A műanyagmentes július hihetelen népszerű mozgalommá nőtte ki magát néhány év alatt, szerte a világban emberek százmilliói próbálnak meglenni műanyagok nélkül. Az idei év különösen eredményes volt, hiszen a mozgalmat elindító Plastic Free July arról számolt be, hogy 230 millió ember csatlakozott hozzájuk és egy hónapon keresztül törekedtek a műanyag felhasználásuk csökkentésére. Egy évvel ezelőtt, 2018. júliusában a Forest&Fruit is csatlakozott ehhez a mozgalomhoz és nem csupán egy hónapra. Egy év után pedig eljött az ideje, hogy több szempontból is értékeljem a műanyagmentes mindennapokat, áttekintve közben a műanyagipar szédítő sebességű fejlődését.
A műanyag felfedezése nagyjából a miben tároljuk a mindent feloldó anyagot probléma ellenkezője, hiszen itt egy anyag, ami nehezen bomlik le és sokáig megőrzi eredeti összetételét. A kémia az a természettudomány, aminek a rejtelmei mindig is foglalkoztatták az embereket, gondoljunk csak az aranycsinálás vágyára. Az embert hajtotta természetes kíváncsisága, a természet törvényszerűségeinek megismerése, de minden új felfedezés újabb talányt hozott. A műanyagok felfedezéséhez, vagy inkább megalkotásához és tetszés szerinti alakítgatásához a szerves kémia tudományának fejlődésére volt szükség és nagyjából 150-200 évnyi szorgalmas kísérletezgetésre. Manapság a különböző szerves és szervetlen molekulák vegyítésével katalizátorok használatával, a hőmérséklet és a nyomás variálásával széles a spektruma a létrehozható anyagoknak.
A kémiai alapismeretekre sok embernek akkor csukódik be a füle, amikor a kovalens kötésről először szó esik. Talán elsőre nem tűnik túl izgalmasnak az, hogy két magányos elektron összeáll párba és egyesült erővel nemesgáz-szerkezethez segítenek egy-egy magányos atomot majd létrejön, mondjuk egy hidrogénmolekula, pedig ez egy igen fontos folyamat. A műanyagok makromolekulák, vagyis igazi óriási méretű vegyületek, ezekben az atomok egymáshoz kovalens kötéssel kapcsolódnak. Vagyis a különböző vegyipari eljárások során létrejövő anyag egy stabil kémiai kötést tartalmaz, nem csak olyan tessék-lássék másodlagos kötést.
A műanyagok polimerizációval képződnek, így lesz a két szénatomos, kettős kovalens kötésű gáz halmazállapotú szénhidrogénből, az etilénből egyszeres kovalens kötésű polietilén. Ezzel az anyaggal minden bevásárlásnál találkozhatunk, egyik változatából az LDPE-ből készülnek ugyanis a leheletvékony, könnyen szakadó, de kémiailag stabil, egyszer használatos zacskók. Az egyik első véletlenül előállított műanyag a PVC volt, ez a rövidítés a poli(vinil-klorid) elnevezést rejti. A vinil-klorid az etilén egy klórszármazéka, a molekulában az egyik hidrogén helyett klór van. A vinil-klorid vízben rosszul oldódó, mérgező gáz, amiből szintén polimerizációval jön létre a hőre lágyuló, ellenálló poli(vinil-klorid), aminek lágyabb változatát előszeretettel használják elektromos szigetelőanyagnak (ez borítja az elektromos vezetékeket, telefontöltő zsinórját) a keményebb változatából pedig csöveket, padlóburkolatot készítenek. A műanyagok színes világát még számtalan molekulán keresztül be lehet mutatni, mert ez eddig csak egyetlen egy szerves molekula és egy származéka felhasználási módja volt.
Szeretnél még több bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!
1900-ban a világ műanyagtermelése 20 ezer tonna volt, ez 1956-ra már 3400 tonnára nőtt és a volumennövekedést sem a két világháború, sem a 20-as évek gazdasági válsága nem törte meg. A természetes, például cellulóz, alapú műanyagok gyártása mellett nagyipari igényeket viszont az addig maradvány terméknek tekintett kőszénkátrány, majd a kőolaj elégítette ki. A második világháború után a hazai műanyagipar is számos újítással járult hozzá ennek az elpusztíthatatlan anyagnak az elterjedéséhez. A műanyag kedvező tulajdonságai miatt komoly kutatások és kísérletek folytak a fa műanyagokkal való nemesítésésre (ez nem elírás) és vizsgálták, hogy a fémeket hogyan helyettesítheti ez az anyag.
A fanemesítés legcélszerűbb módjának az ojtásos sugárkémiai polimerizáció tűnt, ami tényleg az, aminek első olvasatra tűnik. Gamma vagy elektronsugárzás mellett az impregnáló oldattal érintkező, átitatott fában térhálós kopolimer alakul ki. Az így keletkezett mesterséges termékből szinte lehetetlen volt eltávolítani a műanyagot, mert előfordult, hogy a kémiai folyamat eredményeképpen a műanyag a növényi sejt falán belül jött létre. A Műanyagipari Kutatóintézet 1967-es kiadványa szerint ezt a kedvező tulajdonságú, nemesített fát széles körben lehet majd használni, sportszerek, bútorok, padlóburkolatok készítésére.
A fémek kiváltására a műanyagokat elsősorban kedvezőbb fizikai tulajdonságaik és áruk miatt szerették volna használni. Egy szintén 1967-es egyetemi jegyzetből viszont kiderült, hogy amíg a fémek korrodálódása tömegvesztéssel jár és a folyamatnak az anyag belsejébe való átterjedését a kialakuló védőréteg meg is állíthatja, addig a műanyagoknál a folyamat az anyag belsejében is folytatódik, a korrodálódásért felelős anyag növelheti a műanyag tömegét, vagyis egyesül vele. A tankönyv nagyon alapos, a műanyagok vízfelvételi képességéről is közöl egy részletes táblázatot, ugyanis vannak olyan műanyagok, amik felveszik és át is eresztik a vizet.
A hatvanas évek persze elég régen voltak és most a 2000-es években a műanyagnak egyre több határozottan kedvezőtlen tulajdonságára derül fény, pontosabban kap kellő hangsúlyt. Azon kívül, hogy nehezen, hosszú évek alatt bomlik le, most már sikerült olyan mennyiséget termelni itt a Földön, ami már nem hagyható figyelmen kívül. Viszont tévedés azt állítani, hogy a valaha megtermelt összes műanyag itt van még velünk, ugyanis főleg tőlünk nyugatabbra előszeretettel égetik el speciális, erre a célra kialakított erőművekben, kihasználva azt, hogy a fűtőértéke nagyobb, mint a széné és nem sokkal marad el a fűtőolajétól. Sajátos utat jár be így a nyersolajból hosszas folyamatokon keresztül előállított anyag, amíg szerves vegyületként szén-dioxiddá és vízzé ég el. Mindenkit óva intenék attól, hogy otthon is önfeledten bedobja a kazánba a pillepalackot, vagy az elvásott telefontöltő zsinórt. Ezek ugyanis nem csupán szén és hidrogén alkotta vegyületekből előállított tárgyak. A sok adalékanyagból, vagy a klórtartalmú PVC-ből mérgező anyagok szabadulnak fel az égetés során.
Az nem is kérdés, hogy a műanyagok mennyiségét csökkenteni kell és valóban érdemes átgondolni, hogy az egyes ember mit tud hozzátenni a bolygó műanyag-mentesítéséhez. A műanyagmentes július és a szívószálmentes augusztus ehhez azért kevés lesz, de első, parányi lépésnek ideiglenesen talán megteszi. Azért ideiglenes, mert nem lehet tartósan elvárni egy társadalomtól, hogy kiskapuzzon és cipelje magával a befőttesüvegét, dobozát, járjon több boltba, akkor is, ha nem akar és saját idejét és energiáját nem kímélve otthon keverjen, kavarjon ételt és mosószert egyaránt, majd alkudozzon a sajtosnál, húsosnál, hogy most akkor mibe is kerülhet az áru. A vászonszatyi és a bevásárlótáska nyilván megoldható és a fogyasztás racionalizálása is elengedhetetlen. De közben nem lehet úgy végigmenni egyetlen bolt, hiper- és szupermarket polcai között sem, hogy ne műanyag palackok és csomagolások foglalnák a helyet csúfondárosan mindenhol. Az üveg és/vagy fémcsomagolású termékek – ahol egyáltalán kaphatók – pedig jóval többe kerülnek.
Az igazi változás nem ott kezdődik, hogy a kedvenc tusfürdő a műanyag flakonja miatt nem kerül a kosárba, hanem ott, hogy gyártó készít belőle szappant, környezetbarát papír csomagolásban. Vagy, ahogy a Crepto meg tudta lépni, hogy gazdaságos kiszerelésben, kartonpapírba csomagolja a toalettpapírt és nem műanyagba úgy ezt valószínűleg más gyártó is meg tudja tenni. Ahogy van számos higiéniai termék is, aminek nem a házilagos elkészítés a valódi megoldása, hanem az, hogy nagyüzemben készüljön környezetbarát, higiénikus és instant módon. Az igazi változás ott kezdődik – addig azért mindenki tegyen meg a lehető legtöbbet a műnyagmentes mindennapokért – amikor a gyártók is felismerik, nem szennyezhetik tovább felelőtlenül a környezetet.
Továbbra is fontos tudatosítani, hogy személy szerint minden ember felelős a környezetéért. Ha nem is mindenki kedveli meg a kémiát, és nem lesz oda szerves kémiáért, talán átolvassa a műanyagiparról szóló fejezeteket. Megérti, hogy a kovalens kötés bizony fontos, mert a darabokra aprózódó műanyag trükkös, kémiailag mit sem változik. Ahogy azt is fontos észrevenni, hogy a műanyag kínálta kényelem csak látszólagos.
Zöld Sziget Óbudán
A mai napig emlékszem, hogy mekkora élmény volt a Sziget első évében az a Kispál koncert. Kicsit tétováztam, hogy a másik estén fellépő Tankcsapda koncertjére menjek, de 300 forintnál többet nem tudtam egy héten koncertre költeni. Az, hogy '93 óta mennyire megváltozott a Sziget, nem lehet elég jól leírni: egy népszerű, de nem túl nagy rendezvényből egy abszolút naprakész, széles körű ismertségnek örvendő, elismert és mindenekelőtt monstre fesztivállá vált. A DiákSzigetből a Sziget fesztivál lett és én az elkövetkező években szinte minden alkalommal kint voltam, egy, vagy több napot, sőt egyszer egy hetet is, és nem bántam meg.
A fesztiválnak helyet adó Óbudai-sziget az év minden szakában egy varázslatos hely, nem csak a szigetet körülölelő folyó, de a számtalan ligetes rész, a tágas mezők, az eldugott részeken fellelhető számtalan állatfaj miatt is. A Sziget megépítése heteken keresztül folyik és a rendezők ebben az évben a fesztivál vendégeit igyekeznek még környezettudatosabban kiszolgálni. A Zöld Sziget és azon belül a Love Revolution egyik fő üzenete a környezettudatosság és a fenntartható fejlődés, ennek megvalósítására idén még nagyobb gondot fordítanak. A hangsúly azon van, hogy közösen lehessen elérni a fenntartható fejlődést és a környezetünk megóvása a mindennapok része legyen. Így a népszerű repohár mellett lesznek ivóvíz pontok, a kulacsok újra töltésével egy ekkora fesztiválom már jelentősen kevesebb egyszer használatos műanyag palack fog fogyni. A képzésről a Green Sziget Centerben gondoskodnak, ahol workshopokkal, előadásokkal várják a vendégeket, a fesztivál után pedig egy fenntarthatósági jelentésben számolnak be az elért eredményekről. Kézenfekvő az, hogy vigyáznak a Duna tisztaságára is, ezért meghirdették a Tisztább folyópart programot, hogy a pillepalackok se kerüljenek a vízbe. A fesztivál ideje alatt összegyűjtik a folyóparton keletkezett szemetet és megakadályozzák annak folyóba jutását. A keletkezett zöldhulladékot pedig komposztálják.
A Sziget Fesztivál után hátramaradt sátrakat, matracokat és hálózsákokat pedig összegyűjtik és olyan embereknek adják, akiknek ez nagy segítség. Ebben benne van az, amit én is gondolok a világról. Ne csak a környezetünkkel legyünk tudatosak, ne csak növényeket és állatokat védjünk, hanem figyeljünk embertársainkra is, lehet nekik is szükségük van figyelemre, segítségre, jó szóra.
Még több Green Sziget program ITT
Tankcsapda koncert a Szigeten kémia rajongókkal.
Ezúton szeretném megköszönni a bejegyzés elkészítésében nyújtott segítségüket a KSH Könyvtár könyvtárosainak , nélkülük nagy valószínűséggel soha nem bukkantam volna rá a következő könyvekre:
- Barta István: Fémek helyettesítésére szolgáló korszerű műanyagok - Tankönyvkiadó 1967
- dr. Czikovszky Tibor: Fanemesítés műanyagokkal - Műanyagipari Kutató Intézet 1967
- Macskásy Hugó: A műanyagipar fejlődése a kapitalista országokban - Műanyagipari Kutató Intézet 1957
Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.
