kirándulás - környezettudatosság - életmód

Forest & Fruit

Forest & Fruit

„Még nyílnak a völgyben a kerti virágok”

2018. október 24. - ForestandFruit

A blog tavalyi évét a Budai-hegységben készült legszebb fotóinkból összeállított naptárral zártuk. Így az is megismerkedhet a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket.

A hónapok neveire kattintva olvashatsz a januári, februári, márciusi, áprilisi, májusi, júniusi, júliusi és augusztusi  naptárfotóinkról, valamint a hozzájuk kapcsolódó túrákról. A Forest & Fruit Naptár 2018 szeptemberi fotója a Budapest egyik legismertebb és egészen biztosan a legjobban látható két nevezetességét örökíti meg, a János-hegyet és a rajta több, mint száz évvel ezelőtt megépült Erzsébet kilátót. A fotó tavaly készült, egy olyan napon, amikor polár pulóverben és mellényben néztünk szét kicsit vacogva a hűvös őszi tájon. Ehhez képest, idén ugyanazon a napon délután 28 fok volt, szóval mellényről szó sem lehetett.calendar_hu_201809.jpg

A János-hegy és az Erzsébet-kilátó megközelítéséről már több alkalommal írtunk, túráztunk Kisvasúttól, kisvasútig, felfedeztük az hegy oldalában elterülő Örökifjú örökerdőt, de lesétáltunk madarak és fák között Zugligetbe. Bemutattuk az Ezerarcú János-hegyet és érintőlegesen írtunk a számos sportolási lehetőségről, ami adott ezen a fantasztikus adottságú és panorámájú hegyen.

megnyilnakavolgyben_01.jpg

A terület népszerűsége nem újkeletű, lassan 200 éve kirándulnak a pesti polgárok a Budai-hegységbe és több száz éve alakítja ez ember kénye-kedve szerint a Budai-hegység növényvilágát. Aki szeretne jobban elmélyedni Budapest történetében és kutatni, hogyan terjeszkedett az ember évről évre, az kapcsolja be a Budapest Időgépet. A Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott Hungaricana rendszerben a nem csak Budapest, de Európa történelmi térképeinek korszerű változatai is böngészhetők. A helymeghatározás engedélyezése után IDE kattintva rögtön a tartózkodási helyünk 19. századi helyszínének térképét pillanthatjuk meg a képernyőn. A Budapest Időgép pedig ITT található, adatbázisában a vázlatos és a korabeli térkép segítségével egészen 1837-ig lehet visszapörgetni az időt. 

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A János-hegy a maga 527 méterével, ha nem is a Budai-hegység, de Budapest legmagasabb pontja, lebilincselő a csúcsról elénk táruló 360 fokos panoráma. Elnevezéséhez több monda kötődik, emlegetik a törökverő Hunyadi Jánost, Mátyás király apját, de egy egykor itt álló szoborról is szó van a magyarázatokban. Az 1837-es térképen még Johannseberg név szerepel, amit az 1847-es dűlőkeresztelőn, változtattak át Pozsonyi-hegyre. A későbbi térképeken egy újabb névvariáció tűnik fel, a kutakodásaim során talált 1902-es képeslapon a Pozsony- Jánoshegyi messzelátó látható. Ma már a János-hegy egyik oldalán lévő 427 méter magas csúcs viseli a Pozsonyi-hegy nevet, a Johannesberg végérvényesen János-hegyre magyarosodott.

megnyilnakavolgyben04.jpg

Az egykori messzelátó helyén ma már egy tekintélyes méretű, kőből épült kilátó áll, ami az évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő Erzsébet királynő nevét viseli. A kiegyezéskor megkoronázott Ferenc József felesége Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja volt, kedvelte a magyarokat. Megkoronázása előtt, uralkodó házastársaként a nők számára megengedett reprezentatív szerepen túllépve, a politikai életben is részt vett egy rövid ideig.

megnyilnakavolgyben03.jpg

A Pozsony-Jánoshegyen álló faszerkezetet 1908-ban bontották el, és a város turizmusának fejlesztéséért sokat tevő Glück Frigyes javaslatára döntöttek az Erzsébet-kilátó megépítéséről. A neoromán stílusban készült épület tervezője Schulek Frigyes volt. A finom díszítésű, mészkőből készült kilátót a döntéstől számított 2 éven belül átadták; a 25.3 méter magas, 53 méter kerületű építmény korának leghatalmasabb ilyen jellegű épülete volt. A kilátó nagyon népszerű a kirándulók körében és valóban megéri megmászni, mind a 100 lépcsőt. A legfelső teraszról ugyanis tiszta időben 75-80 kilométerre is ellátni. A kilátót a 100 éves évforduló környékén rendbe hozták, megközelíthető a piros sáv és a zöld háromszög jelzéseken, de a sportos természetjárók rekortánon is felfuthatnak a csúcsra.

megnyilnakavolgyben000.jpg

A szeptemberi naptárlap a Budai-hegység két nevezetességét ábrázoló fotója egy harmadik nevezetes helyről, Normafáról készült. A hegyoldalból elénk táruló panoráma mindig arra késztet, hogy megörökítsük ezt a látványt,. próbálgatva az éppen nálunk lévő telefon/fényképezőgép határait.  A felső 2017-es szeptember végi és az alsó 2018 október eleji kép ugyanazzal az okostelefonnak készült, nagyjából ugyanarról a helyről. 
  megnyilnakavolgyben100.jpg

Azon talán már nem lepődik meg senki, hogy a Normafa elnevezése is a Hunyadiakhoz köthető. elnevezése. Egy évszázadok alatt hatalmasra megnőtt Viharbükknek nevezett fa mellett - ami a monda szerint Mátyás király születésekor hajtott ki – énekelte el Schódelné Klein Rozália Bellini Norma operájának nagyáriáját 1840-ben. Ezután kezdték a kies, művészek, írók, költők által előszeretettel látogatott domboldalt Normafaként emlegetni. A fa évtizedekkel később kidőlt, a helyére egy másikat ültettek és emléktáblát állítottak.

megnyilnakavolgyben06.jpg

Kétségtelen tény, hogy Normafa népszerű a turisták, sportolók és a kikapcsolódni vágyó emberek körében.  Itt vezet még a budai zöld sáv jelzés, ami ugyan az Erzsébet-kilátóra nem vezet fel, de a Széchenyi-hegy felől ezen a jelzésen lehet a János-hegy oldalán lévő ösvényen eljutni a Hárs-hegyre. A Normafa népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy nincs olyan évszak és napszak, amikor teljesen néptelen lenne. Ezt tapasztaltuk, amikor a naptárbejegyzés készítése miatt a szokásosnál több alkalommal mentünk fel a hegyre, de a korábbi téli és tavaszi alkalmakon is ezt láttuk. Sajnos a Normafa hétvégén túlzsúfolt, a 21-es buszcsalád mellé ekkor becsatlakozik a 212-es busz, ami a Boráros térről szállítja a kirándulni vágyókat. A város egyik legszebb panorámával rendelkező parkolójában álló számtalan autó pedig tovább növeli a zsúfoltságot. Budapest nem túl jól ellátott karbantartott, minőségi zöldfelületekkel, természetes, hogy a fővárosiak felkeresik a még rendelkezésre álló szabad területeket.

megnyilnakavolgyben01.jpg

Amellett, hogy többen az erdőjárás alapvető szabályait sem tartják be, szomorú tény, hogy a fokozott terhelés mellett nem tud az erdő megújulni, a vékony termőtalajon megkapaszkodott növény- és állatfajok egyre kisebb élőhelyre szorulnak vissza. A területet folyamatosan fejlesztik és mindamellett, hogy volt is rajta mit, néhány része kezd egészen közpark jelleget ölteni. Egyre terebélyesedő mulcsos játszóterek, kultúrnövények szegélyes ágyásokban és az egyre több utat beterítő murva, mely nem dacol a gravitációval, hanem az esővízzel együtt szépen becsorog a védett erdőbe.

Budapest egyik legkülönlegesebb helye a Sas-hegy, ahol nem olyan régen eltöltöttünk egy egész délutánt. A látszólag kopár sziklacsúcs geológiáját, élővilágát a 18. század végétől változatos intenzitással kutatták és kiderült, hogy a különleges sziklaalakzatokban is gazdag terület ritka és különleges növény és állatfajoknak ad otthont. Beépítésének ötlete 1930-ben merült fel, azért, hogy kiszolgálják az egyre növekvő város területi igényeit. Ezért a Sas-hegyet felparcellázták, lakóházakat és közparkot tervezve betelepítették feketefenyővel és a minden évben két hétig virágban pompázó, de minden mást elnyomó özönnövény orgonával. A hegyet szinte az utolsó pillanatban 1958-ban nyilvánították védetté, létrehozva a Sas-hegy Természetvédelmi területet. Legutóbbi látogatásunkkor, melyről ITT írtunk, azt láttuk, hogy még nyílnak az északi oldalon a tarka virágok. A terület parkosítása ma már csak egy meglehetősen botor ötletnek tűnik és 60 év távlatából visszatekintve elmondható, hogy bölcs döntés volt fokozottan védetté nyilvánítani a területet. Az itt található értékek miatt a Sas-hegy ma is csak szakvezetéssel látogatható.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

A Forest & Fruit Naptár 2018 minden egyes hónapjánál nyomon követhetőek az ember által okozott beavatkozások és a környezeti terhelés. A Budai-hegység Normafa és az Erzsébet-kilátó közötti területének utóbbi időszakban bekövetkezett változásait most mégsem taglalnánk, hiszen a közösségi médiában és más forrásból fellelhető fotók, valamint a rendszeresen odajáró kiránduló, kikapcsolódó emberek tapasztalatai önmagukért beszélnek.

2018_09.jpg

 Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

 

Források: 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Budai_Sas-hegy_Term%C3%A9szetv%C3%A9delmi_Ter%C3%BClet

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gl%C3%BCck_Frigyes

https://hu.wikipedia.org/wiki/Erzs%C3%A9bet-kil%C3%A1t%C3%B3

https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ferenc_J%C3%B3zsef_magyar_kir%C3%A1ly

https://hu.wikipedia.org/wiki/Wittelsbach_Erzs%C3%A9bet_magyar_kir%C3%A1lyn%C3%A9

A bejegyzés trackback címe:

https://forestandfruit.blog.hu/api/trackback/id/tr8214319297

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása