kirándulás - környezettudatosság - életmód

Forest & Fruit

A nagy műanyag svindli

2019. augusztus 04. - ForestandFruit

A műanyagmentes július hihetelen népszerű mozgalommá nőtte ki magát néhány év alatt, szerte a világban emberek százmilliói próbálnak meglenni műanyagok nélkül. Az idei év különösen eredményes volt, hiszen a mozgalmat elindító Plastic Free July arról számolt be, hogy 230 millió ember csatlakozott hozzájuk és egy hónapon keresztül törekedtek a műanyag felhasználásuk csökkentésére. Egy évvel ezelőtt, 2018. júliusában a Forest&Fruit is csatlakozott ehhez a mozgalomhoz és nem csupán egy hónapra. Egy év után pedig eljött az ideje, hogy több szempontból is értékeljem a műanyagmentes mindennapokat, áttekintve közben a műanyagipar szédítő sebességű fejlődését.

A műanyag felfedezése nagyjából a miben tároljuk a mindent feloldó anyagot probléma ellenkezője, hiszen itt egy anyag, ami nehezen bomlik le és sokáig megőrzi eredeti összetételét. A kémia az a természettudomány, aminek a rejtelmei mindig is foglalkoztatták az embereket, gondoljunk csak az aranycsinálás vágyára. Az embert hajtotta természetes kíváncsisága, a természet törvényszerűségeinek megismerése, de minden új felfedezés újabb talányt hozott. A műanyagok felfedezéséhez, vagy inkább megalkotásához és tetszés szerinti alakítgatásához a szerves kémia tudományának fejlődésére volt szükség és nagyjából 150-200 évnyi szorgalmas kísérletezgetésre. Manapság a különböző szerves és szervetlen molekulák vegyítésével katalizátorok használatával, a hőmérséklet és a nyomás variálásával széles a spektruma a létrehozható anyagoknak.

A kémiai alapismeretekre sok embernek akkor csukódik be a füle, amikor a kovalens kötésről először szó esik. Talán elsőre nem tűnik túl izgalmasnak az, hogy két magányos elektron összeáll párba és egyesült erővel nemesgáz-szerkezethez segítenek egy-egy magányos atomot majd létrejön, mondjuk egy hidrogénmolekula, pedig ez egy igen fontos folyamat. A műanyagok makromolekulák, vagyis igazi óriási méretű vegyületek, ezekben az atomok egymáshoz kovalens kötéssel kapcsolódnak. Vagyis a különböző vegyipari eljárások során létrejövő anyag egy stabil kémiai kötést tartalmaz, nem csak olyan tessék-lássék másodlagos kötést.

A műanyagok polimerizációval képződnek, így lesz a két szénatomos, kettős kovalens kötésű gáz halmazállapotú szénhidrogénből, az etilénből egyszeres kovalens kötésű polietilén. Ezzel az anyaggal minden bevásárlásnál találkozhatunk, egyik változatából az LDPE-ből készülnek ugyanis a leheletvékony, könnyen szakadó, de kémiailag stabil, egyszer használatos zacskók. Az egyik első véletlenül előállított műanyag a PVC volt, ez a rövidítés a poli(vinil-klorid) elnevezést rejti. A vinil-klorid az etilén egy klórszármazéka, a molekulában az egyik hidrogén helyett klór van. A vinil-klorid vízben rosszul oldódó, mérgező gáz, amiből szintén polimerizációval jön létre a hőre lágyuló, ellenálló poli(vinil-klorid), aminek lágyabb változatát előszeretettel használják elektromos szigetelőanyagnak (ez borítja az elektromos vezetékeket, telefontöltő zsinórját) a keményebb változatából pedig csöveket, padlóburkolatot készítenek. A műanyagok színes világát még számtalan molekulán keresztül be lehet mutatni, mert ez eddig csak egyetlen egy szerves molekula és egy származéka felhasználási módja volt.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

1900-ban a világ műanyagtermelése 20 ezer tonna volt, ez 1956-ra már 3400 tonnára nőtt és a volumennövekedést sem a két világháború, sem a 20-as évek gazdasági válsága nem törte meg. A természetes, például cellulóz, alapú műanyagok gyártása mellett nagyipari igényeket viszont az addig maradvány terméknek tekintett kőszénkátrány, majd a kőolaj elégítette ki. A második világháború után a hazai műanyagipar is számos újítással járult hozzá ennek az elpusztíthatatlan anyagnak az elterjedéséhez. A műanyag kedvező tulajdonságai miatt komoly kutatások és kísérletek folytak a fa műanyagokkal való nemesítésésre (ez nem elírás) és vizsgálták, hogy a fémeket hogyan helyettesítheti ez az anyag.

A fanemesítés legcélszerűbb módjának az ojtásos sugárkémiai polimerizáció tűnt, ami tényleg az, aminek első olvasatra tűnik. Gamma vagy elektronsugárzás mellett az impregnáló oldattal érintkező, átitatott fában térhálós kopolimer alakul ki. Az így keletkezett mesterséges termékből szinte lehetetlen volt eltávolítani a műanyagot, mert előfordult, hogy a kémiai folyamat eredményeképpen a műanyag a növényi sejt falán belül jött létre. A Műanyagipari Kutatóintézet 1967-es kiadványa szerint ezt a kedvező tulajdonságú, nemesített fát széles körben lehet majd használni, sportszerek, bútorok, padlóburkolatok készítésére.

A fémek kiváltására a műanyagokat elsősorban kedvezőbb fizikai tulajdonságaik és áruk miatt szerették volna használni. Egy szintén 1967-es egyetemi jegyzetből viszont kiderült, hogy amíg a fémek korrodálódása tömegvesztéssel jár és a folyamatnak az anyag belsejébe való átterjedését a kialakuló védőréteg meg is állíthatja, addig a műanyagoknál a folyamat az anyag belsejében is folytatódik, a korrodálódásért felelős anyag növelheti a műanyag tömegét, vagyis egyesül vele. A tankönyv nagyon alapos, a műanyagok vízfelvételi képességéről is közöl egy részletes táblázatot, ugyanis vannak olyan műanyagok, amik felveszik és át is eresztik a vizet.

A hatvanas évek persze elég régen voltak és most a 2000-es években a műanyagnak egyre több határozottan kedvezőtlen tulajdonságára derül fény, pontosabban kap kellő hangsúlyt. Azon kívül, hogy nehezen, hosszú évek alatt bomlik le, most már sikerült olyan mennyiséget termelni itt a Földön, ami már nem hagyható figyelmen kívül. Viszont tévedés azt állítani, hogy a valaha megtermelt összes műanyag itt van még velünk, ugyanis főleg tőlünk nyugatabbra előszeretettel égetik el speciális, erre a célra kialakított erőművekben, kihasználva azt, hogy a fűtőértéke nagyobb, mint a széné és nem sokkal marad el a fűtőolajétól. Sajátos utat jár be így a nyersolajból hosszas folyamatokon keresztül előállított anyag, amíg szerves vegyületként szén-dioxiddá és vízzé ég el. Mindenkit óva intenék attól, hogy otthon is önfeledten bedobja a kazánba a pillepalackot, vagy az elvásott telefontöltő zsinórt. Ezek ugyanis nem csupán szén és hidrogén alkotta vegyületekből előállított tárgyak. A sok adalékanyagból, vagy a klórtartalmú PVC-ből mérgező anyagok szabadulnak fel az égetés során.

20190804_anagymuanyagsvindli021.jpg

Az nem is kérdés, hogy a műanyagok mennyiségét csökkenteni kell és valóban érdemes átgondolni, hogy az egyes ember mit tud hozzátenni a bolygó műanyag-mentesítéséhez. A műanyagmentes július és a szívószálmentes augusztus ehhez azért kevés lesz, de első, parányi lépésnek ideiglenesen talán megteszi. Azért ideiglenes, mert nem lehet tartósan elvárni egy társadalomtól, hogy kiskapuzzon és cipelje magával a befőttesüvegét, dobozát, járjon több boltba, akkor is, ha nem akar és saját idejét és energiáját nem kímélve otthon keverjen, kavarjon ételt és mosószert egyaránt, majd alkudozzon a sajtosnál, húsosnál, hogy most akkor mibe is kerülhet az áru. A vászonszatyi és a bevásárlótáska nyilván megoldható és a fogyasztás racionalizálása is elengedhetetlen. De közben nem lehet úgy végigmenni egyetlen bolt, hiper- és szupermarket polcai között sem, hogy ne műanyag palackok és csomagolások foglalnák a helyet csúfondárosan mindenhol. Az üveg és/vagy fémcsomagolású termékek – ahol egyáltalán kaphatók – pedig jóval többe kerülnek. 

Az igazi változás nem ott kezdődik, hogy a kedvenc tusfürdő a műanyag flakonja miatt nem kerül a kosárba, hanem ott, hogy gyártó készít belőle szappant, környezetbarát papír csomagolásban. Vagy, ahogy a Crepto meg tudta lépni, hogy gazdaságos kiszerelésben, kartonpapírba csomagolja a toalettpapírt és nem műanyagba úgy ezt valószínűleg más gyártó is meg tudja tenni. Ahogy van számos higiéniai termék is, aminek nem a házilagos elkészítés a valódi megoldása, hanem az, hogy nagyüzemben készüljön környezetbarát, higiénikus és instant módon. Az igazi változás ott kezdődik – addig azért mindenki tegyen meg a lehető legtöbbet a műnyagmentes mindennapokért – amikor a gyártók is felismerik, nem szennyezhetik tovább felelőtlenül a környezetet.

Továbbra is fontos tudatosítani, hogy személy szerint minden ember felelős a környezetéért. Ha nem is mindenki kedveli meg a kémiát, és nem lesz oda szerves kémiáért, talán átolvassa a műanyagiparról szóló fejezeteket. Megérti, hogy a kovalens kötés bizony fontos, mert a darabokra aprózódó műanyag trükkös, kémiailag mit sem változik. Ahogy azt is fontos észrevenni, hogy a műanyag kínálta kényelem csak látszólagos.

Zöld Sziget Óbudán

A mai napig emlékszem, hogy mekkora élmény volt a Sziget első évében az a Kispál koncert. Kicsit tétováztam, hogy a másik estén fellépő Tankcsapda koncertjére menjek, de 300 forintnál többet nem tudtam egy héten koncertre költeni. Az, hogy '93 óta mennyire megváltozott a Sziget, nem lehet elég jól leírni: egy népszerű, de nem túl nagy rendezvényből egy abszolút naprakész, széles körű ismertségnek örvendő, elismert és mindenekelőtt monstre fesztivállá vált. A DiákSzigetből a Sziget fesztivál lett és én az elkövetkező években szinte minden alkalommal kint voltam, egy, vagy több napot, sőt egyszer egy hetet is, és nem bántam meg.

A fesztiválnak helyet adó Óbudai-sziget az év minden szakában egy varázslatos hely, nem csak a szigetet körülölelő folyó, de a számtalan ligetes rész, a tágas mezők, az eldugott részeken fellelhető számtalan állatfaj miatt is. A Sziget megépítése heteken keresztül folyik és a rendezők ebben az évben a fesztivál vendégeit igyekeznek még környezettudatosabban kiszolgálni. A Zöld Sziget és azon belül a Love Revolution egyik fő üzenete a környezettudatosság és a fenntartható fejlődés, ennek megvalósítására idén még nagyobb gondot fordítanak. A hangsúly azon van, hogy közösen lehessen elérni a fenntartható fejlődést és a környezetünk megóvása a mindennapok része legyen. Így a népszerű repohár mellett lesznek ivóvíz pontok, a kulacsok újra töltésével egy ekkora fesztiválom már jelentősen kevesebb egyszer használatos műanyag palack fog fogyni. A képzésről a Green Sziget Centerben gondoskodnak, ahol workshopokkal, előadásokkal várják a vendégeket, a fesztivál után pedig egy fenntarthatósági jelentésben számolnak be az elért eredményekről. Kézenfekvő az, hogy vigyáznak a Duna tisztaságára is, ezért meghirdették a Tisztább folyópart programot, hogy a pillepalackok se kerüljenek a vízbe. A fesztivál ideje alatt összegyűjtik a folyóparton keletkezett szemetet és megakadályozzák annak folyóba jutását. A keletkezett zöldhulladékot pedig komposztálják.

A Sziget Fesztivál után hátramaradt sátrakat, matracokat és hálózsákokat pedig összegyűjtik és olyan embereknek adják, akiknek ez nagy segítség. Ebben benne van az, amit én is gondolok a világról. Ne csak a környezetünkkel legyünk tudatosak, ne csak növényeket és állatokat védjünk, hanem figyeljünk embertársainkra is, lehet nekik is szükségük van figyelemre, segítségre, jó szóra.

Még több Green Sziget program ITT

20190804_anagymuanyagsvindli.jpg


Tankcsapda koncert a Szigeten kémia rajongókkal.

Ezúton szeretném megköszönni a bejegyzés elkészítésében nyújtott segítségüket a KSH Könyvtár könyvtárosainak , nélkülük nagy valószínűséggel soha nem bukkantam volna rá a következő könyvekre:

  • Barta István: Fémek helyettesítésére szolgáló korszerű műanyagok - Tankönyvkiadó 1967
  • dr. Czikovszky Tibor: Fanemesítés műanyagokkal - Műanyagipari Kutató Intézet 1967
  • Macskásy Hugó: A műanyagipar fejlődése a kapitalista országokban - Műanyagipari Kutató Intézet 1957

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Költői oázis a Svábhegyen

A pesti polgárok a 19. században szerettek bele visszavonhatatlanul a Svábhegy lankáiba, érintetlen erdeibe, friss, tiszta levegőjébe és nem utolsó sorban a páratlan panorámába. Ennek a szerelemnek a nyomán a hegy Pestre néző oldalán gyors egymás után szebbnél szebb villák épültek, majd a közlekedésre alkalmas utak elkészültével és a Fogaskerekű megépítésével a hódítás beteljesült. A Svábhegy mai lakói persze mindezt nem élik meg ilyen romantikusan és valóban, manapság szinte már nincs mit beépíteni, kincsnek számít minden többé kevésbé érintetlenül, ősfás állapotában meghagyott földdarab. Ezek közé tartozik a Jókai-kert, a Svábhegy egyik szépséges zöld területe, ami a Budai Zöld túra mentén található.

Amikor a Kadarkák kertjében próbáltam egy szőlőindát fotózni, az járt a fejemben, hogy miért is nem jártam hamarabb a Jókai-kertben. Hiszen gyakran mentem az Istenhegyi úton fel a Normafához, vagy a Fogaskerekűvel a Gyermekvasút végállomásához, de eddig soha nem szálltam le a Városkút megállónál és nem sétáltam fel a Költő utcába. Pedig kellett volna. 

koltoikert06.jpg

Jókai Mór 1853-ban vásárolta meg a város zajától távol fekvő, erdővel körülölelt elhanyagolt, anyagos, gödrös telket a Svábhegyen. Tehetséges és tökéletességre törekvő emberként ebből a területből rövid idő alatt egy virágzó gazdaságot hozott létre, a természetbe illeszkedő – ma már csak részben létező – épületekkel, megfelelő növények telepítésével és azok gondos karbantartásával. Ahogy a művészetek közül többen is tehetsége volt, úgy képezte magát a kertművelés és a botanika szakértőjévé és erről a folyamatról Kertészgazdászati jegyzetek címmel egy olvasmányos művet is kiadott 1896-ban. A gondos műveléssel és nagy munkával megnyert kertben és a benne álló családi házban gyakran megfordultak a reformkor szellemi vezetői, a svábhegyi lakhely nem csak a szüretek idején volt fontos találkozóhely.

Jókai Mórt a 19. század egyik jelentős íróját talán nem kell senkinek bemutatni, az Aranyember, az Egy magyar Nábob és még számtalan könyv szerzője, korának egyik legnagyobb, kiemelkedően tehetséges alkotója volt. Művei, habár manapság már kevésbé számítanak olvasmányosnak, az irodalom legremekebb művei. Jókai kalandos életéről ITT, késői szerelméről ITT lehet olvasni, főbb művei pedig a Magyar Elektronikus Könyvtárban is megtalálhatók ITT.

Jókai halála után a gazdasága nem került gondos kezekbe, az épületek közül sem marad meg sok, de a hely még így is őriz valamit a 19. századból. A kapun belépve szinte azonnal magával ragad a hely hangulata, a szokatlan csend, a lankás ösvények és az ősfák varázsa. A jelenleg Jókai-kert Természetvédelmi Terület néven létező kert nem túl nagy, a kanyargós, lépcsős utakon rövid idő alatt bejárható és a több része van, ahol érdemes elidőzni.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A Kőpark tanösvény az, ami már nincs itt, a kert mellett található Stenidl villa felújítási munkálatai miatt kellett áthelyezni a Szemlő-hegyi barlanghoz. A műemléki védelem alatt álló Steindl villára rá is fér a felújítás, hiszen évtizedek óta használaton kívül, lakatlanul romlik az állapota. Az 1840-es években épült villa egy volt a környék pazar, Pestre és Budára egyaránt kiváló panorámával rendelkező épületének, ahová szívesen vonultak vissza a pesti polgárok. Különös véletlen, hogy Országházat tervező Steindl Imre apjának Steindl Károlynak volt tulajdonában az épület, melynek jellegzetes faszerkezetes teraszáról kiváló a rálátás a Parlamentre.

koltoikert03.jpg

A panoráma ma is megkapó, a villától nem messze a Magyar Madártani Egyesület borostyánokkal befuttatott épülete felett előtűnik a város. Nem véletlenül madárbarát a Jókai-kert, a számtalan odú, etetőhely elhelyezésével, azok gondos, szakszerű karbantartásával az itt előforduló madarak számára kedvező életfeltételeket biztosítanak a szakemberek. Aki esetleg nem túl járatos a hazai madárfajok között, az itt elhelyezett tájékoztató táblák segítségével könnyen és gyorsan képezheti magát, éppen ezért érdemes egy panorámás padnál, vagy a Kadarkák kertjében egy kicsit letelepedni és fürkészni a szárnyas lakókat. Az önképzéshez a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár is hozzá tud járulni, de itt van az MME boltja is. A hosszú faház város felőli részén elismerésre méltó szőlőültetvény található. A Svábhegy déli lejtőjén számos nevezetes szőlőfajta lett újratelepítve és a vidáman, de rendezetten kanyargó szőlővesszők különleges kísérői az innen nyíló egyedi panorámának. A Kadarka Kör itt található táblája adja hírül, hogy a cél nem kevesebb, mint az egykor messze földön híres budai vörösbor feltámasztása.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,


Valamikor a Budai-hegység hatalmas területén jellemző volt a szőlőtermesztés, a Svábhegy, az Istenhegy, a Rózsadomb mind hatalmas szőlő ültetvényeknek adtak helyet. Ennek emlékét őrzi ma már csak nevében az Orbánhegy és ezért volt a szőlőművelés védőszentjét ábrázoló oltárkép a mai Mansfeld Péter park helyén álló Veronika kápolnában. A 19. század végi filoxéra járvány azonban a szőlőket gyakorlatilag teljesen kipusztította és az elhalt szőlőültetvények helyett megkezdődött a város ezen zöldterületének beépülése. Jókai Mór viszont már korábban is sikerrel kezelte a szőlő különböző betegségeit, a kertjében termett szőlőfajtákról sok-sok évig bőségesen szüreteltek és a présházban dolgozták fel a gazdag termést.

koltoikert02.jpg

A Jókai-kert hangulata a némileg hasonlít Balatonfüredéhez és valóban, az egykori présház előtt állva a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának épületét könnyebben egy el lehet képzelni egy Balaton parti nyaralóként, mintsem irodaházként. Az egykori présházban ma a Petőfi Irodalmi Múzeum által berendezett Jókai emlékszoba tekinthető meg szakértő vezetés mellett, kedvező árú belépődíjért.

koltoikert04.jpg

Az épített és telepített hagyaték mellett Jókai Mór egy szobor formájában is jelen van a róla elnevezett kertben: Róna József 1903-ban átadott Anakreon című szobrának arcát róla mintázta. A szobor kissé elbújva látható, nem túl messze a híres rózsakerttől és a sajátos hangulatú oroszlános padtól.

koltoikert07.jpg

A Jókai-kert jó választás annak, aki minőségi kikapcsolódásra vágyik. Aki arra jár, üldögéljen egy kicsit a kő vagy fapadokon, vigye magával Jókai valamelyik könyvét és pár órára merüljön egy rég letűnt kor világába, hogy frissen érkezzen vissza a mába.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

India mosolya

India, a Föld hetedik legnagyobb országa sok utazó számára vágyott célpont. A kontinens méretű ország megismerésére kevés egy pár hetes utazás, még akkor is, ha előtte alaposan és több szempontból felkészülünk. Az Indiában eltöltött élmény pedig alapjaiban változtathatja meg a világhoz való hozzáállásunkat. A blog történetében először, nem saját élményt osztok meg, a bejegyzés az Indiát többször megjárt Mária és Vilmos elbeszélése és Vilmos remek fotói alapján készült. A bejegyzés másik felében pedig egy közelmúltban megjelent különleges és frissen kiolvasott könyvet ajánlok.

Utazás tervezésekor legtöbbször elsődleges szempont a nyaralásra, telelésre szánt összeg és ma már alapos tájékozódással és gondos szervezéssel egy hosszabb indiai utazás sem elképzelhetetlen. A most beköszöntött kánikula kiváló alkalom arra, emlékeztessük magunkat, egy ügyes repülőjegy foglalással kedvező árú repülőjegyhez juthatunk Delhibe, Mumbaiba vagy Chennaiba, amivel télen megszökhetünk a beköszönő tél elől. Az ott tartózkodásnak is van költsége, lakni, enni és öltözködni ott is kell; és lehet is, a hazainak töredékéből. Ráadásul a téli fűtésszámlával megtakarított pénz bőven fedezi az ottani költségeket

India éghajlata jelentősen különbözik Magyarországétól érdemes felkészülni az eltérő hőmérsékletre és páratartalomra. Utazás és ott tartózkodás szempontjából november közepe és április közepe közötti időszak az, amit a mérsékelt égövhöz szokott szervezet még jól tolerál. A nyár monszun miatt csapadékban gazdag és rendkívül meleg hónapjai akklimatizálódást igényelnek.

 indiamosolya0101.jpg

Miután a repülő megérkezik Indiába, és nem egy nagyvárosban akarjuk az indiai heteket hónapokat eltölteni, belföldi repülőjáratra, vonatra, buszra vagy iránytaxira kell szállni. Habár Gándhi a vasutat szükséges rossznak tartotta és természetes pusztulásukat eleinte üdvözítőnek, India közlekedésében ma igen fontos szerepet tölt be ez a közlekedési eszköz. A gyarmati időkben kiépített, majd továbbfejlesztett vasút napjainkra a világ negyedik legnagyobb kötöttpályás közlekedési hálózatává vált. Naponta 15 milliónál is többen utaznak rajta és olykor meglepő a szerelvények mérete, felszereltsége. A képen látható vonat nagyjából egy kilométer hosszú, a fotó a szerelvény közepén készült, ahány vagon előtte, annyi volt még utána.

indiamosolya01.jpg

Lehetetlenség röviden összefoglalni, hogy Indiában mennyire más impulzusok érik az utazót az itt töltött hetek vagy hónapok alatt; tény, jól jön egyfajta nyitottság. A számtalan népcsoport évszázados együttélése miatt rendkívül tarka népességű országban így nem csupán turisták lehetünk, hanem egy kicsit jobban megismerhető a hihetetlenül gazdag és sokszínű kultúrájukat.

A szubkontinens évezredek óta lakott, az itt élő civilizációk sokat tettek hozzá az emberiség történelméhez, kultúrájához és különböző tudományokhoz. India a magaskultúra egyik bölcsője, matematikai, csillagászati felfedezéseikkel olykor századokkal megelőzték az európai tudósokat. Művészetük hasonlóan ezerszínű, mint maga az ország, a különböző alkotásokban, legyen az épület, szobor, festmény a vallás központi szerepet játszik, ahogy a természet ábrázolásában is. Nem meglepő, hogy az UNESCO számos helyet, építményt nyilvánított a világörökség részének.

indiamosolya0220.jpg

A főleg tamilok lakta Tamil Nadu államban azon belül Tiruvannamalai városban található Arunachalesvara templom egy a Dél-Indiában található szent helyek közül, amit Síva Istennek emeltek. A hinduizmus egyik fő istensége a hatalmasságukon vitázó Brahma és Visnu előtt végtelen nagyságú lángoszlop formájába jelent meg és így formálódott az Arunachala. A Szent Jelzőtűz hegyének is hívott Arunachaláról Paul Bruton angol újságíró írt a Baktay Ervin által lefordított India titkai című könyvében még a múlt század harmincas éveiben. Ebben a könyvben leírja, hogyan találkozott a Ramana Maharshival, 20. század egyik legnagyobb szentjével, aki köré egy Ashram épült, ami nem csupán a hívőknek, de az arra utazóknak is szállással, étellel szolgált és szolgál ma is. Ramana Maharisival darsanokon – a szó maga azt jelenti Isten látása - lehetett találkozni, jobban mondva a közelében lenni, vagy a nap többi részében a kiadott, leírt útmutatásai alapján különböző gyakorlatokat végezni, elmélyülni. Az Ashram a mai napig áll és nyitva van utazók előtt, puritán szállással, banánleveleken feltálalt zamatos, szvasztikus étellel, jó szóval. 

A barnás-vöröses kőtömbökből álló jellegzetes formájú 800 méter magas Arunachala csúcsára vezető út egyhangúságát néha megtöri egy magányos zöldellő fa, ami alatt meg lehet pihenni, fentről letekintve pedig lenyűgöző látványt nyújt a 10 hektár területen elterülő hatalmas templom.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

 

Arunachalesvara templom emberöltőkön keresztül épült, messziről látható az épületegyüttes fölé emelkedő 4 hatalmas goupram, más néven átjáró torony. A keleti és nyugati fal 210, az északi 480, a déli pedig 460 méter hosszú. Az épületegyüttest páratlan formagazdasággal építették, a számtalan szentélyben és számos csarnokban Istenek különböző inkarnációi jelennek meg szoborként, domborműként. A legmagasabb keleti torony 66 méter magas, de a többi sem sokkal marad el tőle, a legrégebbi szentély is keletre néz. Az egyik legismertebb nevezetesség az ezer pilléres csarnok, de ezen felül is lehetetlenség felsorolni a terek, folyosók szentélyek számát. A templomban a napi hatszori, heti, kétheti istentiszteleteken kívül évente tucatnyi fesztivált is tartanak. Ezek közül a novemberben van a 10 napig tartó Karthigai, vagy más néven Deepam, amikor a hegy csúcsán több tonna ghee fénye világít. Feljegyzések alapján tudható, hogy ezt az ünnepet, már évszázadok óta megtartják. Arunachalesvara templom honlapja ITT Sri Ramana Maharshival honlapja pedig ITT olvasható.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Nem csupán a szellemi és vallási központok különböznek az európaitól, hanem az is, ahogyan az emberek dolgoznak. Az emberi munkaerő itt nagyon olcsó. A szolgáltatóiparban és a mezőgazdaságban gépek használata helyett jobban megéri embereket fizetni.

Indiában hagyományos és gépesített módon is művelik a földet, és nem meglepő módon legfontosabb termeszetett növényük a rizs, ezt követi a búza, a kukorica, az árpa és még sok gabonaféle. A rizs termesztésekor a magokból kikelt palántákat előbb csomagként szétdobálják a rizsföldeken, majd csomagról csomagra haladva egyesével ültetik el a parányi növényeket, egész nap a tűző napon a vízben állva, görnyedve.

indiamosolya032.jpg

A gabonák aratása történhet gépi erővel is, ezt követően a magokat az útra terítik ki és szitálással, a szél segítségével tisztítják meg a szemeket, választják el az ocsút és a magot, majd zsákolják be a terményt.  

A Kreatív Kontroll tartalommarketing ügynökség kiemelkedő szakmai anyagok mellett könyvkiadóként is működik, idén tavasszal náluk jelent meg Mohandász Karamcsand Gándhi kuriózumnak számító könyve az India szabadsága. A diplomás jogászként, ügyvédként és közösségi vezetőként a dél-afrikai indiai közösségért sokat tevő Gándhi 1909 novemberében a Dél-Afrika és India között egy 10 napig tartó hajóúton írta meg ezt  a művét. Ez hitvallásának esszenciája és ebben fektette le iskolateremtő politikájának alapjait.

Mit is lehet mondani egy könyvről, amit maga Gándhi írt, aminek minden egyes fejezetében több, megfontolásra érdemes mondat olvasható? Az egyszerű és igényes kiadás, figyelemfelkeltő, de nem hivalkodó, tökéletesen illik a külcsín a belbecshez. A könyvet olvasva közelebb lehet kerülni Indiához, úgy, hogy nem szükséges a felszínes, médián keresztül így úgy megszűrt információkat súlyozni. India szabadságának segítségével lehetővé válik másként és jobban megismerni az országot és magát az embert.

Különös dolog, hogy egy több, mint 100 éve megírt könyv ilyen aktuális információtartalommal bírjon a ma társadalmáról, emberéről és ilyen tűpontosan, közérthetően mutasson meg problémát, megoldást egyaránt. A 21. század Magyarországán különösen jelentős súlyúnak tűnik az a mondat, hogy „A világ egyetlen részén sem tekintik egyazon nemzetet egyazon vallás szinonimájának,” vagy szintén a vallásról szólva az, hogy „Mit számít az, hogy más utakon járunk, ha a cél, ahová érkezünk ugyanaz?”

Gándhinak a civilizációról kifejtett nézetei markánsak, de egyben megengedők is. A párbeszédes formában megírt könyv egyik erénye, az első fejezetekben olvasható, évekkel, évtizedekkel később keletkezett írások. Ezek  plasztikusabbá teszik a művet és megmutatják Gándhi bölcsességét, intellektuális nagyságát. A mű időtállóságát pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Gándhi 110 évvel ezelőtt megállapítását „A civilizáció arra törekszik, hogy kényelmet biztosítson és még abban is kudarcot vall.” a jelenleg hatályos hazai kerettanterv (természetismeret, 5. osztály) így fogalmazza meg: „Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások…”

A könyv borítója abszolút telitalálat, tagolása tetszetős, fellapozva a finom díszítés és a fejezetek határozott tagolása kezdetektől sejteti, ez olyan mű, amit élmény lesz olvasni. Még hozzátesz a könyvhöz a jó szerkesztés és Raffai Péter fordító alapos munkája. Ez nem egy könnyű nyári olvasmány hanem – legyen bármi odakint vagy idebent – egy minden oldalon frissítő és hűsítő, gondolatokkal tápláló kiadvány.

20190608_183222.jpg

 

 A recenziós példányt a Kreatív Kontroll Kft.-től kaptam, amit hálásan köszönök.

Mária és Vilmos hónapokat töltöttek Indiában, ebben a távoli és ezernyi kincset, tapasztalatot rejtő országban. Hosszú, érdekes történet, miért és hogyan kerültek oda, az pedig még érdekesebb, hogy mit fedeztek fel ott. Az Indiában töltött idő és tapasztalat miatt már régen nem turisták ők, akik csecsebecséket vesznek és nevezetességeket látogatnak. Szinte minden kép mögött van egy történet, egy kapocs egy távoli kultúrával, egy másik emberrel, amit majd valamikor elmesélnek ők. Amiből most csak egy pillantás, egy mosoly látszik. India mosolya.

indiamosolya05.jpg

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

1000 lépcső útja - 3. rész

Svábhegy kincsei

Tavalyelőtt kezdtük el feltérképezni és bejárni Budapest 42 kilométeres zöld folyosóját a Budai Zöldet, idén pedig leírjuk, hogyan bontottuk szakaszokra az útvonalat és azt is, hogy mit érdemes megnézni, felfedezni ezen az úton.  A túrák során eddig minden alkalommal a Gellért-hegy irányából haladtunk Nagykovácsi felé, négy túra és néhány kilométer megtétele után jutottunk el a Duna partjától az Sváb-hegyig. Az ötödik túrára egy évek óta üresen álló szanatóriumtól indultunk el és végül Budapest turistamágnes helyéhez a pazar kilátású Normafához értünk fel.

A túra előző részét a Szépkilátás cukrászdánál fejeztük be, habár itt szép kilátás nincs, egy sütire érdemes megállni, ha úgy alakul. A Budai Zöld túra a Mártonhegyi út és a Karthauzi utca kereszteződésében folytatódik. Ezen a sarkon látható az évek óta elhagyatottan álló Svábhegyi Gyermekgyógyintézet épülete. A város egyik legmagasabb pontját álló épületet eredetileg a tébécés gyerekeknek építették, de hamar országos lefedettségű, asztmás és allergiás kicsik gyógyítására magas színvonalon felszerelt, járó- és fekvőbetegeket is ellátó intézménnyé vált.

1000lepcso001.jpg
Ami most már több, mint 10 éve üresen áll, miközben a szakmai gárda Buda egy nem túl friss levegőjű negyedében gyógyít tovább. Járóbetegeket.  Ennek a területnek a mostoha sorsú épületeit és kiürített egészségügyi intézményeinek tevékenységéről ITT, sorsáról ITT, ITT, és ITT, a tervezett beépítésekről pedig ITT lehet olvasni. 

Svábhegy levegője a Jókai által is gyakran említett északi szél miatt mindig is friss volt, nem véletlenül épültek nyaralók, villák és fényűző szállodák ide a mostoha megközelíthetőség ellenére. A közlekedés fejlődésével egyre nagyobb mértékűvé vált a terület beépítettsége, és ahogy a mesében a róka a sajtot, az újabb házak is falatonként, telkenként falják fel a zöldterületet. Az infrastruktúra fejlődés – úgy tűnik legalábbis – nem követi látványosan a területek beépülését, a levegő minőségének romlása mellett viszont egy-egy reggeli közlekedési dugóért nem kell elmenni a Margit-hídig, megvan az már az Istenhegyi úton is.

A túránkat a zöld jelzést követve, a Karthauzi utcában folytattuk, a Fogaskerekű vonala mentén haladtunk egy darabig, amíg be nem kanyarodtunk a kedves nevű Evetke utcába. Innen egy lépcsősorra térve felfelé haladtunk és hamar elértünk Budapest egyik legszebb és méltatlanul ismeretlen kilátójához, a Széchenyi-kilátóhoz.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni tőlünk? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

 Erről a remek formájú építményről még az Urbanista blogon olvastam, de a Széchenyi-hegyen járva mindig volt valami érdekesebb, annál, hogy pont ezt a funkcióját csak részben betöltő kilátót megkeressük. Az emlékhely mellett elhaladva kezd kibontakozni Budapest remek panorámája, majd feltűnik az egykori Gloriett is.

1000lepcso006.jpg

Az 1884-ben a Hősök tere helyére felépített kútházként és millenniumi emlékműként is funkcionáló építményt átadása után csupán 5 évvel már áttelepítették jelenlegi helyére, a Széchenyi-emlékhely fölé. Ez utóbbiból sajnos pont a Széchenyi szobor hiányzik, mivel több, mint 2 évtizede ellopták Stróbl Alajos alkotását.

Ahhoz képest, hogy nem egy zsúfolt területen van, azért mindig vannak erre emberek, akik pár percre megállnak a kilátónál és gyönyörködnek a fekete fenyők közül kibukkanó panorámában.

1000lepcso005.jpg

Az építmény város felőli oldalán a kétszárnyú csillagdíszes vasajtó a kútházat rejti, a nyolcszög alakú egykori kútházra a kétoldalt hozzáépített korlátos lépcsőn lehet felmenni. A Gloriett valami egészen finoman és részletgazdagon díszített, számos dekoratív mintát lehet megcsodálni a hengeres oszlopokon, a párkányon és a kupolán. A Budapest címereken kívül van itt oroszlán, delfin, gyöngysor és rozetta is. Ottjártunkkor a csíkos szalaggal elkerített és földdel feltöltött medencében éppen cserélték a virágokat, ami így nem túl fotogén, de legalább látszik, hogy valamennyire gondozzák.

1000lepcso004.jpg

A túra a Széchenyi emlékúton folytatódik, a lombok között olykor ki lehet látni a városra, a Svábhegyi egykori gyógyszálló szintén mostoha sorsú épületére a másik oldalon pedig egy varázslatos kaput találni. Nem vagyunk messze a Fogaskerekűtől és a hegy vonulata a hangot fel is hangosítja, szóval nem olyan csendes hely ez a Svábhegy. Kis kitérő után ismét a Karthauzi útra érünk, de már nincs messze a hegycsúcs. Ehhez előbb a Svájci úton lépcsőzünk, majd a Rege úton érünk el előbb a Fogaskerekű, majd a Hegyhát úton a Gyermekvasút végállomásához. A Gyermekvasútról több alkalommal is írtam már a blogon, de azért megálltunk megcsodálni az éppen bent álló szerelvényeket és a nem olyan régen ismét üzembe helyezett gőzöst.

1000lepcso003.jpg

Amikor tavaly novemberben jártunk erre, akkor a nap már igencsak alacsonyan járt az égen és éppen lebukni készült a hegyhát mögött. 

Innen már könnyű terepen haladunk a sínek mentén, jobbra lakóházak, balra a Csillebérc terül el. A túra vége a Normafánál van, a jól ismert domborműnél, ahonnan a naplemente miatt már novemberben már nem lehetett mobillal jó fotókat készíteni. Hónapokkal később fényképezőgéppel már igen: mivel a képanyag nem sikerült tavaly túl jól, ezért idén tavasszal is bejártuk ugyanezt az utat. Így néz ki naplemente előtt egy órával télen majd  tavasz végén a Normafa és a János-hegy.

1000lepcso0910.jpg

A megtett táv most 3,4 kilométer, a szintemelkedés 90 méter volt, az 1000 lépcsős túra összesen pedig 9,1 kilométer hosszú, amit mi 3 részletbe bontottunk: így jutottunk fel a 140 méteren elterülő Városmajortól a 479 méter magas Normafához. Ez a táv egyszerre, de két részletben is megtehető, viszont az útvonal gazdag történelmi múltja egyszerűen nem engedi, hogy csak úgy keresztül szaladjunk a Svábhegy ezen kies tájain.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

 

A Budai Zöld Túra eddig megtett szakaszai

Ivókúttól víztározóig

Játszótértől játszótérig

1000 lépcső útja 1. rész - Városmajortól Istenhegyig

1000 lépcső útja 2. rész - Gőzmozdonnyal a Svábhegyre

1000 lépcső útja 3. rész - Svábhegy kincsei 

Édességet paprikából, főételt a sörből?

Az idei Gourmet Fesztivál is a már megszokott hármas tematika köré épül, hazai gasztronómia legjobbjai 2019-ben a paprika, a sercli és a sör felhasználásával komponálhatták meg a remek fogásaikat. Az idei fesztiválon nem csak a magyar, de a nemzetközi vonal is erős, az ázsiai és orosz séfek mellett lesz albán konyha és Michelin csillagból kettőt birtokló osztrák séf Bécsből. Az első két nap fogásai alapján összeállítottunk egy menüt a paprika, sercli, sör hármasból. A remek elő- és főételek mellett desszertekből is kiváló a felhozatal, ezért azokból is ajánlunk néhányat.

A Gourmet Fesztivál olyan, mintha az éttermek éjszakája egy hétvégéig tartana, ahol a legjobb fogásokat hozzák el a séfek. Valóban, nem kell több földrészt, vagy várost beutaznunk, hogy orosz, koreai, osztrák, vagy akár albán konyhát kóstoljunk és persze a hazai séfek ajánlatainak legjavát, hanem megtehetjük mindezt, május 16 és 19. között a Millenárison.

Első hallásra meglepőnek tűnhetett paprikára, serclire és sörre építeni az idei tematikát, hiszen tavaly gombóc, pezsgő és kaviár, azt megelőzően pedig a mangalica és az eper volt a főszerepben, hogy a korábbi évek hal és vadételeit már ne is említsük. Sokéves tapasztalatunk alapján, mi szenvedélyes, meghökkentő és finom ételeket vártunk, a közeli és távoli régiókból, és nem kellett csalódnunk.

forestandfruit_gourmet_paprika.jpg

Paprika, sör, sercli

Ha valaki tartalmas főételt keres, akkor a belvárosban is méltán népszerű Macesz Bistro jó választás, az dekoratívan elrendezett tányéron: marha sercli, füstölt paprika, konfitált bab. A Gerbeaud cukrászda alapítójáról kapta a nevét a Budán található Émile, ami hangulatos kertjével sokak kedvence. Az általuk készített sörös mangalica pofa, kicsit könnyedebb, de azért tartalmas főétel. Nem lehet kihagyni a felsorolásból a Babel Budapestet és a Michelin csillagot hozó polipot, a tengeri herkentyűk kedvelői imádni fogják.

Desszertek

A KIOSK mindig is híres volt az innovációiról, arról, hogy izgalmas desszert meglepetéseket tudnak összeállítani, mint évekkel ezelőtt a bazsalikomos málnafagylat, morzsával és mentával, amit egy cserépben tálaltak. Ebben az évben is egy remek a desszertet hoztak, ez a "Paprika Jancsi." Az ázsiai konyhában a desszertek olykor másként néznek ki, mint itthon megszokott, mindent zöldre színező matcha tea hozzánk is csak néhány éve kezdett begyűrűzni. A Sushi Sensei dango nevű édessége nekünk eddig az idei év kedvence, matchában forgatott csokis golyók, tonkababbal és mellé pár levél menta. Az Émile-ben az ajánlott madártejet is kipróbáltuk, külön jópont a rebarbaráért.

Ráadás

Ha lehetőség van rá, érdemes még megkóstolni az Arany Kaviártól a Mangó és kaviárt, a Costes Downtowntól a Lecsós nyitott szendvicsit, a most már két Michelin csillagos Onyxtól a kenyéren tálalt BBQ marha fartő, füstös paprika, saláta, sör, „sercli”-t. A desszertek közül pedig a hagyományos fogásokat remekül felfrissítő kedvenc mátrai éttermünktől a Bori mamitól a Nudli, vér, szilva nevű desszertjét, vagy a mínusz 30 fokos fémlapon fagyit készítő N'iceroll bármelyik desszertjét, esetleg a Desszert.Neked bármelyik, a fesztiválra hozott degusztációját.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni tőlünk? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Az ételeken kívül figyelemre méltó még a faházak hangulatos, olykor egyedi kialakítása, a Beefbart például hamburger papírba csomagolták, ugyanitt láttuk, hogy a menü nem táblán, fejmagasságban van, hanem a pultra írták ki a fogásokat és az árakat. A remek megoldások felsorolása nem lenne teljes, ha nem említenénk meg, hogy a Gourmet Fesztivál szervezői ebben az évben is mennyire ügyeltek a környezetbarát megoldásokra. Az évekkel ezelőtt elterjedt dizájnos, egyszer használatos műanyag tányérok helyett csaknem mindenütt lebomló, környezetbarát csomagolóanyag használatával – tányéron, pohárban – tálalnak. Papírtálcán, mint a Spíler, vagy üvegben, mint a Naspolya nassolda. Az evőeszközök pedig szintén környezetbarát anyagból, fából vannak.

Hogy a címben feltett kérdésre választ adjunk, az eddigi tapasztalatok alapján bizony lehet készíteni paprikából édességet és főételt a sörből, kiderült, nem is akármilyet. A vasárnap estig nyitva tartó fesztivál menüje ITT olvasható, érdemes ezt az indulás előtt átböngészni és kiválasztani, mely ételek lesznek majd tényleg a terítéken.

További étel és hangulatfotók az Forest&Fruit Instagram oldalán a hírfolyamban és a sztoriban.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

 

Meddig ér a gasztroforradalom Budán?

Tavalyi mustránk után egy év elteltével ismét sorra vesszük a Budai-hegység kirándulóhelyeit és feltérképezzük, mi változott étel és ital fronton Budapest kiemelt kiránduló övezetében. Vajon tele hátizsákkal lehet csak elindulni, vagy meg lehet kockáztatni egy kirándulást kevés elemózsiával felszerelkezve. A tavalyi bejegyzéshez hasonlóan idén is kedvenc túraútvonalainkat ajánljuk egy-egy édes vagy exkluzív vendéglátóhellyel és a hétvégi Gourmet-fesztivált.

Budai Zöld – Beefbar Budapest

A Budai Zöld túra 44,5 kilométerét bejárni energiaigényes feladat, így érdemes nekikészülni egy-egy hosszabb távnak, vagy feltankolni az energiaforrásokat néhány kilométer után. Budai Zöld Gellérthegytől a Horváth kertig tartó szakasza pont egy kiadós séta és az Alagút túloldalán van egy hely, ahol minőségi harapnivalóhoz juthatunk. Ha a kirándulást előre elterveztük és foglaltunk is helyet a Várhegy túloldalán lévő Beefbar Budapestbe, akkor ott biztosan jól fogunk lakni. A street foodnak számító hamburgert extra kiadásban kiváló választás. Számunkra a hamburger az az étel, amit szeretünk a legtöbb helyen kipróbálni, a hamburger nem hazudik, csak jó alapanyagból lehet finoman elkészíteni. A 2018-as Guormet-fesztivál apropóján emlékeztünk meg a Kiosk kacsamájas hamburgeréről, amit a mai napig a legjobbak között tartunk nyilván. A Beefbarban a Mini Kobe & Angus burgerek közül 3 darab egy adag és minden valószínűség szerint a minőségi beltartalom miatt pont elég is. A ragyogó kilátás mellett pedig érdemes elidőzni ezen a történelmi emlékekben rendkívül gazdag téren.

A Várhegy és a Duna partja közötti terület igazán mindig is kiváló fekvésű volt, ténylegesen azonban csak a Lánchíd megépítésével vált igazán jelentőssé. Pesttel ellentétben a mai Buda területén több egymástól függetlenül és eltérő mértékben fejlődő település volt, ezek elég sokáig egymáshoz lazán, a Duna túlpartján fekvő Pesthez pedig alig kapcsolódtak.

A változás Lánchíd megépítésével kezdődött. Az 1859-ben átadott híd megépítésének szükségessége még 1820-ban fogalmazódott meg gróf Széchenyi Istvánban egy sikertelen dunai átkelést követően. Széchenyi kitartó munkájának köszönhetően alakult meg 1832-ben Hídegylet, 1836-ban pedig az országgyűlés megalkotta az 1836. évi XXVI. törvénycikket, amely egy állandó hídnak Buda és Pest közötti építéséről rendelkezett. A híd megépítése hatalmas feladat volt, a kor legfejlettebb technikai vívmányait kellett alkalmazni, hogy ez a nagyfolyami építmény megépíthető legyen és tartósan ellenálljon a folyó erejének. A hely kiválasztásánál fontos volt, hogy ne a folyó legkeskenyebb részén épüljön, így esett a választás Pestnek arra a részére, amit Kirakodó térnek neveztek, ma pedig Roosevelt tér. A 380 méter hosszú híd építése csaknem 10 éven át tartott. A hidat viharos történelmi idők után – amikor a hidat már használták – 1849-ben a szabadságharc leverése után maga Haynau adta át, dermedt légkörben, ünneplés nélkül. Akkor Széchenyi István már a döblingi elmegyógyintézet lakója volt, az abban a korban is kiemelkedő műszaki alkotásnak számító hidat soha nem látta.

gasztroforradalom02.jpg


A Lánchíd megépítése után egyre ide futottak be a kereskedelmi útvonalak, lassan kialakult az a csomópont, ahonnan már a tömegközlekedési eszközök is indultak. A budai villamosközlekedés az eddigiek alapján nem meglepő módon szintén a Lánchídtól indult. Az első lóvasút vonalakat 1868-ben innen indították el, májusban Óbudára, júliusban Zugligetbe, előbbi vonal teljes hosszban nagy forgalmat bonyolított, utóbbi kiváltképp a kirándulók között volt népszerű.

gasztroforradalom01.jpg

Szinte ugyanebben az időben meg kellett oldani a Budai Vár megközelítését és kiváló választásnak tűnt a lassan forgalmi csomóponttá váló Lánchíd tér. Széchenyi Ödön kezdeményezésére 1868 és 1870 között a Várhegy oldalában megépítették a Budavári Siklót, vagy, ahogy akkor elnevezték a Budai Hegyipályát. Ebből a gőzhajtású, kötélvontatású vasútból szintén ez volt a második Európában, hasonlóan a néhány évvel később átadott Svábhegyi vasúthoz. Mivel a Budai Vár megközelítése addig megoldatlan volt, nem volt meglepő, hogy 1870-es megnyitása után néhány évvel már évi másfél millió utasa volt. A 30 fokos lejtésű pálya áthalad a József nádor kezdeményezésére létrehozott, sétányos, parkosított területen – ezt úgy hívták Ellipsz és fentebb látható, hogy milyen a kilátás onnan Pest felé – ezért a pálya felett két hidat is építettek. A Gőzsikló gőzgépe a Várhegy alján volt, egészen a II. világháború végéig, akkor azonban bombatalálat, majd azt követő romeltakarítás során elbontották. A Budavári Sikló 40 év szünet után, alapos felújítást követően kezdte meg működését és Margit és Gellért nevű azóta is kocsikkal szállítja az utasokat.

Budai Zöld – Majorka

A Budai Zöld Gellért-hegytől Városmajorig tartó szakaszát egy menetben is le lehet tudni és akkor nagyon jól jön, hogy itt van a Majorka, a hely, ahol szintén kiváló hamburgert lehet kapni. Az itt kapható hamburgerben az a legjobb, hogy nem spórolnak ki belőle semmit, a húspogácsa ízletes, szaftos, a választható köretekre sem volt eddig panasz. Ha nem is túl gyakran, de szoktunk itt ebédelni, vacsorázni, nyáron biztosan. Ez az a hely, ahol nem lehet rohanni, maga a hamburger is megköveteli az időt, amíg el tudjuk fogyasztani, az erdei gyümölcsös limonádé pedig akár egy desszert is lehetne a benne lévő temérdek fagyasztott gyümölcs miatt.

Szeretnél még több, kirándulással, környezetvédelemmel, várostörténettel, gasztronómiával foglalkozó bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Tündér-szikla, ahogy még sosem gondoltál rá – Eber desszert

Zugliget kies zöld völgyei mindig is vonzották a városi zajtól elcsigázott polgárokat, így a terület gasztronómiája évszázadokkal ezelőtt jelentős volt. Számos vendéglő és fogadó állt azoknak a rendelkezésére, aki néhány órát vagy akár néhány napot szerettek volna itt eltölteni. Napjainkra a vendéglők száma megfogyatkozni látszik, hiszen nincs már Disznófő és Istenszeme fogadó sem. A zugligeti Fácános épületegyüttest pedig hosszú, enyészetben eltöltött évek után most újítják fel és ruházzák fel új funkciókkal. Szóval Zugliget felé érdemes tele tarisznyával indulni és legfeljebb a desszertnek hagyni egy kevés helyet. Mert a desszert is az étkezés része, éppen ezért érdemes jól megválasztani, hogy hol fogyasztjuk el.

gasztroforradalom03.jpg

Az összeomlástól az utolsó pillanatban megmentett egykori Lóvasút végállomást 2017-ben felújították és izgalmas, de legfőképpen gyönyörű kulturális teret hoztak létre. Egy helyet, ahol megismerhetjük a főváros múltjának egy kis részét, egy olyan helyet, ahol most remek süteményeket és desszerteket is kaphat a betérő vendég. Úgy tűnik, elindult a gasztroforradalom Budán, mert az Eber Desszert nem olyan régen beköltözött az épület első traktusába. Létrehoztak egy kellemes és kényelmes hangulatú helyet, franciás és sós aprósüteményekkel, pohárdesszertekkel. 

A Gourmet fesztiválnak köszönhetően évről évre megismerhetjük, megtapasztalhatjuk, hogyan változik, fejlődik a hazai gasztrokultúra. Számunkra egyfajta iránytű, hogy milyen éttermeket érdemes felkeresni, kire és mire érdemes figyelni. A Gourmet-fesztiválon megismert éttermeket, főleg a desszertezőket, ha úgy adódik, év közben is felkeressük és megkóstoljuk, mit kínálnak fesztiválon kívül. Mivel szabadidőnk jelentős részét a Budai-hegyekben töltjük, erre a kelleténél ritkábban került sor. Pedig Chezdodo macaronjai, vagy az ÉS Bisztró epres gombóca nagyon jól esne egy-egy túra végén. Persze volt már arra példa, hogy a fesztiválon megvásárolt, remek csomagolású, ínycsiklandó levessel a hátizsákunkban mentünk egy rövidebb kirándulásra, szóval megfelelő csomagolással bármilyen különleges ételt vihetünk magunkkal kirándulni.

Az idei Gourmet-fesztivál május 16-19. között lesz, megszokott helyén a Millenárison. Az idei tematika elég markáns, biztosan vagyunk benne, hogy a paprika, sercli és sör hármasra komponált fogások vagy menük kellemes gasztronómiai meglepetéseket fognak okozni. A menüt már elkezdtük tanulmányozni és kiválasztani azokat az ételeket, amiket meg szeretnénk kóstolni. Talán még korai elárulni, de az Arany kaviár, az Erhard Étterem, a Kistücsök és a Laurel Budapest főételei, a Bock bistro, a Bori mami, a Kiosk és a Larus desszertjei nekünk a nagyon bejönnek - a kínálatban többek között makréla, nudli, és a titokzatos „Paprika Jancsi”.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Fát ültetni nem kell féltenetek jó lesz

Számos vagy most már inkább számtalan világnap közül többnek az a célja, hogy a Föld és az élővilág megóvásának jelentőségére felhívja a figyelmet. Néhány év kivételével a Madarak és Fák Napját 1906 óta ünnepeljük, hogy ne feledjük, fák nélkül nehéz lenne az élet ezen a bolygón. A történeti, természetismereti áttekintésen és a természetvédelmi ünnepek jelentőségének hangsúlyozásán kívül egy kedves, hagyományteremtő céllal megtartott eseményről is beszámolunk.

20190511_fatultetni04.jpg

A madarak védelme érdekében a 20. század első éveiben, 1902 március 19-én született egy nemzetközi egyezmény Párizsban, ami meghatározta, hogy a mezőgazdasági szempontból hasznos madarak – néhány faj, például a rovarevők külön kiemelve – közül melyek azok, amik védettséget kapnak. Az egyezményhez Európa számos országa csatlakozott Svédországtól Spanyolországig, példaértékű volt az egyetértés ebben a kérdésben. Hazánkban a madarak védelme már ekkor is fontos ügy volt, maga Hermann Ottó is papírra vetette aggodalmát a megfogyatkozott madárállomány miatt. A földművelődésügyi miniszter 1901-es védett állatokról szóló rendeletét 1904-ben kiegészítette, így ebben az időben már több száz állatfaj szerepelt a védett fajok listáján, az itt élő fajok harmada volt védett. Nem volt tehát előzmény nélküli az madarakat védő 1906. évi I. törvény sem.
 20190511_fatultetni01.jpg

A határozatlan időre szóló törvény-czikk, amit „Ő Felsége az Ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya, Ő Fensége Liechtenstein herczeg nevében is” jegyzett és a Párizsi egyezmény a magyar jogrendbe illesztésére volt hivatott. A törvény 2. czikke alapján a „Tiltva lesz bármely időszakban és bármely módon is a fészkeket és tojásokat elszedni s a madárfiókot elfogni vagy elpusztitani. Ezen fészkek fészkek-, tojások- és madárfiókoknak behozatala és átvitele, szállitása, az azokkal való házalás, azoknak elárusítása, eladásuk és megvételük tilos lesz.” Így az éjjeli ragadozók közül többek között védett lett a ma is védett karvalybagoly, a „kuszókhoz” sorolt fajok közül minden harkály, fakopáncs, küllő, az üldögélők közül a gyurgyalag, a „veréb-alkatuak” közül a poszáták, füzikék, sármányok és csicsörkék, a gázlók közül pedig a fekete és fehér gólya.

Ilyen törvényi környezetben szervezte meg Chernel István ornitológus ugyanebben az évben a madarak és fák napját, az jeles nap iskolai keretek közé pedig Apponyi Albert vallás és közoktatásügyi miniszter 1906. április 27-én kelt 26.120/1906.-VI. számú rendelete okán került. Az ünnep megújításáról pedig a ma már közismert nevű közel 10 évig vallás és közoktatásügyi miniszter pozíciót is betöltő és elődje előtt tisztelgő Klebelsberg Kúnó gondoskodott az 1931. évi 300—76. számú körrendeletében.

Szeretnél még több, kirándulással, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A történeti áttekintés mellett érdemes utána gondolni, hogy valóban miért is olyan fontos a fák védelme. A kitermelt fa hasznos alapanyaga a bútoriparnak, de dolgozhatnak vele kézművesek és az asztalosok keze alól is számtalan értékes alkotás kerülhet ki. Fűteni is jól lehet vele, bár fűtőértéke elmarad a barna vagy fekete kőszénétől és a keletkező gázok miatt a környezetszennyezőbb a földgáznál. Azt talán még a biológiában járatlanabbak is tudják, hogy a papírkészítés alapanyaga is a fa, cellulóz tartalmú rostjai miatt.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,


A fa mégis inkább élve jó nekünk és a Föld legtöbb élőlényének. A zöld levelekből álló lombkorona ugyanis tud valami olyat, amit nélkül nagy bajban lennénk itt a Földön. Oxigént állít elő. Oxigént, ami egy színtelen, szagtalan gáz, az élethez nélkülözhetetlen, és amit jelentőségéhez képest elég kalandos úton fedeztek fel. A 18. században Joseph Priestley kísérletei során konstatálta, hogy zöld hajtásos növények olyan körülmények között is életben maradtak, amikor el kellett volna sorvadniuk. De mivel kísérletei vagy sikerültek, vagy nem, így felhagyott velük. Kísérletei alapján előbb az oxigént azonosította majd nevezte el Antoine Laurent de Lavoisier franca vegyész, majd a fotoszintézis folyamatát fedezte fel Jan Ingenhousz holland orvos. A világ így 1789-re, a világ birtokában lett a tudásnak: a növények a fotszintézis során oxigént termelnek és szén-dioxidot lélegeznek ki és szerves anyagot állítana elő szervetlenből.

Jan Ingenhousz volt az, aki felfedezte, hogy a víz alá tett növények apró buborékokat fejlesztenek és a keletkezett gázok az égést táplálják, vagy elfojtják. Több száz kísérlet alapján megállapította, hogy a növények az emberekkel ellentétben szén-dioxidot vesznek fel és oxigént bocsájtanak ki. Majd azt is megállapította, hogy fény hiányában a növények is oxigént lélegeznek be és szén-dioxidot bocsájtanak ki, de a leadott szén dioxid mennyisége kevesebb, mint a fényben termelt oxigéné. Kimutatta, hogy a növények a levegőben lévő szén (szén-dioxid) megkötésével növekednek, tömegük növekszik, miközben a talaj, amiben vannak, nem veszít a tömegéből, ezzel bebizonyította a növények szervetlen anyagokból szerves anyagot állítanak elő. A jelenséget néhány évvel később nevezték el fotoszintézisnek, a folyamat általános képlete így írható le: 6CO2 + 6H2O + fényenergia = C6H12O6 (glükóz) + 6O2 + E

A fák a nélkülözhetetlen oxigén termelésén kívül azoknak az élőlényeknek is fontos, amik rajta, a kérgén, a lombjai közt élnek. Egy-egy nagyobb fa külön kis ökoszisztéma számos más növény és állatfaj, sőt gomba tud az árnyékában, gyökerén, ágain élni, érdemes rájuk vigyázni az ésszerűtlen favágás, gallyazás helyett inkább a számukat gyarapítani.

Hatvan fát Hatvannak

Budapesttől 56 kilométerre van egy kisváros Hatvan, ami sokáig a ma már nem létező konzerv-és cukorgyáráról volt híres. A Zagyva partján két partján és az Alföld és Mátra határán fekvő település területe már évezredek óta – kisebb nagyobb szünetekkel – lakott. Ez tényleg az a város, ahol a hegyeket nem kell keresni, ugyanis nincsenek, van helyettük végtelen síkság és nyáron tűző napsütés. A településen több helyen vannak parkok és a felújított Grassalkovich kastély hosszú évtizedek hányódása után – előbb rendelőintézet volt, majd sokáig üresen és egyre romosabban állt – végre teljesen megújulva Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum néven fogadja a látogatókat. Nem csak a múzeumot, a hozzá tartozó kestélykertet is érdemes megnézni.

Hatvan Város Önkormányzata és az Anya Paradicsom közös szervezésben a városban két helyen közösségi faültetést tartottak május 10-én délután. A két helyszínen közösségi megmozdulás  keretén belül összesen 60 fát ültettek el, díszalma- és díszcseresznyefát, gömb kőrist, keskenylevelű kőrist, magas kőrist, virágos kőrist és fehér törzsű nyírfát. A fákat könnyen megközelíthető helyre Újhatvanba és a Zagyva partra telepítették, aminek köszönhetően a füves zöld terek új funkciót kaptak, néhány év múlva gondos ápolás mellett árnyas ligetekké válhatnak a most beültetett részek. Bízunk benne, hogy egyre több lesz a fás zöldfelület ebben a városban is és reméljük ezek a fák sokáig fognak az állatoknak élőhelyet, az embereknek pedig jó levegőt és nyáron árnyat adni. Addig is bárki visszatérhet a családjával a növények fejlődését megfigyelni vagy a saját lakóhelyén is megszervezhet egy közösségi faültetést. 

Az eseményről a Hatvan TV készített egy rövid összefoglalót, ami ITT nézhető meg, a Hatvani Hírlap beszámolója pedig ITT olvasható.

20190511_fatultetni03.jpg

Még több hasznos olvasnivaló: 

Hatályos magyar törvények gyűjteménye V. Magyar törvénytár. – Corpus juris Hungarici. Szerkesztette: Márkus Dezső –Tárfy Gyula. Bp., 1912. Franklin Társulat
Hermann Ottó: Madarak hasznáról és káráról – Bp. 1901. A M. Kir. Földmívelésügyi Minister Kiadványai 
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fotoszint%C3%A9zis

 Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

1000 lépcső útja - 2. rész

Gőzmozdonnyal a Svábhegyre

Tavalyelőtt kezdtük el feltérképezni és bejárni Budapest 42 kilométeres zöld folyosóját a Budai Zöldet, idén pedig leírjuk, hogyan bontottuk szakaszokra az útvonalat és azt is, hogy mit érdemes megnézni, felfedezni ezen az úton. Eredeti tervünkkel ellentétben végül egy év alatt nem jártuk végig a teljes távot, igaz helyette minden hónapban visszatértünk a Forest&Fruit Naptár 2018 nevezetességeihez és felfedeztük hogyan változik észrevétlenül, de nyomon követhetően a természet.  A túra során eddig minden alkalommal a Gellért-hegy irányából haladtunk Nagykovácsi felé és továbbra is így fogunk tenni. Három túra és néhány kilométer megtétele után jutottunk el a Duna partjától az Istenhegyig. Most egy emlékműtől, egy lóitatótól indultunk el és az előző túrához hasonlóan ismét néhány száz lépcsőt megtéve a Széchenyi hegyhez értünk fel.

forestandfruit_ezerlepcso200_1.jpg

Az ezer lépcső útjának nem túl hosszú, de nagy szintemelkedésű első szakasza az Istenhegyi úton ért véget, éppen ezért a túra következő szakaszát innen folytattuk. Előre elárulom, ez a szakasz nem zöldben, hanem várostörténeti emlékekben bővelkedik. A Szendrő utcán indultunk el felfelé, az útvonal lassan emelkedik, fokozatosan bontakozik ki a budapesti panoráma, hamar feltűnik a Várhegy. 

forestandfruit_ezerlepcso201.jpg

Az Istenhegy és Orbánhegy között haladó Diana utcában mentünk tovább. Az Isten-hegy 372 méter magas dombja teljesen beépített, hasonlóan az Orbán-hegyhez. Ez utóbbi mindössze 286 méter magas, a 19. század végéig ezen a területen is a szőlőtermesztés volt jellemző.

forestandfruit_ezerlepcso2011.jpg

A Diana utcán enyhe ívben kanyarodó - az alacsony magasság és a nagyobb járófelület miatt sokkal kényelmesebb - hangulatos lépcsőin haladunk felfelé, amíg 386 lépcsőfok után elértünk a Gyöngyvirág utcában lévő feszületig.

forestandfruit_ezerlepcso203.jpg

A túrának ez a része csupa kedves elnevezésű utcán halad keresztül. A Tündér utcában egy emléktábla mutatja, itt van az a hely, ahol Radnóti Miklós nyaranta pihent és több versét ihlette az Istenhegyen található villa kertje. A hely varázslatos hangulatát megismerhetjük a költő Alkonyattól hajnalig, a Hajnali kert vagy a Zápor után című verseiből, érdemes ezeket újra olvasni.

Szeretnél még több, kirándulással, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A Svábhegy városrész nevét a Sváb-hegyről kapta, aminek elnevezése a Kis-Sváb-hegyhez hasonlóan szintén a Buda visszafoglalásakor jeleskedő, a Várhegyre lövő sváb tüzérségnek állít emléket. A Költő utca, aminek elnevezése nem meglepő, határolja egyik oldalról a ma már ismét Széchenyi István nevét viselő hegyet ami a rendszerváltás előtt még Szabadság-hegy volt, korábban pedig Isten-hegynek hívták. Itt található a Jókai kert, ami nekünk még bakancslistás, hiába járunk gyakran ezen a környéken, még nem sikerült megnézni Jókai Mór egykori villájának kertjét. Ez a kert ma már országos jelentőségű természetvédelmi terület, és az író emlékszobáján kívül van még itt szakkönyvtár, ásványtani ösvény, sőt a Magyar Madártani Egyesület és a Duna-Ipoly Nemzeti Park székhelye is itt található. A Költő utca az Istenhegyi útba torkollik, ahova kiérve megpillantjuk a János-hegyet és a csúcsán ékeskedő Erzsébet kilátót. Pont mint az 1000 lépcsős túra előző szakaszán, csak egy kicsit közelebbről.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

 

A Fogaskerekű megépítése az egyre népszerűbb Széchenyi-hegy városból történő megközelítése miatt vált szükségessé, a 19. század végének technikai fejlődése pedig lehetővé tette az elképzelés megvalósítását. Valóban lenyűgöző, hogy az 1871-es világpremier után mindössze néhány évvel sikerült hazánkban is megépíteni ezt a speciális hegyi vasutat. A Svábhegyi Vasút 1874 június 24-i átadásakor a gőzmozdony vontatta két, három kocsiból álló járművek a Svábhegyig közlekedtek a Városmajorban, svájci stílusban Walser Frigyes tervei alapján épült favázas lévő állomástól a hasonló stílusban épült Svábhegy végállomásig. Az átadás évében a járműállomány 3 gőzmozdony, 10 személy- és 2 teherkocsiból állt. Az egyvágányos vonal egyetlen tolópados kitérőjét a mai Erdei iskola megállónál helyezték el, ez lehetővé tette a 30 perces követési időt, sőt menetrendjét a Zugligeti Lóvasúttal összehangolva szerkesztették meg. A hegyivasút működése kezdetben veszteséges volt, sőt pár évvel az átadása után a tevékenység beszüntetése is felmerült, de különböző, az utasoknak nyújtott kedvezményekkel, kiegészítő szolgáltatásokkal - teherszállítással, amikor még lovaskocsikat is szállítottak - és számos együttműködéssel sikerült 1877-re nyereségesség tenni. Hétköznap a hegymenet 30, a völgymenet pedig 20 krajcárba került, de ha úgy adódott megérte menettérti jegyet venni 40 krajcárért. 1890-re a vonalat meghosszabbították a Széchenyi-hegyig, így a szerelvények a 3,7 kilométerre bővített pályán abban az évben már 220 ezer kirándulásra készülő vagy éppen nyaralójába hazatérő utast szállítottak Buda kies zöld övezetében. A vonalat 1928-ban villamosították, egy nagyobb rekonstrukcióra pedig a vasút 100 éves fennállása idején került sor. Mivel több kitérőt is beépítettek napjainkban a kerékpárszállításra is alkalmas motorkocsik már 14-15 perc alatt kapaszkodnak fel a Városmajor 135 méteréről a Széchenyi-hegy 460 méteres magasságáig.

A műszaki paraméterek változásáról és egy tragikus balesetről ITT bővebben lehet olvasni, de aki meg tudja szerezni, forgassa bátran a BKV által kiadott, nekünk forrásul szolgáló, a főváros tömegközlekedésének másfél évszázadát bemutató könyvet is.

A Budai Zöld azonban nem az Fogaskerekű vonala mellett halad tovább, hanem tesz egy kis kitérőt a Tücsök és a Szépkilátás utca felé, így mi is ezt követjük, majd az ugyanilyen nevű cukrászda előtt fejezzük be az ezerlépcsős túra második, kicsit több, mint 2 kilométeres szakaszát.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Itt a tavasz, jó az idő, vedd elő a túracipőt

Az első hosszabb tavaszi szünet beköszöntével sokan csak most veszik elő az egész télen szekrényben pihenő túrafelszerelést, de az évszakváltás miatt a rutinos túrázóknak is fel kell készülni a tavaszi természetjárásra. A hosszabb nappalok és a változékony időjárás miatt másként kell útnak indulni, mint télen, vagy nyáron. Ebben a bejegyzésben, az előző hasonló témájú bejegyzések tematikáját követve néhány ötletet gyűjtöttünk össze, hogyan lehet élményeket gyűjteni és kikapcsolódni saját magunk és a természet kíméletével.

Egészségi állapot

A tavaszi fáradtság miatt előfordulhat, hogy sokan kevesebb programot és inkább passzív pihenést terveznek maguknak erre az időszakra, ami nem feltétlenül baj. Az egészségi állapotnak megfelelő séta, kirándulás vagy túra megválasztása talán ebben az évszakban a legfontosabb. A hosszabb inaktív pihenés után csábító lehet egy egész napos gyaloglás, benne temérdek látnivalóval, de másnap a test jelezni fogja a megerőltetést. Vagy már aznap. A kényelmes tempójú séták, egy-egy lassulást segítő pihenővel viszont jót tesznek testnek és léleknek.

ittatavasz01.jpg

Megfelelő öltözék

Tavasszal a sok réteges, vastag öltözék helyett a vékony sok rétegből álló öltözék praktikus. A technikai póló fölé a változékony időjárásnak megfelelően kerüljön még néhány réteg, hogy meleg időben legyen mit levenni. A ruhákat érdemes ugyanolyan gondosan válogatni, mint más évszakban. Ebben az évben nagy kedvencünk lett a kompressziós túrazokni, nekem legalábbis, érdemes rá beruházni. A hosszabb ideje csapadékmentes időjárás már-már elfeledteti, hogy az esőkabát és a vizes időben is használható túracipő milyen fontos, de talán a májusi aranyat érő esőben ezt az emlék is frissülni fog. A hosszabb ideje kitartó napsütéses időszak miatt nem kérdés, a mechanikai fényvédelemről is kell gondoskodni, ami vászon kalapok, baseball sapkák és napszemüvegek beszerzését, előkeresését jelenti.

Védjük a bőrünket és a természetet

Míg évtizedekkel ezelőtt kevéssé volt fontos óvni bőrünket a napsugárzás káros hatásaitól, napjainkra már megtanultuk, figyelmet kell fordítani a megfelelő fényvédelemre. Az ideális fényvédő megtalálása nem könnyű feladat, az üzletek és online boltok termékskálája több mint széles. A mi kettőnk bőre pedig elég speciális, így évek óta nehéz feladat volt a megfelelő fényvédelem elérése. Hiába van még csak április az előző évek tapasztalata alapján már most alaposan utána jártunk a megfelelő fényvédelem témájának. Néhány szempont, ami alapján ebben az évben fényvédőt választottunk. Először is, legyen, mentes szintetikus és a hormonrendszert befolyásoló összetevőktől, de legyen benne olyan  alkotóelem, ami ápolja és hidratálja bőrünket. Ennek az egyetlen döntésnek a következtében már elég volt a fizikai fényvédelmet adó fényvédők között keresgélni. A test felszínén megtapadó fizikai fényvédők egy részében nano méretű részecskék vannak, de mi a nanot csak SIM kártyában szeretjük, így már elég volt olyan naptej után kutatnunk, ami fizikai fényvédő, de a részecskék nem nano méretűek. Azt már a keresés elején eldöntöttük, hogy a naptejet nem spay – kellemetlen belélegezni az apró részecskéket – és főleg nem hajtógázas flakonból szeretnénk adagolni. Bár leírva lehetetlen küldetésnek tűnt ilyen sok feltétel alapján megtalálni a számunkra ideális naptejet, mégis, úgy néz ki, sikerült. A Wooden Spoon nem nano méretű fizikai fényvédőt tartalmazó 30 faktoros napteje mindössze 6 összetevőből áll és a fizikai fényvédelmet adó cink-oxidon kívül csupa természetes olaj, vaj – kókuszvaj - van benne, illetve méhviasz. Ez utóbbi miatt a termék nem vegán, hanem vegetáriánus. Mivel babáknak is ajánlott fényvédő, sőt nem csak testre, hanem arcra is használható, bíztam benne, hogy a mi speciális bőrünk is meghálálja, ha a Wooden Spoon bio naptej és testápolót választjuk. Mindössze néhány túra és néhány alkalom után kedvezőek a tapasztalataim. A csomagolása nagyon praktikus, a pumpás flakonból egyetlen nyomással kijön a naptej, nagyon könnyű adagolni. Mivel folyékony természetes olajok és szilárdabb állagú vajak keveréke, ezért jól kenhető és könnyen beszívódik a bőrbe. Az összetevőknek köszönhetően az illatanyagmentes terméknek szuper kellemes az illata, szemmel láthatóan hidratál és eddig a tavaszi, de erősebb napsugarak sem hagytak nyomot rajtam. Az 50 ml-es kiszerelés miatt kényelmesen belefér a hátizsákomba, így természetesen kirándulásra is viszem magammal.

A Wooden Spoon bio naptej és testápoló 30SPF-t a naptejet Zölddrogéria.hu-tól kaptam tesztelésre, ami a termékről kialakított véleményem nem befolyásolta.

Szükséges enni- és innivaló

Tavaszi túrára sokkal könnyebb csomagolni, mert folyadékból elég a tiszta víz, jó időben már nincs szükség melengető teára. Az étkezésben is előtérbe kerülnek a könnyedebb szendvicsek, friss zöldekkel, csírákkal és a teljes kiőrlésű liszt felhasználásával készülő sütemények. Érdemes arra figyelni, hogy a meleg időjárás miatt az ételek hamar veszíthetnek frissességükből, esetleg romlásnak is indulhatnak. Olyan ételeket praktikus választani, amik jól bírják a hűtés hiányát és lehet sokféle müzlit, olajos magokat és friss gyümölcsöt pakolni.

Tényleg vidd haza a szemetet

Vannak olyan helyek ahol a szemetest fedővel ellátva helyezték ki a terület fenntartói, mint például a Hárs-hegyen. Ezek azok, a kukák, amielyekbe nyugodtan bele lehet tenni azt a hulladékot, amit valóban nem szeretnél cipelni. Mielőtt azonban beleteszed. érdemes megkérdezni magadtól, hogy valóban gyarapítani szeretnéd a kommunális hulladék mennyiségét, vagy inkább eljuttatod a szemeted a legközelebbi szelektív gyűjtőig.

ittatavasz02_1.jpg

Felszerelések, előkészületek, tennivalók

Tavasszal is jól jön a papír alapú térkép és mellé - főleg új terepnél - elengedhetetlen egy térképalkalmazás. Mi jó ideje a Humap appot használjuk, nagyon bevált, pontos és jó, de most próbálgatjuk a Természetjáró alkalmazását is. Új útvonalnál mielőtt elindulunk minden esetben többször átnézzük a területet és törekszünk arra, hogy előre megismerkedjünk a terepviszonyokkal, látnivalókkal, nevezetességekkel. Persze nem lehet elégszer elmondani, hogy a telefon legyen feltöltve, nem csak a fotózás és a GPS miatt, hanem, ha baj van, akkor legyen mivel segítséget hívni. A várható időjárásról tavasszal is érdemes előre tájékozódni, sőt piknikezéssel egybekötött kirándulás során a tűzgyújtási tilalomról. Ne a helyszínen derüljön ki, a magunkkal vitt szalonnát nem lehet a kijelölt helyen megsütni. A hátizsákban tavasszal is legyenek elsősegélynyújtáshoz szükséges dolgokat tartalmazó holmik.

Szeretnél még több, kirándulással, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Választott táv és terep

A tavaszi zöldülő erdő csábíthat hosszabb táv megtételére és új tájak felfedezésére. Ha olyan az egészségi állapotunk és felkészültünk, akkor nem is álljunk ellen ennek a csábításnak. De csak ha valóban felkészültünk rá.

Zoom, zoom, zoom

Már a kora tavaszi erdőben számos izgalmas és főleg védett virág nyílt, tarka szirmaikkal nem csak a megporzásban aktív rovarokat, de a fotózásra alkalmas eszközökkel felszerelkezett turistákat is magukhoz csalogatják. Olykor megdöbbenve tapasztaltuk, hogy egy jónak tűnő fotóért emberek begázolnak az erdőbe, letérnek védett tanösvényekről, hogy ott és azt a virágot örökítsék meg. Nos, a legtöbb telefonnak, fényképezőgépnek azért van zoom funkciója és digitálisan közelebb hozható a növény. Mint az apró nőszirom Sas-hegyen általam készített fotójáról kiderül. Kár végig trappolni a fél erdő, mert előfordulhat, hogy egyetlen fotó miatt több tucat növény pusztul el. Ahogy már mondtuk: nincs minden növényre, állatra ráírva, hogy védett, egy-egy trappolással bárki könnyen okozhat százezres károkat.

 

Reméljük, hogy ezzel a néhány javaslattal hozzájárulunk a tavaszi túrázás jobbá tételéhez. Ha úgy érzed, valami kimaradt, kommentben, vagy levélben írd meg nekünk.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

1000 lépcső útja - 1. rész

Városmajortól Istenhegyig

Tavalyelőtt kezdtük el feltérképezni és bejárni Budapest 42 kilométeres zöld folyosóját a Budai Zöldet, idén pedig leírjuk, hogyan bontottuk szakaszokra az útvonalat és azt is, ha arra járunk mit érdemes megnézni, felfedezni. Eredeti tervünkkel ellentétben végül egy év alatt nem jártuk végig a teljes távot, igaz helyette minden hónapban visszatértünk a Forest&Fruit Naptár 2018 nevezetességeihez és felfedeztük hogyan változik észrevétlenül, de nyomon követhetően a természet

A túra során eddig minden alkalommal a Gellért-hegy irányából haladtunk Nagykovácsi felé és továbbra is így fogunk tenni. Két túra és néhány kilométer megtétele után jutottunk el a Duna partjától a Városmajorig. Persze, lehet gyorsabban is haladni, sőt maratonfutóként mindössze 4 óra is megtehető a Gellért-hegy Nagykovácsi táv. De a túrázás nem az a sport, mi lassan, de alaposan haladunk. Most a Városmajorból indultunk és néhány száz lépcsővel később Istenhegyre értünk fel, áthaladva a Budai-hegységben most már zárványként létező Kis-Sváb-hegy Természetvédelmi Területen

Soha nem tudtam elképzelni, hogy a Budai Zöld hogyan ér fel a zajos Krisztina körútról a valamivel csendesebb Normafához, habár sejtettem, hogy lépcsős, kaptatós a túrának ez a szakasza, végül kiderült, - megszámoltuk -  ezer lépcsőn keresztül vezet az út. A túra ezen szakaszát még tavaly három novemberi hétvégi nap alatt jártuk le. Tény, nem siettünk, a megtett táv összesen nem volt több, mint 8 kilométer, a szintemelkedés viszont jelentős, 140 méterről jutunk el a 479 méter magasan lévő Normafához.

1000lepcsoutja03.jpg

A túrát a Városmajorban kezdtük, a parkon átmentünk és Koós Károly szobránál lépcsőztünk fel a Városmajor utcára, majd elindultunk a Budapest egyik legmeredekebb utcáján az Alma utcán. Akit hidegen hagy a Budai Zöld és néhány érdekes épület, az nyugodtan mehet tovább az Alma utcán, tapasztalatból írjuk, rövidebb és kicsit pihentetőbb úton fog felérni a Kis-Sváb-hegyre. Mi követtük az zöld jelzést és a kissé lejtős Bíró utcában folytattuk az utat. A Ráth György, Tóth Lőrinc, Istenhegyi út és Határőr utcák által határolt területen áll az Árkay Aladár által tervezett Bírák és Ügyészek lakótelepe. A Kis-Sváb-hegy déli lejtőjén több, mint 100 évvel ezelőtt kialakított különleges kísérleti telep lakóinak foglalkozásáról ma már csak az utcanevek árulkodnak. Akkoriban a városvezetés támogatásával a filoxéra miatt kipusztult szőlőültetvények helyén a felparcellázott területeken épült villákat, bérházakat magasabb társadalmi státuszú, tehetős polgárok vették birtokba, az Bírák és Ügyészek egyesületének tagjai. A tömegközlekedés és az úthálózat fejlődésével Budának ez a része nem volt már nehezen és költségesen megközelíthető a múlt század elején, így a tehetősebb polgárok szívesen költöztek ki a Belvárosból a modern épületekbe. Az lakótelep házai különböző, egyedi stílusban, de hasonló elrendezéssel, tágas terekkel épültek, habár az építésük utáni viharos évtizedek miatt belső felosztásuk némileg átalakult, érdemes a egy sétát tenni ebben a városrészben ma is. ITT pedig egy remek tanulmány olvasható a telepről.

A Bíró utcából már felsejlett előttünk valamennyi Budapest panorámájából, de látványosabb összképre a Csaba utca sarkán induló lépcső sorról visszatekintve láttunk rá. A Csaba utcát a budai zöld a Városmajor előtt keresztezi, majd az U alakú kitérő után ismét ebben az utcában folytatódik. A Kis-Sváb-hegy meredek oldalára végül 330 lépcső leküzdése után jutottunk fel keresztezve a Ráth György, Határőr, a Goldmark Károly és a Gál József utat. A budai zöld jelzés most már valóban zöldben folytatódik, az 1992-ben védetté nyilvánított Kis-Sváb-hegy Természetvédelmi Területen. A kirándulók mellett a futók és a kutyasétáltatók számára is vonzó ez az elszigetelt pár hektárnyi rész, a keskeny ösvényen állandó a jövés-menés. Az erdőbe belépve viszont a lombjukat lehullajtó fák közül alaposan szemügyre vehetjük a városi panorámát.

1000lepcsoutja05.jpg

A Budai Zöldnek ez a szakasza inkább a szemnek ad élményeket, mert elég csekély része halad a zöldben. Magunk sem hittünk a térképnek, csak a gyerekjátékok megpillantása után jöttünk rá, nem arra kellett volna mennünk. A jelzést követve végül hamarosan magunk mögött hagytuk a Kis-Sváb-hegy Természetvédelmi Területet, majd a János-hegyre panorámás Álom utcán folytattuk a gyaloglást.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

A túra többi részében a Budai-hegység magaslataiban és a vidám színekbe öltözött őszi tájban gyönyörködhettünk a Trencsényi úton haladva. A Matyó út végén, az Istenhegyi útnál pedig véget is ért az 1000 lépcsős túra első szakasza.

1000lepcsoutja06.jpg

Összességében zöldben szegény, lépcsőben, panorámában és várostörténetben jeleskedő szakasza ez a Budai Zöldnek, ami bemelegítés lehet egy nagyobb túrához.

A Budai Zöld Túra eddig megtett szakaszai

Ivókúttól víztározóig

Játszótértől játszótérig

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

 

Tavaszi virágözön

Egészen pontosan 2 éve, 2017. március 24-én készítettem el a blog első bejegyzését, amit azóta még 65 követett. A cikkek egy része kirándulásainkat írja le, részben tematikus túraként (Budai Zöld), vagy arról számol be, hogyan változik észrevétlenül, de nyomon követhetően a természet (Forest&Fruit Naptár 2018). Az elmúlt két évben a környezetvédelem és a környezettudatos életmód mellett írtunk még várostörténetről, csipetnyi gasztronómiáról, és olykor elkalandoztunk hazánk más tájaira. Ez a blogszülinapi bejegyzés – tavasz lévén – virágokban lesz gazdag.

Túrázás, kirándulás során, ha nem is mindegyik, de néhány növény- és állatfajt érdemes megismerni. Érdekes történetekkel, ismeretekkel gazdagodhatunk, ha nem csupán a nyíló virág tökéletességét csodáljuk meg, de azt is tudjuk, azt a növényt miért nevezik úgy, ahogy. Jó, ha megismerjük egyes növények valódi gyógyhatását, hatóanyagainak mennyiségét és minőségét. Végül, de nem utolsó sorban, miután megtudjuk, hogy egy-egy védett élőlény, vagy terület mennyire sérülékeny, biztosan betartjuk a felelős természetjárás szabályait. Csak ott, akkor és úgy túrázunk, ahol, amikor és ahogyan lehet. Nem térünk le az tanösvényről és nem is viszünk magunkkal haza semmilyen növényt, sem egészben, sem darabokban. 

forestandfruit_mandula01.jpg

Minden, ebben a blogszülinapi bejegyzésben látható fotó idén készült, a Budai-hegység valamelyik részén. A fenti kép Sas-hegy Természetvédelmi Területen. A képgalériában érdekességek, információk olvashatók. Amelyik növényről már írtunk, az linkeltük.

Téltemető (védett)

Boglárkafélék családjába tartozó egynyári növény, gyógynövény. Nem őshonos faj, dísznövényként került Magyarországra, majd kivadult az erdőkbe. Tél végén virágzik, kiskertekben is gyakori.

forestandfruit_teltemeto.jpg

Hóvirág

A kikeleti hóvirág az amariliszfélék családjába tartozó növény és sokáig a Nemzetközi Nőnap elmaradhatatlan kelléke volt. 2005 óra védett, így ma már nem érdemes ebből csokrot kötni, egyetlen szál természeti értéke 10000 Ft. Lombos erdőkben kora tavasszal nyílik.

 

Odvas és ujjas keltike (az odvas keltike védett)

Szeretnél még több, kirándulással, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Hegyi ternye

A hegyi ternye, ahogy a virágából már sejthető, a káposztafélék családjába tartozik és a sziklagyepek egyik nem túl gyakori növénye. A fotó az Apáthy-sziklán készült.

forestandfruit_hegyiternye01.jpg

Budai nyúlfarkfű (védett)

Az egyik legkevésbé fotogén növény egy reliktum jellegű faj, dolomit  sziklagyepek lakója. Nagy tömegben látványos, ahogy a sötét színű bugák pettyezik a nyúlfarkfűvel beborított domboldalt.  A fotó a Sas-hegyen készült.

 

Kövér daravirág (védett)

A káposztafélék családjába tartozó kövér daravirág a sziklás élőhelyeken fordul elő, tőlevélrózsát alkotó levelei közül 10-15 cm hosszan emelkedik ki sárga keresztes virágzata. A fotó a Sas-hegyen készült.

forestandfruit_daravirag01.jpg

Leánykökörcsin (védett)

A boglárkafélék családjába tartozó növény jól felismerhető a selymes tapintású növényi szőrökről, amelyek megvédik a kora tavaszi hidegtől. A leánykökörcsint nevezik tikdögleszőnek is és ebből az elnevezésből kitalálható, hogy ez egy mérgező növény, magas hatóanyag-tartalommal. 

Az idei tavasz virágözönnel köszöntött be, ebben a bejegyzésben egy ízelítőt adtunk az idén látott és fotózott szépséges és virágzó növényekről.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

 

Egy zöld zárvány Buda szívében

Minden bizonnyal sokan várják az idei első hosszú hétvégét és tervezik, hogy a rendelkezésre álló három napot hogyan és mivel tudják tartalmasan tölteni. Amellett, hogy ezt az ünnepet érdemes méltón megünnepelni, a kicsit hosszabb hétvégében beleférhet egy kirándulás, vagy egy kalandtúra és rossz idő esetén egy régen megvásárolt könyv olvasása. A kikapcsolódásnak, de még az aktív pihenésnek is pont az a lényege, hogy ekkor időt szentelünk a máskor rohanva elvégzett tevékenységeknek és valóban odafigyelünk arra, amit csinálunk. Egy rövid túra, kicsiknek való tanösvénnyel, néhány nagyszerű makrófotó és két remeknek ígérkező könyv az ajánlat a hosszú hétvégére.

Egy zöld zárvány Buda szívében

A Budapestiek közül többen szívesen kirándulnak olyan zöldterületre, ami nincs túl messze a lakóházaktól, jól megközelíthető, de azért ad valami pluszt, ami miatt érdemes felkeresni. A XII. kerület közepén magasodó Kis-Sváb-hegy pont ilyen övezet. A hegy, mint nevéből sejthető méretét tekintve nem túl jelentős nagyságú és valóban, legmagasabb pontja mindössze 258 méterre van a tengerszint felett. A Városmajor felé eső részét meredek sziklafal zárja, míg a másik oldalon a Széchenyi-hegy részének tekinthető, mára teljesen beépült Isten-hegy és Orbán-hegy övezi. Utóbbi nevét a középkorban itt folyó szőlőtermesztés miatt kapta Szent-Orbánról. A Kis-Sváb-hegyet korábban Vérmezőn kivégzett Martinovics Ignácról nevezték el, mára ezt a nevet csupán a hegy déli részének meredek sziklafalában lévő kristálybarlang őrzi. A sváb elnevezés pedig a Buda visszafoglalásakor a várat lövő sváb ágyúkhoz köthető.

Ahogy a gazdag múlt nyomot hagyott a természeten úgy épült be a remek kilátás miatt a hegy területe, és az urbanizáció miatt a Budai-hegység többi részétől elszigetelődött, zárvány jellegűvé vált. 1991-ben a Kis-Sváb-hegy kicsivel több, mint 6,5 hektár nagyságú része természetvédelmi oltalom alá került, amit nem csupán a terület kiemelkedő geológiai értékei, hanem a betelepített tájidegen vagy özönnövények és a zárvány jelleg miatt sérülékeny élővilág is indokolt.

Szeretnél még több, kirándulással, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A Kis-Sváb-hegy szabadon látogatható, ráadásul van egy remek tanösvénye, pompás panorámája és számtalan más érdekessége, így egy hosszú hétvégén ideális célpont. A hegyen és a tanösvényen is több alkalommal voltunk már, 2 éve tavasszal azért például azért, mert a lombtalan fák közül remek kilátás nyílik a szemközti Rózsadombra, de túráztunk itt már nyáron és ősszel is. Legelső alkalommal a város majdnem legmeredekebb utcáján lépcsőztünk fel, majd a Gál József úton értük el a természetvédelmi területre vezető zöld jelzést. A hegymenetet elkerülhetjük, ha a 39-es busz Goldmark Károly utcai megállójánál szállunk le, majd a Csaba utcán lépcsőzhetünk felfelé.

A Kis-Svábhegyi Tanösvény mellett elhelyezett 8 információs táblát átolvasva többet tudhatunk meg az erdőjárás írott és íratlan szabályairól, az állat-és növényvilágról, különleges növényekről, és a már említett tájidegen fajokról, a karsztbokorerdőről, sőt gyarapíthatjuk geológiai, geodéziai ismereteinket. A tanösvény egy darabig együtt halad a Budai zöld jelzésével, itt az egyik oldalon erdő, a másik oldalon korlát. Ez utóbbin tényleg nem érdemes átmászni, ez a hegy meredek sziklafalban végződő része. Több helyre a sziklafal fotóit is elhelyezték, tájékoztatva az arra járókat, itt az úton kell maradni.

20190311_slowvacation09.jpg

Egy kereszteződésnél balra kell fordulni, ahonnan felfelé vezet az út. Útközben több kisebb, gyerekek számára készített játékot is láthatunk, jópofa katicát, hernyót és mellé az érdekességekről hírt adó táblát. A hegytető sokáig katonai terület volt, ezek nyoma a mai napig látszik. A Kis-Sváb-hegy legmagasabb pontján egy 22 centiméteres kőhasáb van, ami egy helymeghatározást segítő földméréstani pont van és amit funkciója miatt szigorúan firkálni, rongálni, elmozdítani. Innen valóban csodás panoráma nyílik a városra, jó időben nem csupán Budapest, de a távolabbi hegyek is jól láthatók. 

20190311_slowvacation07.jpg

Innen az út már lefelé vezet a tanösvény tájékoztató táblái mellett. Végül az Álom és a Zalatnai utca sarkánál érkeztünk vissza a lakóövezetbe, ahonnan nyúlfarknyi gyaloglással az Istenhegyi úton voltunk és a 21-es busszal mentünk tovább.

Azok a csodálatos ízeltlábúak - fotóválogatás

Kirándulásaink során általában törekszünk arra, hogy egy-egy területen ne csak úgy átrohanjunk, hanem hagyunk időt pihenésre, letelepedésre, és arra, hogy szemügyre vegyük a körülöttünk lévő természetet. A nyíló virágokat, a szirmok között repdeső rovarokat, a fákon, fűszálakon mozgó parányi élőlényeket. Aki észreveszi a természet fajgazdagságát és a kis méretükben is nagyszerű növényeket, állatokat, talán jobban figyel, és jobban óvja környezetét. A fotókat Vilmos készítette.

Írj és olvass - könyvajánló

A hosszú hétvége arra is kiváló alkalmat ad, hogy olvassunk, tallózzunk a régi kedvencek közül, vagy válasszunk egy új kedvencet. Több könyv ötletünk is van a hosszú hétvégére vagy későbbre, ezekről a szerző vagy a kiadó már most miatt tudjuk, kedvencünk lesz. Március idusán milyen más könyvet lehet leemelni a könyvespolcról, mint azt, aminek azt a címe: Hogyan kerülj be a sajtóba ingyenesen. A fülszöveg szerint a könyvet szerzője Kádár Tímea Londonban élő szabadúszó szövegíróként írta és alkotott egy olyan stratégiát, aminek segítségével el lehet érni, hogy rólunk is szóljanak a hírek. A Madárbarátok Nagykövét a Magyar Madártani Egyesület szóvivője írta és nagyon meggyőzőnek tűnik, hogy több, mint 300 oldalon a szerző Orbán Zoltán több, 700 saját fotója látható. A könyvet beharangozó bejegyzésben az is kiderült, hogy ez a 2. kiadás miben más az előzőnél, hasznos olvasmánynak ígérkezik.

Jó feltöltődést, pihenést mindenkinek!

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.