony anyagból, laza szabással készült és fedi a vállat. A technikai pólók náluk is jól jöhetnek, mert amellett, hogy hagyják szellőzni a bőrt, elvezetik a felesleges izzadságot is. A fejfedők használata gyerekeknél nagyon fontos, egy baba vagy kisebb gyerek számára elengedhetetlen a tarkót is árnyékoló sapka vagy kiskalap. A kisiskolások és kiskamaszok könnyen megbarátkoznak a baseball sapkával, akkor is, ha nem kedvelik azokat. Ha nagyobb csoporttal megyünk, ahol a gyerekek szabadabban mozognak jó szolgálatot tehet egy telefonszámos karkötő. Ha esetleg a gyerek még nem túl nagy, de a pazar panoráma láttán hirtelen már van bátorsága túl messzire merészkedni, meglegyen a szülő telefonszáma.

20180711_orokifju01_1.jpg

 Szükséges enni- és innivaló

Ha gyerekek is vannak velünk, igazi kihívás eltalálni a magunkkal vitt étel optimális mennyiségét. Hiszen nem lehet tudni, hogy ki mennyire lesz éhes vagy szomjas. Ahogy a téli túránál is ajánlottuk, érdemes legalább az ételt, a rágcsálnivaló falatokat és egy kisebb palack vizet a gyereknek a saját hátizsákjában magával vinni. Egy ekkora csomagnak nincs jelentős a súlya, a gyerek saját magát ki tudja szolgálni pihenésre, falatozásra szánt időben. A bepakolt elemózsia romlandóságára viszont nyáron és gyerekekkel sokkal jobban kell figyelni. Ha nem szeretnénk cipekedni, egy egészen kisméretű hűtőtáskát érdemes magunkkal vinni, ahol a fagyasztott víz maga a jégakku, így a szendvicsek kibírnak másfél órát. A vajat, tojást és felvágottakat tartalmazó szendvicsek helyett jobban járunk a szalámival és szárazkolbásszal és a megmosott, de fel nem darabolt zöldségekkel. Ha nincs jégakku, akkor csak előre csomagolt és hűtést nem igénylő élelmiszereket vigyünk magunkkal. Magas kalóriatartalmú gyümölcsök, müzliszeletek jól jöhetnek egy rövidebb túrán az éhség csillapítására. A megfelelő mennyiségű folyadék persze elengedhetetlen, lehetőleg víz.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Felszerelések, előkészületek, tennivalók

Az út megtervezésekor azon kívül, hogy a gyerekek mit bírnak (néha többet, mint egy felnőtt), érdemes utána nézni a terepviszonyoknak is. Meg kell nézni a várható időjárást és ennek megfelelően készülni ruhákkal a kirándulásra. A legkisebbeknek általában váltás ruhát is érdemes pakolni és pelenkát is. Az már régóta kiderült, hogy az egyszer használatos pelenka mennyire nem környezetbarát és megoszlanak a vélemények arról, hogy egy kirándulás során a szemetesben végezze, vagy otthon legyen kidobva. A döntés a szülőn múlik. A legrosszabb forgatókönyv az erdőben, út szélén hagyott csomag.

Fontos, hogy a hátizsákban legyen zsebkendő és ragtapasz és fertőtlenítő apró horzsolásra, ezekre remélhetőleg kevéssé lesz szükség. Ami biztos, hogy kell még az erdőben való túrázáshoz is, az a megfelelő minőségű és mennyiségű fényvédő, amit még indulás előtt érdemes használni, majd rendszeres időközönként újra kenni.

A kiskamasz korosztályt valószínűleg nem fogja lenyűgözni az eddig már többször ajánlott papír alapú térkép, hamarabb készít belőle repülőt, vagy sárkányt, mintsem megtanulja jól összehajtani. Ha mutatunk néhány praktikus alkalmazást, akkor neki is nagyobb élmény lehet a kirándulással töltött idő. Sőt a számtalan térkép alkalmazás mellett néhány határozóval is élménydúsabbá tehetjük a kirándulásukat A Magyar Madártani Egyesület Madárhatározója segítségével számos madár megismerhető és jól beazonosítható, nem csupán a küllemük, de a hangjuk alapján is. Az ember közelségéhez már hozzászokott a dolmányos varjú és a fekete rigó, de ezeken a fajokon kívül nagyon sok közvetlen közelről tanulmányozható, ha jól figyelünk. A növények kicsit könnyebben beazonosíthatók és amennyiben nem szeretnénk egyetlen kamasz hátizsákját sem határozókönyvekkel nehezíteni, ajánljunk nekik valamilyen növényhatározó alkalmazást. Változó minőségben tucatnyi lehetőség közül választhatunk, próbáljunk ki bátran többet. Mi egy olyan angol nyelvű alkalmazást használunk, amihez net kell, ez a PlantSnap.

 Választott táv és terep

A gyerekek miatt kifejezetten fontos, hogy a túrát alaposan tervezd meg. Csak és kizárólag olyan távot és terepet érdemes választani, ami a gyerekeknek is teljesíthető és biztonságosan tudnak rajta közlekedni. Az indulás és érkezés ideje pedig a legkisebb napirendjéhez igazodjon. A tervezett távba a gyerek elfáradása miatti pihenőt is bele lehet kalkulálni, de egy háti hordozó sokat segíthet szükség esetén. Hőségriadó idején nem csak a magas hőmérséklettel, de a fokozott UV sugárzással is kalkulálni kell, praktikus a túrákat kora délelőttre vagy késő délutánra időzíteni és keresi egy strandot vagy más pancsolásra alkalmas vízfelületet a nap többi részére.

Tudd, hogy te vendég vagy

Ha egy gyerek megismerkedett a zöld fűvel és a bogarakkal, gyakran érez erős kísértést, hogy megkóstolja, megtépdesse, tapogassa, hazavigye valamelyiket. A természetes kíváncsiság és érdeklődés nagyon hasznos, hiszen mindannyian tapasztalás útján tanulunk és tényleg jó közelről megszemlélni egy parányiságában is varázslatosan szép mohatelepet.

A növények és állatok között is vannak azonban olyanok melyeket tanácsos illő távolságból szemlélni. Minden esetben a szülő felelőssége, hogy a gyerekét megóvja, és a gyerek ne kerüljön a kelleténél közelebb olyan növényhez állathoz, amihez nem kellene. Az erdőben számtalan gombafaj él, alapszabály, hogy ezekhez nem nyúlunk, hacsak nem vagyunk jó gombaismerők. Ha nem ismerünk egy növényt és nem tudjuk, hogy mérgező vagy sem akkor ne tapogassuk meg, az állatokat pedig egyáltalán ne akarjuk megfogni. Hamar kiürülne az erdő, ha erdei emlékként mindenki hazavinne növényeket vagy cuki kis rovarokat, állatkákat, (olyanokat, mint a fotón látható kisbéka, ami meghökkentően hasonlít a mellette heverő göröngyre).

20180729_szabadlabon201.jpg

Szeretnél hozzászólni? Itt megteheted:

 

Hűsítő, frissítő nyári krémleves

A nyári időszak kedvelt levesei általában gyümölcsökből készülnek és hidegen tálalhatók. Egyik kedvencünk az őszibarackos piszkeveles mandulatejjel igazán jó választás, ha elrendelik a hőségriadót. Megosztjuk veletek ezt a könnyen és gyorsan elkészíthető ételt, hogy holnap már nálatok is az asztalra kerülhessen.

Eredetileg nem terveztük ezt a hétköznapi bejegyzést, de a nyári kánikula és a frissen megalkotott étel kóstolása után másként döntöttünk. Amelyen egyszerű, olyan finom ez a leves, kár lenne kihagyni.

A piszke, más néven egres, köszméte vagy Bori mamiéknál büszke egy fél-másfél méteresre megnövő cserje, amiről nyáron lehet leszedni a savanykás bogyótermését. A növény hőmérsékletre elég érzékeny, tüskéi is vannak, ezért nagyüzemi termesztés helyett inkább kiskertek északi, északnyugati árnyékos területein találkozhatunk vele. A termés kalóriatartalma nem túl magas, ellentétben vitamin és nyomelem tartalmával; A, B1 és C vitamin, valamint nyomelemek fordulnak elő benne.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Hozzávalók:

25 dkg piszke megtisztítva

15 dkg fehér húsú barack szintén megtisztítva, feldarabolva

fahéj, cukor ízlés szerint, csipet só

5 dkg liszt

2 dl mandulatej

5 dkg hámozott mandula

Elkészítés:

A gyümölcsöket a fahéjjal együtt felteszem főni, amikor megpuhult összeturmixolom. A lisztből vízzel habarást készítek és besűrítem a levest, ízlés szerint cukrozom. Miután kész, lehúzom a tűzről és hagyom hűlni. A mandulát megdarálom és száraz serpenyőben enyhén megpirítom. Amikor kész kiveszem a mandulát a serpenyőből, hogy ne piruljon tovább. Ezt is hagyom hűlni.

Tálalásnál a sűrű krémlevest kiszedem, mandulatejjel ízlés szerint felöntöm, majd a pirított mandulával megszórom. A mandula jellegzetes zamata igazán különleges ízkombinációt ad a fahéjas őszibarack édességével együtt, miközben megszelídítik a piszke savanyúságát. A pörkölt mandula pedig kellemes ropogósságával a leves krémességét kiegészíti. 

Ebben a levesben az a nagyszerű, hogy sokféleképpen ízesíthető és tálalható, a mandulatej kiváltható habtejszínnel, vagy sima tejjel. Mivel az alapleves nem tartalmaz tejet, így hűtőben jól eltartható és a tálalásnál csak össze kell keverni a többi hozzávalóval.

20180725_husitofrissito01.jpg

Kiskanál küldetés

Látsz valakit, vagy tudsz valakiről, akinek jólesne egy étel, egy pár cipő, ruha, vagy bármi, ami neked feleslegben van, neki meg nincs? Kérdezd meg, hogy adhatsz-e és ha úgy gondolod, akkor adj. Ami neked egy kiskanálnyi, neki lehet, egy egész tányér.

 Szeretnél hozzászólni? Itt megteheted: 

Ivókúttól víztározóig

A budai zöld sáv jelzés 42 kilométer hosszan kanyarog Budapesten, érintve a város legszebb zöld területeit. Aszfalton, lépcsőkön, erdőben halad az a turista út, melyet végig járva számos védett természeti és építészeti értéket megcsodálhatunk egészen közelről. Az út különböző pontjáról a változó de mindig pompás panoráma megmutatja az egyre ismerősebbé váló város arcait. A túra első részében a Gellért szállótól a Horváth kertig jártuk be a zöld sáv jelzést.

A blog egyik tavalyi bejegyzésében (IDE kattintva elolvasható) már bemutattuk a zöld sáv jelzés egy parányi szakaszát, mely mérete ellenére sok meglepetést tartogat a természet értékei iránt fogékony turistának. A turistaútvonal első szakasza, mely szintén csekély 3,5 kilométer hosszú, szintén fog meglepetést okozni. Ezt a túrát – vagy a terepviszonyok miatt nevezzük inkább sétának – egy évben több alkalommal is végig szoktuk járni. Igazán lenyűgöző Budapest évszakonként változó arcait szemlélni, ezért megpróbáljuk néhány páros fotón ezt a különbséget visszaadni.

20180721_ivokuttolviztarozoig01.jpg

A túrát Gellért téren található 2004-ben épült neoreneszánsz stílusú ivókútnál kezdjük, de a zöld jelzés a szecessziós stílusú Gellért szállóval szemben található, nagyjából bokamagasságban egy macskaköves támfalon. Az aszfalt út már az elején emelkedik és nagyon hamar ízelítőt kapunk a budapesti panorámából. Számos kisebb nagyobb pihenőnél lehet a kilátásban gyönyörködni és padokból sincs hiány. A Gellért-hegyen számtalan sétaút vezet keresztül lehet választani. Az egyik lépcsősoron kiágazik a Citadellára vezető zöld háromszög jelzés, de mi a zöld jelzést követtük és elértünk egy panorámás teraszhoz, ahonnan csaknem az egész várost belátni kelet és dél felé. Látni a mostoha sorsú Bálnát, a Szabadság-hidat, a Lágymányosi-hidat, távolabb az egyetemi épületeket, közelebb pedig séta kiindulópontját: a Gellért teret. 

20180721_ivokuttolviztarozoig02.jpg

A panorámás teraszról az út a Gellért-hegy oldalában vezet tovább ahonnan a város másik felét lehet belátni. Tény, kevés hely van a városban, ahonnan úgy látni a Hármashatár-hegyet, hogy közben karnyújtásnyira vagyunk a Dunától, a Parlamenttől és közben turistaúton haladunk.

20180721_ivokuttolviztarozoig03.jpg

A rövid egyenes szakasz után egy hosszabb lépcsősor következik, ahol most már lefelé haladtunk, sajnos a lépcsők nincsenek túl jó állapotban. A hangulatos utat egyik oldalán a meredek hegyoldal, a másikon a lombok között kipillantva ott az egész város; ahogy haladunk, úgy kerülünk egyre közelebb egy másik Duna hídhoz, az Erzsébet-hídhoz.

20180721_ivokuttolviztarozoig05.jpg

Bár felette vezet el az út, teszünk egy rövid kitérőt a messziről látható Szent Gellért püspök szoborához, ahonnan tényleg magával ragadó a kilátás. A kompozíció karbantartását úgy tűnik, egy kicsit hanyagolják, meglepve vettük észre, hogy kisebb fák nőnek ki a félköríves, árkádos épületből.

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

 

Az út sima talajon, enyhe lejtéssel folytatódik, majd letérünk az aszfaltútról és a számtalan lefelé vezető lépcső helyett balra kanyarodunk. Az út a Filozófusok kertjébe vezet, ami jól felismerhető a parkban álló nyolc alakos szoborcsoportról, mely Wagner Nándor alkotása. Innen egyik oldalon a Budai-hegyekre látni, jól nyomon követhető a hegygerinc vonulata a Széchenyi-hegyi adótoronytól a János-hegyi kilátóig, míg a másik oldalon ott van a fokozatosan átalakuló Budai vár. A tér egy másik pontján a kilátás mellett megcsodálhatjuk Buda királyfi és Pest királykisasszony szobrát is, amin a város jellegzetes épületeit is megkereshetjük.

 Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Annál, amit látunk még érdekesebb az, ami a lábunk alatt terül el. Itt van ugyanis a csaknem 50 éve megépített Grúber Józsefről elnevezett víztározó, azon víztározók egyike, melyből ellátják a várost megfelelő minőségű, tiszta ivóvízzel. Az építmény a kor egyik remek műve, magas színvonalú műszaki megoldásokkal. Néha vannak nyílt napok, amikor be lehet menni és kicsit közelebbről megnézni ezt a létesítményt, évekkel ezelőtt mi is voltunk és valóban lenyűgöző az építmény, az oszloperdő és a valószínűtlenül kék víz a zongora alakú medencékben.

20180721_ivokuttolviztarozoig04.jpg

Ezután már lefelé lépcsőztünk és az egyik turistajelzés már a járdára festve mutatta, hogy sétánk a a Hegyalja út túloldalán a Tabánban folytatódik. A Tabán önmagában is nagy élmény, hiszen karbantartott füves lejtőivel az év minden napján népszerű sétálók, kisgyerekesek, kutyások számára. Van is néhány játszótér és füves, fás területek váltják egymást. A panoráma továbbra is megkapó, fokozatosan egyre több teret tölt be a Budai vár. A zöld jelzést követve áthaladunk füves területen, játszótéren és elmegyünk néhány teniszpálya mellett; végül a Budapesti Iparkamara épületénél csatlakozunk a Krisztina körútra. Ahol meglepetésre nem a járdán, hanem a sövény mellett halad a zöld jelzés, de ez már csak amolyan városi séta. Végül a Horváth kertnél szállunk fel a villamosra és így összesen 3.5 kilométert tettünk meg a Gellért szállótól a Krisztina körútig.

Ez egy könnyű túra, inkább séta, ahol a város számos épített nevezetességét szemügyre vehetjük, megszemlélhetjük az útvonal különböző pontjairól a városi panorámát és kedvet kaphatunk, hogy az építetteken kívül a természeti értékeket is megnézzük.

Szeretnél hozzászólni? Itt megteheted:

 


 

"Life in plastic, it’s (not) fantastic"

A Forest & Fruit csatlakozott a Plastic Free July kihívásához, vállaltuk, hogy kevesebb műanyagot használunk idén júliusban  A nyári meleg ellenére kerüljük az egyszer használatos műanyag palackokat és a csomagolóanyagoknál is tudatos használatra törekszünk. Most megosztjuk az első 15 nap tapasztalatait és észrevételeit és elmondjuk, mire érdemes figyelni, ha ti is belefognátok a műanyagmentességbe

A környezetünkben lévő tárgyak többféle anyagból készülnek és könnyen észre vehetjük, hogy milyen kevésnek nem alkotó eleme a műanyag. Vajon kiváltható-e természetes anyaggal valamelyik, vagy bármelyik? Vagy a műanyagok már visszavonhatatlanul részesei lettek a világunknak? Anélkül, hogy ezeket a kérdéseket megválaszolnánk, nézzük meg, hogy mire is jutottunk a kihívás első 15 napja alatt.

20180717_lifeinplastic01.jpg

A műanyagokkal kapcsolatos problémák megértéséhez egy kicsit vissza kell térni a sokak által elfeledett és méltatlanul utált természettudományokhoz, és feleleveníteni, miből és hogyan készülnek ezek a változatos tulajdonságú és mára gyakorlatilag nélkülözhetetlennek tűnő anyagok.

A műanyagok természetes vagy mesterséges eredetű összetevőkből létrehozott mesterséges anyagok. Az egyik legelső műanyag a gumi volt, melyet a kaucsukfa nedvéből állítottak elő. A természetes műanyagok építőköve lehet nagyméretű molekula, például cellulóz, melyből műselymet, lakkot állítanak elő, de lehet tejfehérje, melyből műszarut készítenek. A mesterséges műanyagok alapanyagai általában kisebb-nagyobb méretű szerves molekulák, melyekből polimerizációval, polikondenzációval készülnek a változatos tulajdonságú műanyagok.  A szerves kémia egy nagyon izgalmas, de nem túl népszerű területe a természettudománynak éppen ezért a napi bevásárlás közben kevesen gondolkodnak el azon, hogy a banán érését ugyanaz az anyag segíti, aminek a polimerizációjával  banán csomagolására szolgáló polietilén tasakot előállítják. A növények által előállított etilénnek érést elősegítő hatása van, a kőolajból mesterségesen nyert etilént pedig katalizátor jelenlétében polimerizálják és egy könnyű, nagy szakítószilárdságú anyagot kapnak, amiből fóliát - téves elnevezéssel nejlonzacskót - készítenek. A műanyagok hő hatására eltérően viselkednek, egyik csoportja hőre lágyul, a másik  és hőre keményedik. Általánosságban elmondható, hogy a műanyagok égésekor mérgező anyagok szabadulnak fel, így nem érdemes a keletkező műanyag hulladékot így megsemmisíteni.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Anélkül, hogy a szerves kémia és a különböző iparágak fejlődését taglalnánk elmondhatjuk, hosszú út vezetett el a gumiipar fejlődésének kezdetétől odáig, hogy a környezetünkben már alig tudunk olyan tárgyat mutatni, ami nem tartalmaz műanyagot. A műanyagok számos hasznos és a mindennapokban jól hasznosítható tulajdonságuk mellett rendelkeznek egy nagyon hátrányos jellemzővel: mesterségesen létrehozott vegyületek és az elhasználódásuk után sem bomlanak le. A világon valaha létrehozott összes műanyag itt van a Földön, a kezelhetetlen mennyiségben és minőségben előállított anyag egyre nagyobb területet, élőhelyet foglal el más élőlényektől, miközben nem része a bioszférának 

A háztartásban fellelhető és nagy mennyiségben keletkező műanyagok 7 csoportba oszthatók és a csomagolóanyagokon is ezekkel a számokkal vagy betűkkel jelöltek.

1 - PET, vagy más néven polietilén-tereflatát, amiből ásványvizes palackok, poharak, háztartási és tisztítószer flakonon, ruhák készülnek. 2 - HDPE, vagy nagy szilárdságú polietilén (high-density poliethylene), amiből csomagolóanyagok, palackok, flakonok készülnek. 3 - PVC, más néven polivinilklorid, ebből csövek, csomagolóanyagok, padlóburkolatok készülnek, ugye mindenki találkozott már PVC padlóval? 4 - LDPE- kis szilárdságú polietilén (low-density poliethylene), amiből hajlékonysága miatt főleg fóliák, zacskók készülnek, melyek nem túl tartósak. 5 - PP, más néven polipropilén, amiből palackok, tejtermékek dobozai, flakonok, műanyag edények, tálcák és háztartási szerek flakonjai készülnek. 6 - PS, a polisztirol jelölése, főleg csomagolóanyagokat készítenek belőle, mivel habosítható ezért hő- és hangszigetelésre is használható. 7. OTHER - az egyéb csoportban tartozik az összes többi műanyag, kezdve a műszálas műanyagoktól a szemüveglencséig.

A műanyagok hatalmas csoportjában mindössze 3 típusú az, melyben az élelmiszerek biztonságosan tarthatók és a műanyag többször is felhasználható. A 2, 4, és 5-ös számmal jelölt polietilén és polipropilén az, melyekből – a vizsgálatok alapján úgy tűnik – nem bocsájt ki káros anyagot. Az PET palackok, melyek az 1-es csoportot alkotják több használat után már nem megbízhatóak, ezért kerülni kell a többszöri felhasználásukat.

Úgy gondoltuk, hogy ennek a 31 napos kihívásnak úgy vágunk neki, hogy egyrészt törekszünk a lehető legkevesebb műanyag használatára. Viszont nem dobjuk ki a keletkező műanyag szemetet, hanem összegyűjtjük és kielemezzük, hogy milyen összetevőkből áll és miért keletkezett. Szerintünk a sikeres és tudatos hulladékgazdálkodás első lépése annak felmérése, hogy éppen hol tartunk a környezettudatosságban. A változásra való törekvés veszthet a lendületéből, ha túl sok mindent szeretnénk változtatni, nehéz egyszerre minden tényezőre figyelni. A legtöbb zöldítésre vonatkozó felhívás talán ezen is vérzik el, mert arra felhívják a fogyasztó figyelmét, hogy mit tehet, ha zöldebben szeretne élni, de arról már kevesebb kampány szól, hogy éppen hol tart a környezettudatosságban.

A Gellért-hegyen járó kirándulók közül sokan biztos nem gyűjtenek szelektíven, pedig a város közepén átvezető zöld sáv jelzésen nem lenne nehéz dolguk.

 20180717_lifeinplastic02.jpg

Nekünk a műanyag bevásárló táska lecserélése nem volt gond, mert mindkettőnknél mindig van bevásárlószatyor. Nem azért, mert állandóan vásárolunk, hanem mert mindkettőnknek van egy-egy apróra összehajtható szatyra, ami elfér a táskában. Petra nyert egyet magának egy vetélkedőn, én pedig évekkel ezelőtt vettem egy elnyűhetetlen darabot. Nem tagadom nekem sokat segített ennek a szokásnak a kialakításában a boltban kapható szatyrok minőségükhöz képest borsos ára, sok kicsi sokra megy alapon komoly pénzeket el lehet költeni csak szatyrokra. A műanyag palackok leváltását már egy kicsit jobban át kellett gondolni. Petra csak elővette a nem olyan régen vásárolt palackját, ami ugyan műanyag, de amíg jól használható, ő azt fogja hozni, vinni. Az eldobható PET palackokat én eddig többször újratöltöttem, de utána olvasva rájöttem, hogy ez nem a legjobb ötlet. A különböző zöldboltokban található üvegpalackok ára viszont szerintem indokolatlanul magas, ráadásul mindegyiken van szilikon (műanyag) védőborítás. Így egy itthon fellelhető, barátságos térfogatú és tömegű ikeás üvegpalackot fogtam be utazó palacknak, eddig bevált. 

Tapasztalatunk szerint viszont a 15 napos szelektív gyűjtés volt a legjobb döntés a műanyagmentes július kapcsán, ugyanis így tudatosult, hogy valójában milyen mennyiségű műanyag kerül be kikerülhetetlenül (?) a háztartásba (csak a konyhát vettük alapul). Ahhoz képest is meghökkentő volt az összegyűlt mennyiség, hogy egyébként is szelektíven gyűjtünk, de soha nem maradt 2 hétig a lakásban a műanyagszemét. A teljesség igénye nélkül volt kekszes zacskó, joghurtos pohár (polisztirolból!), tészta és rizs csomagolás. Így rá tudtunk csodálkozni a 180 grammos édesség csomagolására, amit csak ebben a kiszerelésben lehet kapni, de megnéztük a szintén 174 grammos keksz dupla műanyag csomagolását is. Szerintünk nagyon dizájnos lenne aromazáró papírdobozban is, vagy jó lenne, ha lehetne kimérve kapni, hiszen nem maszatol és lehet, nem is törne nagyon.

Amit vállaltunk (egyszer használatos műanyag palack kiváltása, egyszer használatos műanyag zacskók mennyiségének csökkentése) azt sikerült teljesíteni. Viszont, akkor bajban lennénk, ha a kedvenc megszokott és mással nem kiváltható élelmiszereinket a környezetszennyező csomagolásuk miatt lecserélnénk. Még tart a műanyagmentes július és a további tapasztalatainkról és a szelektív gyűjtés fontosságáról beszámolunk augusztusban.

Szeretnél hozzászólni? Itt megteheted:

Örökifjú örökerdő – időutazás a János-hegyen

A blog tavalyi évét egy naptárral zártuk, amibe az elmúlt évek legszebb fotóiból válogattunk, azért, hogy az is megismerkedjen a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket.

A hónapok neveire kattintva olvashatsz a januári, februári, márciusi, áprilisi , májusi és júniusi  naptárfotóinkról a hozzájuk kapcsolódó túrákról. A Forest & Fruit Naptár 2018 júliusi fotója a megunhatatlan Budapesti panorámáról 10 évvel ezelőtt 2008 júliusában készült az Erzsébet kilátóból. Úgy tűnik, abban az évben nem volt olyan hőség és délután 2-kor simán lehetett nézelődni a kilátó bármelyik szintjéről. Az idei kirándulás napján sem volt túl meleg, nem készültek napfényes, bárányfelhős képek. Budapest sokat változott 10 éve alatt, de a város változásainak vizsgálata helyett mi most megmutatnánk, ezt a hegyet nem csak látogatni, de megóvni is érdemes.

calendar_hu_201807.jpg

Azt gondolnánk, hogy a János-hegy nem rejt túl sok meglepetést, hiszen minden nevezetessége szem előtt van és az egyre urbánusabb turista utakat bejárva a hegy minden titkát megtudhatjuk. Ha azt gondolnánk, tévednénk. Bármilyen hihetetlen vannak még ezen a hegyen csendes, hatalmas bükkfákkal szegélyezett tényleg csodás területek, ahol azért jó megállni egy percre. Az általunk választott túraútvonalról már írtunk a Kisvasútról kisvasútig című bejegyzésünkben, több alkalommal bejártuk, ismerjük, szeretjük és most tettünk egy kis kitérőt. 

Normafa hegygerincen lévő buszvégállomása a 21, vagy a 21A jelzésű busszal közelíthető meg, melyek a Széll Kálmán térről indulnak 5-6 perces követési idővel. Szükség is van arra, hogy ilyen gyakran közlekedjenek a buszok, ugyanis a hegy gerincén lévő parkolók hamar megtelnek és a buszok sem üresen érkeznek a végállomásra. A túra kezdete most is a Budai-hegységet ábrázoló bronzszobor volt, ahonnan továbbra is pazar kilátás nyílik a városra. Az időjárás most nem volt kegyes hozzánk, napsütés helyett borús, felhős idő fogadott bennünket, de legalább nem esett. A télen hóval fedett sípályákon most színes vadvirágok és fűfélék virágoznak, zöldbe borult az egész domboldal.

20180711_orokifju01.jpg

Rövid nézelődés és fotózás után elindultunk a pár száz méterre található Anna-rét felé a János-hegyi úttal párhuzamosan futó murvás gyalogúton. Ahhoz képest, hogy vasárnap délután volt egészen sokan voltak még a réten és környékén. Az egyre hatalmasabbra növő játszótér szinte tele volt és a tűzrakó helyeken is parázslott a tűz. Meg is állapítottuk, hogy aki csendre és kikapcsolódásra vágyik, az ne jöjjön vasárnap a Normafára, mert igaz, hogy a zöldellő természetben friss a levegő, de kezelhetetlen a tömeg. Örömmel hagytuk magunk mögött a zajos Anna-rétet, a felújított bicikliút és futópálya helyett az erdőben kanyargó szintén murvával felszórt, könnyen járható kék kör jelzésen folytattuk utunkat, elhaladtunk a Sporthotel mellett, majd követtük a jobbra leágazó jelzést.

Az erdőgazdálkodás részeként az erdőkben gyakori, hogy egyes területeken az összes fát kivágják így tar területek keletkeznek. Örökerdőnek nevezzük azok az erdőket, melyekben nem történik tarvágás, csak kisebb csoportokban vagy egyenként, úgynevezett szálalással vágják a fákat. Ennek köszönhetően az erdő területete folyamatosan erdő marad a rá jellemző élővilággal. A gazdálkodás során a maguktól kidőlő fák egyrészét hagyják elkorhadni, így az ökoszisztéma részeként a korhadó fa élőhelyet jelent más élőlénynek. Az örökerdő erdő ellenállóbb és természetes életközössége zavartalanul tud fejlődni. Az örökerdők létrehozását Kaán Károly földművelésügyi államtitkár javasolta, akinek a nevét a Hárs-hegyen lévő kőkilátó viseli.

 20180711_orokifju02.jpg

Az út egy öreg bükkösbe vezetett és már első pillantásra lenyűgöztek bennünket ezek a hatalmas fák. Nem véletlenül, itt veszi ugyanis kezdetét a WWF János-hegyi tanösvénye. Az elhelyezett táblákat böngészve sok mindent elolvashattunk a körülöttünk lévő bükkerdőről és a bükkfákról, melyek között van számos 100 évesnél idősebb fa. A táblákról megtudhatjuk még, hogy miért hasznos az örökerdő és miért kifizetődő a szálaló gazdálkodás. Kiderült, hogy az erdőgazdálkodás nem egy rövid távú folyamat (ezt azért eddig is sejtettük), hiszen egy-egy erdőrészlet gondozásához 5-10 évente kell csak visszatérni és évtizedekben kell előre gondolkodni. Viszont a változatos életkorú egyedekből álló és kiegyensúlyozott élővilágú erdő meghálálja a gondoskodást, erősebb és ellenállóbb lesz a különböző életkorú fák alkotta társulás. Nagyon érdekes és üdítő volt a már-már parkszerű turistautak után a csendes, dús aljnövényzetű erdő. Igaz csak pár száz méter hosszú a tanösvény, de megmutatja, hogy felelős erdőgazdálkodással hogyan nevelhető kirándulók számára vonzó erdő és milyen lehetne a János-hegy valódi arca.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A tanösvény kitérője után megérkeztünk a Libegő felső állomásához, ami szintén egy központi helynek számít, hiszen a Libegőn kívül van itt játszótér, ivókút, de a Gyermekvasút János-hegyi megállója sincs messze. Megtaláltuk az egykori Lóvasút végllomástól induló zöld háromszög jelzést és ezen haladva folytattuk utunkat az Erzsébet kilátó felé. A sík terepet felváltotta a számtalan lépcső, ha valaki kényelmesebben szeretne felérni a kilátóhoz, a futópályával párhuzamos műutat is választhatja.

20180711_orokifju03.jpg

A rövid, de meredek kaptató után szerencsére hamar feltűnik az kilátó kőből készült épülete a zöld lombok között.

20180711_orokifju05.jpg

Az Erzsébet-kilátóból a felhős idő ellenére is pompás volt a kilátás, tisztult annyit a légkör, hogy láthatóvá vált nem csak a Pilis, hanem a Mátra vonulata is. Persze a város nevezetességei jól kivehetők voltak, aki ismeri Budapestet minden érdekességet megtalálhatott.

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,


A túra következő szakasza a piros sáv jelzésen folytatódott, hiszen ez vezet le a Szépjuhásznéhoz. A lefelé vezető út több szakaszra osztható, többször keresztezi az aszfaltburkolatú János-hegyi út. Érdemes ezen a szakaszon kellő körültekintéssel közlekedni, mert néhol hiányosak a lépcsők és a kerékpárosok által itt is szétszabdalt erdőben néha kérdéses, merre is vezet a piros jelzés. A talaj meglehetősen egyenetlen, sziklás, több helyen lépcsőzni is kell lefelé, de előfordul, hogy puha erdei ösvényen vezet az út. Az általában nyüzsgő erdő most csendes volt, kevés túrázóval találkoztunk, így fel lehetett fedezni néhány még virágzó növényt, rovarokat és a lombok közül kitekintve megcsodálni a Hárs-hegyet. Igazán érdekes a különleges nevű kéküstökű csormolya, mely a vajvirágfélék családjába tartozik és félparazita növény, mivel a gazdanövény gyökeréből vizet és tápanyagot szív el, de a zöld színe miatt azért tudható, hogy fotoszintetizálni is képes. 

 20180711_orokifju04.jpg

Lefelé kényelmes tempóban haladtunk, a piros és a sárga sáv, a piros és a zöld kereszt és a két zarándokút összefonódása után értük el a Budakeszi utat, ahol rögtön ott a Szél Kálmán térre vivő 22-es busz megállója. Összességében a kis kitérőknek köszönhetően 5 kilométeres volt ez a túra, amit a számos megálló miatt az átlagnál lassabban tettünk meg. Miközben eljutottunk az urbánus parktól a Budai-hegység másik örökerdőjéhez.

Szeretnél hozzászólni?  Itt megteheted: 

 

 

Hol VOLT, hol nem VOLT

Sopron páratlan természeti kincseivel, kulturális örökségével és nem utolsó sorban vendégszeretetével az egyik legnépszerűbb utazási célpontja kis hazánknak. A héten zajló VOLT Fesztivál apropóján egy rövid és szubjektív összeállítást szeretnénk a blog olvasóinak adni város talán kevésbé ismert nevezetességeiről és a természet nyújtotta kikapcsolódási lehetőségekről.

A Magyarország északnyugati részén fekvő város a maga 60000 lakosával nem tartozik hazánk legnagyobb települései közé. Nagyságához képest viszont nagyon jelentős méretű örökséggel rendelkezik, megszámlálhatatlanul sok látnivalót található a városban és a környékén. Ez a terület már elég régen benépesült, a ókori Róma Scrabantia nevű városának fóruma a mai Főtér helyén volt és azóta is kisebb szünetekkel számos népcsoport lakott a város területén maguk után hagyva épített örökségüket és kultúrájukat. Egy jó összefoglaló Sopron történetéről itt megtalálható. 

Számunkra ez ez a város, ahová érdemes többször visszatérni, mert mindig tud újat mutatni és nem csak a számtalan műemlék miatt. Nem titok, nekünk fontos a vendéglátó kedvessége és itt még soha nem csalódtunk, pedig voltunk már magánszálláson és többcsillagos hotelben is. A látnivalók nagy száma miatt a városban érkezők szinte el vannak veszve, hiszen rengeteg múzeum, szakrális emlék, szobor található itt, egy kis kutakodás, beszélgetés és internetes böngészés után mi végül érdeklődési körünknek megfelelően kezdtük végig járni a nevezetességeket. Habár van miből válogatni most csak hármat mutatunk be ezek közül ipartörténeti és történelmi vonatkozásuk miatt.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Azonnal megtetszett a  Központi Bányászati Múzeum kék színű, barokk stílusú épülete a Templom utcában, de hétfő lévén éppen nem tudtunk bemenni a múzeumba, mert aznap zárva volt. Másnap viszont nem volt akadálya annak, hogy eltöltsünk egy kis időt ebben a hazai bányászat tárgyait, ipar és képzőművészeti emlékeit és érdekes ásványait bemutató tornácos múzeumban és megismerjük a magyarországi bányászat évezredes történetét.

20180628_holvolt02.jpg

Persze első látásra biztosan kevesen jönnek lázba egy-egy múzeumban kiállított metszetrajztól, pedig a Brennbergbányában 1789-ben létesült feketekőszénbánya Magyarország első kőszénbányája volt és a 19. század végére a kor egyik legmodernebb ipari létesítményéve lett. Szóval lenne miért lelkesedni. De a szénbányák, a külszíni fejtéstől eltekintve a föld alatt vannak és igazán kevés alkalom nyílik arra, hogy a kőszénfejtő gépeket a velük dolgozókon kívül bárki megnézze. Ebben a múzeumban az a különleges, hogy igazán testközelből szemügyre lehet venni azt, hogy milyen – mai szemmel – kezdetleges eszközökkel kezdték el a föld mélyében található ásványkincseket felhozni a felszínre és nyomon lehet követni az évszázadok alatt fejlődő technológiát. A gépek egyre bonyolultabb működése, mérete és kidolgozottsága, megtervezettsége egyszerűen lenyűgöző. Sajnos egyre kevesebb ipari műemlék van még hazánkban, akár eredeti helyén, akár múzeumban. Szakértő magyarázattal a technológiát kézzelfogható közelségbe hozó bemutatók sora érdekes lehet kicsiknek és nagyoknak, akár azoknak is akik már régen nem ülnek az iskolapadban, de még soha nem voltak nehézipar közelében. Sőt a gyerekek számára van egy Élménybánya, ahol bányászsisakot felöltve kicsit belebújhatnak a bányászok bőrébe és megismerhetik az általuk használt eszközöket.

20180628_holvolt03.jpg

A másik két kedvenc látnivalónk nem a város közepén, hanem a Lövérekben van. A Sopront szinte körbe ölelő, változatos növényvilágú erdőben jólesik kirándulni, számos túraútvonal és több különlegesség várja az erre járókat.

20180628_holvolt04.jpg
Amikor ott jártunk felfedeztünk egy erdei tornapályát, ami a budapestiekkel ellentétben karbantartva, jó állapotban várja a testmozgásra vágyókat. A kiindulási pont megközelítéséhez az 1-es vagy a 2-es buszról a Lövér-szálló megállónál szálltunk le. Azt láttuk, hogy innen sokfelé indulnak turista útvonalak, és később utánanéztünk, hogy a zöld és a kék háromszög jelzésen is felmehettünk volna jutni a Károly-kilátóhoz vagy a kék kereszten csatlakozhattunk volna az országos kék túra útvonalához. Az idő egy kicsit borúsnak tűnt és turistatérkép sem volt nálunk, így az erdészet táblájára hagyatkozva  a kicsit több, mint 2 kilométer hosszú, 20 állomásból álló tornapályát választottuk. Jó móka volt a ilyen távot végig járni és nagyon tetszett, hogy háromféle erőnléthez szabott gyakorlat közül lehetett választani.

A Sopron környéki erdők nem csak a méretük és fajgazdaságuk miatt különlegesek: mivel számtalan kulturális örökséget rejtenek és a különböző túraútvonalakon és tanösvényeken nem csak a jól karbantartott növénytársulásokban gyönyörködhetünk, hanem a különböző emlékműveknek köszönhetően a város múltjának, lakói sorsának egyre több részletét ismerhetjük meg. Az Ojtozi fasoron található ugyanolyan nevű emlékműben sok minden benne van a magyar történelemből: 101 éve az Osztrák-Magyar Monarchia magyar huszárjai harcoltak a mai Románia területén zajló csatában a román hadsereggel szemben, és veszítettek. A csata emlékére Erdélyben az Ojtoz-patak völgyében a helyszíntől nem túl távol, egy emlékművet faragtak sziklába, ennek a másolatát készítették és állították fel Sopronban 1934-ben. Az erdélyi eredeti emlékmű később megrongálódott, majd 1961-ben felrobbantották a sziklát is, melybe belefaragták.

20180628_holvolt01.jpg

Mire a tornapálya 20 állomását végig jártuk, az időjárás eldöntötte, hogy milyen szeretne lenni. A szakadó eső elől éppen beértünk a Balogh fagylaltozóba, amit tej és tej-tojásmentes fagylaltjai miatt fel úgyis szerettünk volna felkeresni.

Ha Sopronról van szó a VOLT Fesztivál említése kihagyhatatlan. A mára a város első számú nevezetességévé vált fesztivált a soproni Sportcentrumban rendezták meg első alkalommal 1993-ban. Azt a helyszínt gyorsan kinőve a rendezvény átköltözött a Lövér körúton található kempingbe. Aki imádja a budapesti Sziget fesztivált és a nagyméretű szabadtéri fesztiválokat, az a Volt-ot is szeretni fogja. A fesztivál egy hete alatt sajnos a soproni szállások árai a többszörösére emelkednek és limitált számuk miatt hamar el is fogynak, így érdemes időben gondoskodni a saját szállásról a fesztivál területén kívül vagy belül.

A fesztivál nem csak a bulizni vágyó fiatal korosztály, hanem az éve óta fesztiválra járó középkorúak körében is nagy népszerűségnek örvend és vonzó szórakozási-kikapcsolódási lehetőséget jelent számukra. Sőt a szervezők most már a legifjabb fesztiválozókra is gondolnak, napközben jobbnál jobb programok várják a gyerekeket: vezetett túrák a kulisszák mögé és többféle kreatív, tudásgyarapító időtöltés. De nem csak ebben fejlődött a fesztivál. Ezen a gyönyörű helyen gondolnak a környezetvédelemre és újra felhasználható anyagból készült poharakat használnak az italokhoz és ügyelnek arra, hogy kevesebb szemét keletkezzen. Apróságnak tűnik, de nagyon hasznos, hogy a Gormet-fesztiválhoz hasonlóan már itt is lehet a karszalaggal fizetni.

A fesztivál egyetlen gyenge pontja az szervezőktől független időjárás lehetne, mert az Alpokalja csapadékosabb éghajlatának köszönhetően itt gyakran megesik, hogy esik. De a meteorológiai előrejelzés alapján elő lehet készülni esőkabáttal és meleg ruhával, nekem még egyetlen Volt élményem sem rontotta el az időjárás. Bár az emlékezetes pillanatok közé tartozik, amikor pont egy Tankcsapda koncert végére kezdett rá az eső, ami hamar éjszakai viharrá fokozódott.

Mi az idei VOLT Fesztivált kihagyjuk, de rajta van a bakancslistánkon Sopron számtalan épített és természetben található nevezetessége és biztosak vagyunk benne, hogy a következő utazásunkkor is találunk értékes-érdekes meglepetéseket.

Szeretnél hozzászólni? Itt megteheted:

Patakparti túra

A nyári kánikula idején sem kell lemondani a túrázásról, kirándulásról. A gondos felkészülésnek és a jól megválasztott távnak és terepnek köszönhetően ebben az évszakban is kellemes időtöltés lehet a természetben eltöltött idő. Bármilyen hihetetlen Budapest határában van egy több méter magas vízesés, ami túrázásra ideális választás lehet ebben az évszakban. Mi már több alkalommal jártunk ott, most megosztjuk a Paprikás-patak partján szerzett élményeinket.

Eddig a legtöbb túránk a kedvenc budai zöld sáv jelzésű túraútvonalon haladt, nem véletlenül, hiszen ez a jelzés halad át Budapest kedvenc és jól megközelíthető kirándulóhelyein. A nyári melegben a páratlan panorámájú kirándulóhelyek helyett érdemes a kellemesebb klímájú, szabad vízfelületű erdei útvonalakat választani. Mi is így tettünk, ezért meglátogattuk a Budapest határában található Paprikás-patak vízesését. A valóban különleges látnivalókat rejtő hűvös erdőben, majd a nem olyan hűvös mezőn elsétáltunk egészen a Solymári várig összehozva végül egy kellemes 4 kilométeres túrát.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A túra kezdőpontja a Solymáron van, ahová az 56/61-es villamossal, majd a 64/64A/264 busszal lehet eljutni. A Kökörcsin utca megállónál szálltunk le, majd egy kicsit visszasétálva az sárga sáv jelzésen indultunk el a lefelé lejtő erdei úton. A levegő hőmérséklete már néhány lépés után kellemesebbé vált, ahogy beértünk az erdőbe és haladtunk a sima talajú, a Paprikás-patak medrét kanyarogva követő úton. Több hangulatos híd is keresztezi a sárga jelzést, legtöbbször a patak partja is jól megközelíthető, alternatív útvonalként át is lehet rajta kelni egy arra alkalmas cipőben. Az eső után páradús erdő a környéken lakók között kedvelt kirándulóhely, több kutyással és kerékpárossal is találkoztunk. 

A túristaút egy darabig a völgyben, egy szintben halad a patakkal, de a 3. híd után a domboldalon fut tovább. Ezért vezet lefelé egy kis ösvény vagy egy lépcső a Budai-hegység egyik legszebb természeti képződményéhez a Paprikás-patak vízeséséhez. Fentről jól megközelíthető, de a hegy oldalán óvatosan lépkedve is lehet fotózni. A patakmeder szintjét nehéz elérni, bár a kitaposott ösvények állapotából ítélve nem lehetetlen. Sőt, vannak vállalkozó kedvű családok, aki a patak medrében kialakult medencében fürdenek, mi inkább tekintsünk el ettől. 

20180622_patakparti-tura02.jpg

A nagyobb vízesést egy néhány méterrel később egy kisebb követi, amiből csak az évtizedekkel ezelőtt odatákolt és soha be nem fejezett medence betontorzóját látni.. Az út bal oldalán néhány száz méter után a patak már egészen a mélyben fut, a túra következő különlegességét a jobb oldalon fogjuk felfedezni. A dús erdő zöldjét a felhagyott dolomitbánya sárga színe töri meg, és a felette elterülő kis rét számtalan érdekes állatnak ad otthont. Ahol van pad és árnyék, érdemes egy kicsit elidőzni, pihenés közben sokféle pókot, rovart megfigyelhetünk. A könnyen málló kövek érdekes alakzatban maradtak meg itt és egy pár méterrel későbbi következő kőfejtőnél is,  különleges kontrasztot adnak a felettük magasodó fekete fenyvessel.

20180622_patakparti-tura06.jpg

A kőfejtők után hamarosan ismét találkozik a csendesen csobogó patak és a túristaút és miután elhaladtunk egy nagyobb táborozásra és tűzrakásra alkalmas pihenőhely mellett, elérünk a Rózsika-forráshoz. A forrás – melynek a vize a vízbázis szennyezettsége miatt nem iható – nevét egy munkásnőről kapta, aki szegény gyerekeket vitt kirándulni. A most már nem túl bővízű forrás vize a Paprikás patakba folyik, szép domborművét a Patrona Solymaris civilszervezet állította 2002-ben.

20180622_patakparti-tura05.jpg

Az Alsó- Jegenyevölgy a Rózsika-forrás után is nagyon hangulatos, a gyakran meredek, hirtelen leszakadó patakpart a változatos módon kapaszkodó nagy fáival és azok a hatalmas gyökereikkel, dúsan burjánzó ágaikkal igazi mesebeli tájat alkotnak. A patak szintjével néhol egy magasságban lévő út gyakran nedves, pocsolyás. Egy sorompó után kiértünk egy hangulatos tisztásra, ahol több út találkozik. A sárga jelzés elkanyarodik jobbra a Kálvária-hegy irányába, mi viszont a zarándokúton a tisztás jobb oldalán haladtunk tovább. A patakon átívelő kis hídról jól meg lehetett figyelni a vízben élő bolharákot és a csíkbogarat, amiket lefotózni a csillanó víz miatt nem igazán sikerült. A víz felett romantikusan átívelő fákon kívül találtunk egy emlékművet, amit szintén a Patrona Solymaris egyesület állított a millennium évében született gyerekek emlékére. A patak ezután már jóval csendesebben csobogott és csakhamar el is tűnt, a mederből. Mire megpillantjuk a solymári vár kilátótornyának a tetejét, már csak a száraz meder mellett ballagtunk.

20180622_patakparti-tura04.jpg

A Solymári vár a település keleti felénél, a budai zöld turistaút mellett emelkedik, de a Mátyás-dombon álló építmény gyakorlatilag teljesen elpusztult a  XX. század elejére. Az első régészeti kutatásokat itt mintegy 90 évvel ezelőtt kezdték meg, és 10 évvel ezelőtt állították helyre a vár egyes részeit. Sokáig szabadon volt látogatható, egy ideje - évszakonként változó nyitva tartással – mérsékelt árú belépődíjat kell váltani. Sok érdekes tárgyi emléket állítottak ki, nem csak a kilátásért érdemes a várat nyitvatartási időben is felkeresni. Arra viszont figyeljünk, hogy a hosszú nyári nappalok ellenére a vár az évnek ebben a hónapjaiban is csak délután 6-ig van nyitva. A kilátás a vár oldalából is pazar, a vidám ökörfarkkórók díszítik az Alsó-Patak-hegyre nyíló panorámát.

20180622_patakparti-tura03.jpg

A vár meghódítása után mehettünk volna a budai zöld turistaúton Telki felé, de mi továbbra is a zarándokúton haladtunk, egészen a Solymári vasútállomásig. A túrára készülve megnéztem a 64-es busz menetrendjét, ami itt már csak óránként közlekedik és most belefért az időbe a nem olyan régen felújított állomás megtekintése – ahonnan valamiért kispórolták a padokat – és el tudtuk készíteni minden idők legszebb háttérképét. A budai zöld is jó választás lett volna, ugyanis az bevisz Solymárra, ahol gyakrabban járnak a buszok.

20180622_patakparti-tura01.jpg

Ha nincs nagy hőség ezt a túrát el lehet kezdeni Solymár vasútállomástól (ahová a Nyugatiból érkeznek a vonatok), vagy a település központjából a Mátyás király út és a budai zöld út találkozásától. Megéri, mert az Alsó-Jegenyevölgy és a Paprikás-patak pár kilométeres partja változatos terepen tartogat izgalmas látnivalókat.

 Szeretnél hozzászólni a bejegyzéshez? Itt megteheted.

Szabadlábon egész nyáron I.

A mai napon a V betű is felkerült a táblára és kezdetét vette gyerekek által 184 napja várt vakáció. Ideális esetben a nyár a szabadság és a pihenés lehetőségét ígéri kicsiknek és nagyoknak, de ahogy a téli túrázásra, úgy a nyári kikapcsolódásra is érdemes felkészülni. Így nagyobb valószínűséggel érnek bennünket kellemes meglepetések barangolásaink során. Ebben a bejegyzésben, hasonló tematikával az előzőekhez, néhány ötletet gyűjtöttünk össze, hogyan lehet élményeket gyűjteni saját magunk és a természet kíméletével.

Egészségi állapot

Az egészségi állapotnak megfelelő túra választása nyáron is legalább olyan fontos, mit más évszakban. Általában a kényelmes tempójú séták jó hatással vannak a szervezetre, de a nagyobb meleg miatt sokkal hamarabb ki lehet fáradni. Hasznos konzultálni orvossal, ha azt határozzuk el, hogy pont nyáron váltunk át más sportra/ mozgásformára.

20180615_szabadlabon102.jpg

Megfelelő öltözék

A nyári túraöltözék jóval kevesebb, mint a téli, de érdemes éppen olyan gondosan megválogatni, mint máskor. Az erdőt járva alapszabály a terepnek megfelelően zárt, jól szellőző cipő, ami megfelelően tartja a lábat. Bár ma már számtalan könnyű túraszandál is kapható, nekünk eddig a cipő jobban bejött, egy-egy rossz helyen lévő faág, vagy rovar a szandálos lábon nagyobb kellemetlenséget tud okozni.  A technikai pólókat érdemes nyáron is bevetni, persze most lehet vékonyabb típusra váltani. A túraútvonalak nem csak az árnyas erdőkben, hanem a napsütéses réteken is kanyarognak, így a fej védelme egy megfelelő sapkával, kalappal szintén elengedhetetlen. Felkészülve a nyári záporokra, amiből az utóbbi hetekben volt elég, érdemes egy vékony esőkabátot is betenni a hátizsákba.

Szükséges enni- és innivaló

Amire sokkal jobban kell figyelni nyáron, az a megfelelő mennyiségű folyadék – lehetőleg víz – magunkkal vitele a kirándulásra, túrára. Bár a térképeken jelzett vízlelőhelyeken általában van iható víz, inkább vigyünk magunkkal még egy teli palackot. A források vízbázisa a fővárosban gyakran szennyezett így érdemes utána olvasni, hogy az erdőben fakadó vizek közül melyik iható. A hűtőtáska cipelése rövidebb távon mellőzhető, de arra érdeme figyelni, hogy csak olyan szendvicsek legyenek csomagolva, melyek néhány óra vándorlás után nem válnak ehetetlenné. Jó szolgálatot tehet a mélyhűtött palackos víz, ami a kiolvadásáig hidegen tartja mellé csomagolt harapnivalót, és nem felesleges teher, hiszen a vizet úgyis megisszuk.

Vidd haza a szemetet

Az erdőkben a turistaútvonalak mellett elhelyezett szemetesek szomorú látványt tudnak nyújtani, ha már folyik ki belőlük a hulladék és a kirándulók csak tovább gyarapítják a szeméthalmazt. Való igaz, hogy az erdészetek, a természetvédelmi területek kezelői üríthetnék gyakrabban a kukákat, de jusson eszedbe, hogy amit abba a kukába beledobsz, azt nem lehet szelektíven feldolgozni, de az erdőlakó állatok legalább hozzáférnek olyan ételhez, ami egyébként nem is nekik való. A hátizsákba gondosan becsomagolt élelmiszerek maradékát, a szalvétákat, a műanyag zacskók halmazát, pillepalackot, fémdobozt a érdemes inkább hazavinni és otthon kidobni, amit pedig lehet a szelektív hulladékgyűjtőbe tenni. A képen az Apáthy-sziklához vezető zöld sáv jelzésű út egy látható, a panorámát csúfító szeméthalmazzal.

20180615_szabadlabon101.jpg

Felszerelések, előkészületek, tennivalók

Nyáron is jól jön a papír alapú térkép. Mi elég sok kilométert tettünk bele egy kisebb méretű spirálos darabba. Azon kívül, hogy érdekességek, információk vannak benne, jól firkálható, így most már egy naplóra kezd hasonlítani. Nem lehet elégszer elmondani, hogy a telefon legyen feltöltve, nem csak a fotózás és a GPS miatt, de ha baj van, akkor legyen mivel segítséget hívni.

Így fotózunk mi

Bár a blogban rengeteg fotóval illusztráljuk a bejegyzéseket, a kirándulásokra elég ritkán viszünk magunkkal fényképezőgépet, legtöbbször a súly és az elfoglalt hely miatt.  Ha előre tudjuk, hogy lesz különleges téma, akkor persze bekerül a hátizsákba. A mobiltelefonok közül még a több éves modellekkel is lehet szép képeket készíteni, megfelelő fényviszonyok miatt. Személyes kedvencem a Samsung Galaxy K Zoom, ami egy telefon-fényképezőgép hibrid. Szoftveresen már nem az igazi, de a Samsung S sorozatának legtöbb tagját még most is túlszárnyalja fotózásban.

20180615_szabadlabon104.jpg

A várható időjárásról érdemes előre tájékozódni, vihar közeledtével érdemes halasztani a kirándulást. A hevesebb esőzésekkel és széllel járó több napos zivatarok után jó, ha várunk pár napot, míg az erdő a barátságosabb arcát mutatja és ismét biztonságosan és könnyedén járhatók lesznek a kijelölt útvonalak.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A hátizsákba nyáron is legyen elsősegélynyújtáshoz szükséges dolgokat tartalmazó neszesszer, és kerüljön mellé a csípésekre való kenőcs, a kullancs és rovarriasztó és persze a napsugárzás miatt a megfelelő faktorszámú fényvédő.

Választott táv és terep

Nyáron a hőség miatt kifejezetten fontos, hogy jól tervezd meg a túrát. A nagy kánikulában sem kell lemondani a kirándulásról, hiszen az erdőben, főleg egy magasabban fekvő hegyen több fokkal hűvösebb lehet. A Kékesen, a Mátra legmagasabb pontján még nyáron sincs 26 foknál melegebb, ami igazán üdítő tud lenni hőségriadó idején. Ha azonban a tervezett túra útvonala kopár, napsütötte tájon halad, válaszd meg úgy az indulás időpontját, hogy ne a rekkenő hőségben kelljen azt a távot teljesítened.

Tudd, hogy te vendég vagy

Valljuk be, a kopár téli erdő után a tavaszi, de főleg a nyári dús lombozatú erdő számtalan növénye és állata csábít arra, hogy hazavigyük, hogy egy kicsit még a miéd legyen. Érdemes ennek a csábításnak ellenállni, és akár egy kisebb határozókönyvvel felszerelkezve többet kirándulni, naplót írni a változatos fajokból álló erdei ökoszisztémáról. Majd hűvös őszi, téli estéken visszapörgetni, hogy milyen fajokkal ismerkedtünk meg. Nincs minden növényre, állatra ráírva, hogy védett, egy-egy gondatlan gyűjtéssel bárki akár százezrekkel is megkönnyítheti a pénztárcáját.

Azok a csodálatos ízeltlábúak

Az ízeltlábúak egy rendkívül fajgazdag törzs, ide tartoznak a rovarok, a rákok és a pókok. Kirándulások során számtalan képviselőjükkel találkozhatunk, gondoljunk a bosszantó szúnyogokra vagy a veszélyes kullancsokra. A rovarok népes társaságában sokan valóban színesek, meghökkentő és váratlan helyen bukkanhatunk rá egy-egy szép példányra. Ez a bársonyos darázscincér a solymári sziklákon süttette magát a nappal, láthatóan nem zavartuk sem mi, sem a az erre szálló fürge, kék színű boglárkalepkék. A nagyjából 2-3 cm nagyságú feltűnő sárga rajzolatú  bogár szárnyfedői lekerekítettek, a csápja és a lábai pedig sárgásvöröses, a feltűnési helyéből kiderül, hogy a napfényes, lombos erdőket kedveli. Emberre nézve ártalmatlan, növényekkel táplálkozik fejlődésének minden szakaszában. Óvatos rovar, ezért is volt meglepő, hogy Petra több fotót tudott készíteni róla.


20180615_szabadlabon103.jpg

Reméljük, hogy ezzel a néhány javaslattal hozzájárulunk a túrázás jobbá tételéhez. Ha úgy érzed, valami kimaradt, kommentben, vagy levélben írd meg nekünk.

 

 

süti beállítások módosítása