Budapest zöld arca - kirándulások, fotók, kalandok

Forest & Fruit

Itt a tavasz, jó az idő, vedd elő a túracipőt

2019. április 19. - ForestandFruit

Az első hosszabb tavaszi szünet beköszöntével sokan csak most veszik elő az egész télen szekrényben pihenő túrafelszerelést, de az évszakváltás miatt a rutinos túrázóknak is fel kell készülni a tavaszi természetjárásra. A hosszabb nappalok és a változékony időjárás miatt másként kell útnak indulni, mint télen, vagy nyáron. Ebben a bejegyzésben, az előző hasonló témájú bejegyzések tematikáját követve néhány ötletet gyűjtöttünk össze, hogyan lehet élményeket gyűjteni és kikapcsolódni saját magunk és a természet kíméletével.

Egészségi állapot

A tavaszi fáradtság miatt előfordulhat, hogy sokan kevesebb programot és inkább passzív pihenést terveznek maguknak erre az időszakra, ami nem feltétlenül baj. Az egészségi állapotnak megfelelő séta, kirándulás vagy túra megválasztása talán ebben az évszakban a legfontosabb. A hosszabb inaktív pihenés után csábító lehet egy egész napos gyaloglás, benne temérdek látnivalóval, de másnap a test jelezni fogja a megerőltetést. Vagy már aznap. A kényelmes tempójú séták, egy-egy lassulást segítő pihenővel viszont jót tesznek testnek és léleknek.

ittatavasz01.jpg

Megfelelő öltözék

Tavasszal a sok réteges, vastag öltözék helyett a vékony sok rétegből álló öltözék praktikus. A technikai póló fölé a változékony időjárásnak megfelelően kerüljön még néhány réteg, hogy meleg időben legyen mit levenni. A ruhákat érdemes ugyanolyan gondosan válogatni, mint más évszakban. Ebben az évben nagy kedvencünk lett a kompressziós túrazokni, nekem legalábbis, érdemes rá beruházni. A hosszabb ideje csapadékmentes időjárás már-már elfeledteti, hogy az esőkabát és a vizes időben is használható túracipő milyen fontos, de talán a májusi aranyat érő esőben ezt az emlék is frissülni fog. A hosszabb ideje kitartó napsütéses időszak miatt nem kérdés, a mechanikai fényvédelemről is kell gondoskodni, ami vászon kalapok, baseball sapkák és napszemüvegek beszerzését, előkeresését jelenti.

Védjük a bőrünket és a természetet

Míg évtizedekkel ezelőtt kevéssé volt fontos óvni bőrünket a napsugárzás káros hatásaitól, napjainkra már megtanultuk, figyelmet kell fordítani a megfelelő fényvédelemre. Az ideális fényvédő megtalálása nem könnyű feladat, az üzletek és online boltok termékskálája több mint széles. A mi kettőnk bőre pedig elég speciális, így évek óta nehéz feladat volt a megfelelő fényvédelem elérése. Hiába van még csak április az előző évek tapasztalata alapján már most alaposan utána jártunk a megfelelő fényvédelem témájának. Néhány szempont, ami alapján ebben az évben fényvédőt választottunk. Először is, legyen, mentes szintetikus és a hormonrendszert befolyásoló összetevőktől, de legyen benne olyan  alkotóelem, ami ápolja és hidratálja bőrünket. Ennek az egyetlen döntésnek a következtében már elég volt a fizikai fényvédelmet adó fényvédők között keresgélni. A test felszínén megtapadó fizikai fényvédők egy részében nano méretű részecskék vannak, de mi a nanot csak SIM kártyában szeretjük, így már elég volt olyan naptej után kutatnunk, ami fizikai fényvédő, de a részecskék nem nano méretűek. Azt már a keresés elején eldöntöttük, hogy a naptejet nem spay – kellemetlen belélegezni az apró részecskéket – és főleg nem hajtógázas flakonból szeretnénk adagolni. Bár leírva lehetetlen küldetésnek tűnt ilyen sok feltétel alapján megtalálni a számunkra ideális naptejet, mégis, úgy néz ki, sikerült. A Wooden Spoon nem nano méretű fizikai fényvédőt tartalmazó 30 faktoros napteje mindössze 6 összetevőből áll és a fizikai fényvédelmet adó cink-oxidon kívül csupa természetes olaj, vaj – kókuszvaj - van benne, illetve méhviasz. Ez utóbbi miatt a termék nem vegán, hanem vegetáriánus. Mivel babáknak is ajánlott fényvédő, sőt nem csak testre, hanem arcra is használható, bíztam benne, hogy a mi speciális bőrünk is meghálálja, ha a Wooden Spoon bio naptej és testápolót választjuk. Mindössze néhány túra és néhány alkalom után kedvezőek a tapasztalataim. A csomagolása nagyon praktikus, a pumpás flakonból egyetlen nyomással kijön a naptej, nagyon könnyű adagolni. Mivel folyékony természetes olajok és szilárdabb állagú vajak keveréke, ezért jól kenhető és könnyen beszívódik a bőrbe. Az összetevőknek köszönhetően az illatanyagmentes terméknek szuper kellemes az illata, szemmel láthatóan hidratál és eddig a tavaszi, de erősebb napsugarak sem hagytak nyomot rajtam. Az 50 ml-es kiszerelés miatt kényelmesen belefér a hátizsákomba, így természetesen kirándulásra is viszem magammal.

A Wooden Spoon bio naptej és testápoló 30SPF-t a naptejet forgalmazó Zölddrogéria.hu-tól kaptam tesztelésre, ami a termékről kialakított véleményem nem befolyásolta.

Szükséges enni- és innivaló

Tavaszi túrára sokkal könnyebb csomagolni, mert folyadékból elég a tiszta víz, jó időben már nincs szükség melengető teára. Az étkezésben is előtérbe kerülnek a könnyedebb szendvicsek, friss zöldekkel, csírákkal és a teljes kiőrlésű liszt felhasználásával készülő sütemények. Érdemes arra figyelni, hogy a meleg időjárás miatt az ételek hamar veszíthetnek frissességükből, esetleg romlásnak is indulhatnak. Olyan ételeket praktikus választani, amik jól bírják a hűtés hiányát és lehet sokféle müzlit, olajos magokat és friss gyümölcsöt pakolni.

Tényleg vidd haza a szemetet

Vannak olyan helyek ahol a szemetest fedővel ellátva helyezték ki a terület fenntartói, mint például a Hárs-hegyen. Ezek azok, a kukák, amielyekbe nyugodtan bele lehet tenni azt a hulladékot, amit valóban nem szeretnél cipelni. Mielőtt azonban beleteszed. érdemes megkérdezni magadtól, hogy valóban gyarapítani szeretnéd a kommunális hulladék mennyiségét, vagy inkább eljuttatod a szemeted a legközelebbi szelektív gyűjtőig.

ittatavasz02_1.jpg

Felszerelések, előkészületek, tennivalók

Tavasszal is jól jön a papír alapú térkép és mellé - főleg új terepnél - elengedhetetlen egy térképalkalmazás. Mi jó ideje a Humap appot használjuk, nagyon bevált, pontos és jó, de most próbálgatjuk a Természetjáró alkalmazását is. Új útvonalnál mielőtt elindulunk minden esetben többször átnézzük a területet és törekszünk arra, hogy előre megismerkedjünk a terepviszonyokkal, látnivalókkal, nevezetességekkel. Persze nem lehet elégszer elmondani, hogy a telefon legyen feltöltve, nem csak a fotózás és a GPS miatt, hanem, ha baj van, akkor legyen mivel segítséget hívni. A várható időjárásról tavasszal is érdemes előre tájékozódni, sőt piknikezéssel egybekötött kirándulás során a tűzgyújtási tilalomról. Ne a helyszínen derüljön ki, a magunkkal vitt szalonnát nem lehet a kijelölt helyen megsütni. A hátizsákban tavasszal is legyenek elsősegélynyújtáshoz szükséges dolgokat tartalmazó holmik.

Szeretnél még több, kirándulással, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Választott táv és terep

A tavaszi zöldülő erdő csábíthat hosszabb táv megtételére és új tájak felfedezésére. Ha olyan az egészségi állapotunk és felkészültünk, akkor nem is álljunk ellen ennek a csábításnak. De csak ha valóban felkészültünk rá.

Zoom, zoom, zoom

Már a kora tavaszi erdőben számos izgalmas és főleg védett virág nyílt, tarka szirmaikkal nem csak a megporzásban aktív rovarokat, de a fotózásra alkalmas eszközökkel felszerelkezett turistákat is magukhoz csalogatják. Olykor megdöbbenve tapasztaltuk, hogy egy jónak tűnő fotóért emberek begázolnak az erdőbe, letérnek védett tanösvényekről, hogy ott és azt a virágot örökítsék meg. Nos, a legtöbb telefonnak, fényképezőgépnek azért van zoom funkciója és digitálisan közelebb hozható a növény. Mint az apró nőszirom Sas-hegyen általam készített fotójáról kiderül. Kár végig trappolni a fél erdő, mert előfordulhat, hogy egyetlen fotó miatt több tucat növény pusztul el. Ahogy már mondtuk: nincs minden növényre, állatra ráírva, hogy védett, egy-egy trappolással bárki könnyen okozhat százezres károkat.

 

Reméljük, hogy ezzel a néhány javaslattal hozzájárulunk a tavaszi túrázás jobbá tételéhez. Ha úgy érzed, valami kimaradt, kommentben, vagy levélben írd meg nekünk.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

1000 lépcső útja - 1. rész

Városmajortól Istenhegyig

Tavalyelőtt kezdtük el feltérképezni és bejárni Budapest 42 kilométeres zöld folyosóját a Budai Zöldet, idén pedig leírjuk, hogyan bontottuk szakaszokra az útvonalat és azt is, ha arra járunk mit érdemes megnézni, felfedezni. Eredeti tervünkkel ellentétben végül egy év alatt nem jártuk végig a teljes távot, igaz helyette minden hónapban visszatértünk a Forest&Fruit Naptár 2018 nevezetességeihez és felfedeztük hogyan változik észrevétlenül, de nyomon követhetően a természet

A túra során eddig minden alkalommal a Gellért-hegy irányából haladtunk Nagykovácsi felé és továbbra is így fogunk tenni. Két túra és néhány kilométer megtétele után jutottunk el a Duna partjától a Városmajorig. Persze, lehet gyorsabban is haladni, sőt maratonfutóként mindössze 4 óra is megtehető a Gellért-hegy Nagykovácsi táv. De a túrázás nem az a sport, mi lassan, de alaposan haladunk. Most a Városmajorból indultunk és néhány száz lépcsővel később Istenhegyre értünk fel, áthaladva a Budai-hegységben most már zárványként létező Kis-Sváb-hegy Természetvédelmi Területen

Soha nem tudtam elképzelni, hogy a Budai Zöld hogyan ér fel a zajos Krisztina körútról a valamivel csendesebb Normafához, habár sejtettem, hogy lépcsős, kaptatós a túrának ez a szakasza, végül kiderült, - megszámoltuk -  ezer lépcsőn keresztül vezet az út. A túra ezen szakaszát még tavaly három novemberi hétvégi nap alatt jártuk le. Tény, nem siettünk, a megtett táv összesen nem volt több, mint 8 kilométer, a szintemelkedés viszont jelentős, 140 méterről jutunk el a 479 méter magasan lévő Normafához.

1000lepcsoutja03.jpg

A túrát a Városmajorban kezdtük, a parkon átmentünk és Koós Károly szobránál lépcsőztünk fel a Városmajor utcára, majd elindultunk a Budapest egyik legmeredekebb utcáján az Alma utcán. Akit hidegen hagy a Budai Zöld és néhány érdekes épület, az nyugodtan mehet tovább az Alma utcán, tapasztalatból írjuk, rövidebb és kicsit pihentetőbb úton fog felérni a Kis-Sváb-hegyre. Mi követtük az zöld jelzést és a kissé lejtős Bíró utcában folytattuk az utat. A Ráth György, Tóth Lőrinc, Istenhegyi út és Határőr utcák által határolt területen áll az Árkay Aladár által tervezett Bírák és Ügyészek lakótelepe. A Kis-Sváb-hegy déli lejtőjén több, mint 100 évvel ezelőtt kialakított különleges kísérleti telep lakóinak foglalkozásáról ma már csak az utcanevek árulkodnak. Akkoriban a városvezetés támogatásával a filoxéra miatt kipusztult szőlőültetvények helyén a felparcellázott területeken épült villákat, bérházakat magasabb társadalmi státuszú, tehetős polgárok vették birtokba, az Bírák és Ügyészek egyesületének tagjai. A tömegközlekedés és az úthálózat fejlődésével Budának ez a része nem volt már nehezen és költségesen megközelíthető a múlt század elején, így a tehetősebb polgárok szívesen költöztek ki a Belvárosból a modern épületekbe. Az lakótelep házai különböző, egyedi stílusban, de hasonló elrendezéssel, tágas terekkel épültek, habár az építésük utáni viharos évtizedek miatt belső felosztásuk némileg átalakult, érdemes a egy sétát tenni ebben a városrészben ma is. ITT pedig egy remek tanulmány olvasható a telepről.

A Bíró utcából már felsejlett előttünk valamennyi Budapest panorámájából, de látványosabb összképre a Csaba utca sarkán induló lépcső sorról visszatekintve láttunk rá. A Csaba utcát a budai zöld a Városmajor előtt keresztezi, majd az U alakú kitérő után ismét ebben az utcában folytatódik. A Kis-Sváb-hegy meredek oldalára végül 330 lépcső leküzdése után jutottunk fel keresztezve a Ráth György, Határőr, a Goldmark Károly és a Gál József utat. A budai zöld jelzés most már valóban zöldben folytatódik, az 1992-ben védetté nyilvánított Kis-Sváb-hegy Természetvédelmi Területen. A kirándulók mellett a futók és a kutyasétáltatók számára is vonzó ez az elszigetelt pár hektárnyi rész, a keskeny ösvényen állandó a jövés-menés. Az erdőbe belépve viszont a lombjukat lehullajtó fák közül alaposan szemügyre vehetjük a városi panorámát.

1000lepcsoutja05.jpg

A Budai Zöldnek ez a szakasza inkább a szemnek ad élményeket, mert elég csekély része halad a zöldben. Magunk sem hittünk a térképnek, csak a gyerekjátékok megpillantása után jöttünk rá, nem arra kellett volna mennünk. A jelzést követve végül hamarosan magunk mögött hagytuk a Kis-Sváb-hegy Természetvédelmi Területet, majd a János-hegyre panorámás Álom utcán folytattuk a gyaloglást.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

A túra többi részében a Budai-hegység magaslataiban és a vidám színekbe öltözött őszi tájban gyönyörködhettünk a Trencsényi úton haladva. A Matyó út végén, az Istenhegyi útnál pedig véget is ért az 1000 lépcsős túra első szakasza.

1000lepcsoutja06.jpg

Összességében zöldben szegény, lépcsőben, panorámában és várostörténetben jeleskedő szakasza ez a Budai Zöldnek, ami bemelegítés lehet egy nagyobb túrához.

A Budai Zöld Túra eddig megtett szakaszai

Ivókúttól víztározóig

Játszótértől játszótérig

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

 

Tavaszi virágözön

Egészen pontosan 2 éve, 2017. március 24-én készítettem el a blog első bejegyzését, amit azóta még 65 követett. A cikkek egy része kirándulásainkat írja le, részben tematikus túraként (Budai Zöld), vagy arról számol be, hogyan változik észrevétlenül, de nyomon követhetően a természet (Forest&Fruit Naptár 2018). Az elmúlt két évben a környezetvédelem és a környezettudatos életmód mellett írtunk még várostörténetről, csipetnyi gasztronómiáról, és olykor elkalandoztunk hazánk más tájaira. Ez a blogszülinapi bejegyzés – tavasz lévén – virágokban lesz gazdag.

Túrázás, kirándulás során, ha nem is mindegyik, de néhány növény- és állatfajt érdemes megismerni. Érdekes történetekkel, ismeretekkel gazdagodhatunk, ha nem csupán a nyíló virág tökéletességét csodáljuk meg, de azt is tudjuk, azt a növényt miért nevezik úgy, ahogy. Jó, ha megismerjük egyes növények valódi gyógyhatását, hatóanyagainak mennyiségét és minőségét. Végül, de nem utolsó sorban, miután megtudjuk, hogy egy-egy védett élőlény, vagy terület mennyire sérülékeny, biztosan betartjuk a felelős természetjárás szabályait. Csak ott, akkor és úgy túrázunk, ahol, amikor és ahogyan lehet. Nem térünk le az tanösvényről és nem is viszünk magunkkal haza semmilyen növényt, sem egészben, sem darabokban. 

forestandfruit_mandula01.jpg

Minden, ebben a blogszülinapi bejegyzésben látható fotó idén készült, a Budai-hegység valamelyik részén. A fenti kép Sas-hegy Természetvédelmi Területen. A képgalériában érdekességek, információk olvashatók. Amelyik növényről már írtunk, az linkeltük.

Téltemető (védett)

Boglárkafélék családjába tartozó egynyári növény, gyógynövény. Nem őshonos faj, dísznövényként került Magyarországra, majd kivadult az erdőkbe. Tél végén virágzik, kiskertekben is gyakori.

forestandfruit_teltemeto.jpg

Hóvirág

A kikeleti hóvirág az amariliszfélék családjába tartozó növény és sokáig a Nemzetközi Nőnap elmaradhatatlan kelléke volt. 2005 óra védett, így ma már nem érdemes ebből csokrot kötni, egyetlen szál természeti értéke 10000 Ft. Lombos erdőkben kora tavasszal nyílik.

 

Odvas és ujjas keltike (az odvas keltike védett)

Szeretnél még több, kirándulással, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Hegyi ternye

A hegyi ternye, ahogy a virágából már sejthető, a káposztafélék családjába tartozik és a sziklagyepek egyik nem túl gyakori növénye. A fotó az Apáthy-sziklán készült.

forestandfruit_hegyiternye01.jpg

Budai nyúlfarkfű (védett)

Az egyik legkevésbé fotogén növény egy reliktum jellegű faj, dolomit  sziklagyepek lakója. Nagy tömegben látványos, ahogy a sötét színű bugák pettyezik a nyúlfarkfűvel beborított domboldalt.  A fotó a Sas-hegyen készült.

 

Kövér daravirág (védett)

A káposztafélék családjába tartozó kövér daravirág a sziklás élőhelyeken fordul elő, tőlevélrózsát alkotó levelei közül 10-15 cm hosszan emelkedik ki sárga keresztes virágzata. A fotó a Sas-hegyen készült.

forestandfruit_daravirag01.jpg

Leánykökörcsin (védett)

A boglárkafélék családjába tartozó növény jól felismerhető a selymes tapintású növényi szőrökről, amelyek megvédik a kora tavaszi hidegtől. A leánykökörcsint nevezik tikdögleszőnek is és ebből az elnevezésből kitalálható, hogy ez egy mérgező növény, magas hatóanyag-tartalommal. 

Az idei tavasz virágözönnel köszöntött be, ebben a bejegyzésben egy ízelítőt adtunk az idén látott és fotózott szépséges és virágzó növényekről.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

 

Tekerj bátran

Biciklivel Budapesten

Budapest abban a szerencsés helyzetben van, hogy történelmi emlékekben gazdag belvároson és a néhány helyen egészen jól megközelíthető folyóparton kívül a városhatáron belül van nagyméretű, egybefüggő zöldfelülete és számos tömegközlekedéssel is gyorsan megközelíthető turista útvonala. Sőt a kirándulókon kívül a kerékpárral közlekedők is megtalálhatják itt a számításukat, akár aszfalton, akár földúton szeretnének tekerni. Ebben a bejegyzésben ajánlunk egy nagyon klassz és nem túl hosszú kerékpáros útvonalat, azoknak, akik a természet értékeit tiszteletben tartva szeretnének a szabadban sportolni.

A Budai-hegységben számos tábla tájékoztatja az erdőben járó kirándulókat arról, hogy melyik úton mivel lehet közlekedni. Nem túl meglepő módon autóval és motorral nem lehet a turista útvonalakat használni, ahogy a legtöbbet kerékpárral sem. A két keréken közlekedők még sincsenek kitiltva az erdőből; több, számukra kijelölt úton haladhatnak Budapest területén belül a védett természetvédelmi övezetben. Egy kerékpáros kirándulás tervezésekor két kattintással találunk olyan jó és megbízható térképet, ahol jelölik a kerékpárutakat, hogy a védett területeken biztosan nem tévedj a tilosba, sőt a mobilra letölthető Természetjáró appban is szuper tippek vannak.

Hűvösvölgy elég hamar nagy népszerűségre tett szert a városi kirándulók körében, de a terület tömegközlekedése évtizedekkel később érte utol a belvároshoz kicsit közelebb fekvő Zugligetet. Míg az akkoriban forgalmi csomópontnak számító Lánchídtól Zugligetig tartó vonalat már 1868 június 30-ban megépítették, ITT írtunk róla, addig a Budagyöngyétől Hűvösvölgyig tartó szakaszt, más néven a Szépilona-Lipótmező-Hűvösvölgy vonalat csak évtizedekkel később 1900. február 28-án helyezték üzembe. A csaknem 120 éves villamosvonal azóta a Budapest egyik legfontosabb villamosvonala lett. Emellett a pálya mellett vezet egy olyan kerékpárút is, amin pillanatok alatt lehet a belvárosból kitekerni a zöldbe.

Szeretnél még több, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A villamosok egy részén kerékpár is szállítható, erről a BKK honlapján lehet tájékozódni, aki nem szeretne aszfalton kerékpározni, a Vadaskerti útnál szálljon le a villamosról és a Páfrány úton végig haladva juthat el a sárga kerékpárral jelzett útra. A Páfrány és Kondor út sarkától kezdődő erdős területet Mátyás király kertjének is nevezik, nem véletlenül, a királynak egykor ez volt a kedvenc vadászó helye. Ha vaddisznókkal és más vadakkal nem is találkozunk a Hűvösvölgyig tartó 2 kilométeres szakaszon, futók, kutyasétáltatók és más kirándulók azért vannak a nagyjából 2 kilométeres kisebb szintkülönbségekkel tarkított szakaszon. Az út végig az Ördög-árok mellett halad, erről ITT írtunk.

tekerjbatran01.jpg

Hűvösvölgynél a sárga jelzéshez a kék is csatlakozik, vagyis egyből két kerékpárút közül lehet választani. A Nyéki-hegyet oldalában haladó kék kerékpárút jó választás lehet annak, aki csekély szintkülönbségű, de remek panorámát tartogató úton szeretne haladni. Évekkel ezelőtt mi gyakran és nagyobb társasággal jártunk erre, ugyanis kék jelzés a Hármashatárhegyi, ma már nem üzemelő repülőtérre vezet. A késő téli, kora tavaszi erdő szerethető, már nincs nagy hideg, jók a terepviszonyok és lombok nélküli fák között sokkal távolabbra ellátni. Az út lassan, de folyamatosan emelkedik és van egy kissé erősebb kaptató is, mielőtt kinyílik a tér és elénk tárul a hegyek ölelésében elfekvő medence. Látható, az Újlaki hegyet ma is használják a repülés szerelmesei, de csak a siklóernyősök.

tekerjbatran02.jpg

Mivel már szürkület volt, egy kis üldögélés és uzsonnázás után a közeli Hidegkúti út felé vettük az irányt. A Vadaskerttől az egykori Hármashatárhegyi repülőtérig körülbelül 5 kilométert kell tekerni, erdőben, változatos terepen és a szabályokat betartva.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Forrás: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada I. kötet A reformkortól 1919-ig

Az észrevétlenül és nyomon követhetően változó természet II.

A Forest&Fruit Naptár 2018 10 éves kihívása

A Forest&Fruit Naptár 2018 első bejegyzése 2017 december 31-én jelent meg, benne tizenkettő, a Budai-hegység közkedvelt helyeit bemutató fotóval. A 2018-as év során ezt a bejegyzést követte még tizenkettő, majd 2019-ben a 13., ami ITT olvasható, ez pedig a 14., a projektet záró bejegyzés. A Forest&Fruit Naptár 2018 fotói az elmúlt 10, vagyis most már 11 év során készültek, a havi naptárbejegyzésekben pedig az egyes helyszíneket jártuk végig. A havi rendszerességű írásokban hónapról-hónapra megmutattuk, hogyan változott a Budai-hegység egy évtized vagy rövidebb idő alatt. Ez a naptár nem csupán színes képek gyűjteménye, sokkal inkább dokumentálása az időjárás okozta változásoknak, az urbanizációnak és annak, hogy mi történik, ha figyelmen kívül hagyjuk az erdőjárás szabályait. A tapasztalatainkat hónapról hónapra lebontva osztjuk meg veletek, felhívva a figyelmet a környezettudatos viselkedésre. Íme az év második hat hónapjának tapasztalata.

Urbanizáció

Júliusban ismét a János-hegyen voltunk és a kék, majd a piros sáv jelzésen haladva mentünk keltünk át a hegyen ITT. A WWF Örökerdő tanösvénye a sokak által használt, csatornázott turistaúttól kissé távolabb a hatalmasra megnőtt bükkfák alatt vezet. A fák mérete önmagában is lenyűgöző, érdemes a tanösvényt alaposan végig járni, ha szeretnénk megtudni, hogy milyen valójában az örökerdő. Valóban azt gondolhatnánk, hogy egy érintetlen erdőben sétálunk, ha nem csikordulna meg a lábunk alatt a gondosan leszórt murva. Ennek a hónapnak fotója a naptár legkorábbi képe, pontosan 10 év távlatából tudjuk összehasonlítani, hogy mi változott a budapesti panorámában 2008 óta. Az élesebb szemű olvasók számára észrevehetők a részletek.

Ismét a jégkár

Tavaly nyáron többször is készültünk a Libegőhöz , de előbb júliusban a nagy tömeg és az éjszakában önfeledten kiabáló résztvevők miatt nem vettünk részt az I. Libegők éjszakáján, augusztusban pedig a hőségriadó miatt maradtunk le erről a programról és nem készítettük el 2011 után ugyanonnan a panorámás Budapest fotót. A városra nyíló kilátás bemutatására viszont vállalkoztunk és megmutattuk, hogy a januári hónapnál említett jégkár hogyan tépázta meg a János-hegy csúcsa körül elterülő erdőket ITT. Hiába teltek el hónapok a zord időjárás óta, 2015 késő tavaszán a fák törzsén és ágain jól láthatóan fehérlettek a letört ágdarabok nyomai.

A látogatók és járművek okozta környezeti terhelés

Szeptemberben is a János-hegyen voltunk és bemutattuk a terület elnevezésének és kilátójának történetét  ITT, az elmaradhatatlan közeli és a távoli fotókkal. Feltérképeztük azt, hogyan változik a talaj szerkezete, amikor ott és úgy törnek utat az védett erdőben, ahogy nem kellene. A János-hegy Hárs-hegy felé eső része kedvelt kirándulóhely, és elég népszerű a hegyről úgymond toronyiránt leszáguldó kerékpárosok körében. Akik, hatalmas és jól dokumentálható környezetkárosítást vittek végbe a Budai-hegységben az elmúlt néhány évben. A változásokat még az is észreveszi, aki csak évente néhány alkalommal ballag át a hegyen, mert ott bizony jól láthatóan ritkul a növényvilág. A Pilisi Parkerdő kezelésében lévő budai erdőségekben szép számmal vannak kijelölt kerékpárutak, ott lehet hódolni ennek a szenvedélynek. Mert mára az évekkel ezelőtt keskeny, erdőbe hasított sávok méteres utakká terebélyesedtek, ahol a védett növények és állatok helyett már nem él meg semmi és egyszer ez az erdő is elfogy.

Többször látunk a kerékpárok vájta meredek, sziklás csapásokon felfelé igyekvő kirándulókkal, akik elvétették a jelzést. Hiába tettek ki évekkel ezelőtt korlátokat, azokat hamar lekerültek a helyükről, a legtöbb helyen csak az oszlopok maradtak. 

forestandfruit_rider.jpg

Megváltozott időjárás

Októberben szintén egy 2017-es fotóhoz kapcsolódóan bemutattuk, hogyan lehet eljutni Szépjuhásznétól Hűvösvölgybe ITT. Nekünk a Hárs-hegy az egyik kedvenc terepünk, a hegynek nincs olyan túraútvonala, amit ne jártunk volna be többször. Ezért is örültünk előre, hogy a szépen karban tartott Makovecz-kilátóból milyen remek fotókat tudunk majd készíteni. Aztán nem készítettünk semmilyet, ugyanis azokban a napokban városszerte poloskainvázió volt és a szokatlan meleg napon, ezek az ízeltlábúak pont a kilátó faszerkezetén pihentek nagy tömegben, mi meg nem zavartuk el őket. Az ajánlott túra a sárga jelzésen vezet el Szépjuhásznétól Hűvösvölgyig, benne olyan látnivalókkal, mint a Pilisre panorámás Csanádi pihenő, a Kaán Károly-kilátó, a Bátori-barlang, a  már említett Makovecz-kilátó, a Gyermekvasút Hárs-hegyi megállója, az ismeretlen katona sírja és a túra végén Hűvösvölgyben a Gyermekvasút végállomása. 

forestandfruit_makovecz.jpg

Járművek okozta környezeti terhelés

A novemberi Tündér-sziklát ITT bemutató bejegyzésünkkel egy régi adósságunkat törlesztettük, ugyanis Zugliget ezen nevezetességéről még nem írtunk külön bejegyzést. A naptár fotója szintén 2008-as keltezésű, és bizony ezen a fotón az avatott szem kiveszi, hogy változott a szikla és környéke. A blog történetében itt történt meg először, hogy moderálnunk kellett kommentet a területet nem túl környezetbarát módon használó emberek miatt. Az indulat érthető, a dolomitos, fizikai behatásra könnyen málló szikla bizony magán viseli annak nyomát, hogy nem csak turista bakancsokkal koptatják. Ennek a sziklának a kialakulásához, a fantasztikus forma létrejöttéhez szükség volt néhány évre és lehet, hogy egy ideje kicsit gyorsabban kopik a kelleténél. A sziklával együtt gyérül és tűnik el az a különleges növény- és állatvilág, ami miatt ez a terület már évtizedek óta védett.

Szeretnél még több, környezetvédelemmel foglalkozó cikket, bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Zugligetben, ahogy a budai rész számos területén egyre-másra állnak üresen jobb sorsra érdemes épületek. Ilyen volt az egykori Lóvasút végállomás, amit nem csak hazai támogatások igénybevételével is szépen megmentettek, erről ITT írtunk. Remélhetőleg, az egykor nagy népszerűségnek örvendő Fácános épületei is méltó módon kapják vissza a régi fényüket, az erről szóló hírek mindenesetre biztatók; a fotón az építkezés utcáról látható állapota.

10 évvel ezelőtt Zugligetből felsétáltunk a Normafához és az akkor készült fotókat a maiakkal összehasonlítva elég feltűnő, hogyan urbanizálódott az Anna-rét és környéke. Sok kiránduló és számos terepkerékpáros jár erre, akik felfelé inkább tolják a járműveiket és lefelé már száguldanak. A fák persze minden évben ugyanolyan pompás színekbe öltöznek ősszel, addig, amíg vannak.

Ismét a megváltozott időjárás

A Budai-hegység addig közelről szemügyre vett nevezetességeit decemberben távolabbi perspektívából szemléltük meg és írtunk róla ITT. Az Apáthy-sziklánál készült fotók mindössze egy év különbséggel készültek, itt nem volt olyan sok a változás, amit regisztrálni tudtunk volna. Felépült egy újabb ház, természetesen örökpanorámával, az általában csurig töltődő szemetest a kilátó padtól pedig áthelyezték egy kevésbé észrevehető helyre.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

Az időjárás viszont jelentősen eltért az egy évvel korábbitól, 2018-ben szokatlanul sokáig volt az átlagnál magasabb a hőmérséklet és nem csak ősszel vagy télen. 2017-ben lombtalan fák és bokrok között készültek a fotók, most decemberben még zöld leveleket is lehetett szép számban találni néhány bokron. 

Összességében tanulságos volt a naptár fotói alapján végigjárni a Budai-hegység nevezetességeit. Számítottunk arra, hogy számos tényezőt figyelembe véve jelentős változásokat fogunk dokumentálni és ez a feltételezésünk igaznak bizonyult. Összességében nem csupán az környezeti tényezők, az időjárás  változtatják meg természetes környezetünket. Az ember  által okozott változások, az urbanizálódás, az eltűnő források, tavak, a környezeti terhelés, a szemetelés rövid idő alatt és masszív lenyomatot képzett. Tényleg nyomot hagyunk.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Az észrevétlenül és nyomon követhetően változó természet I.

A Forest&Fruit Naptár 2018 10 éves kihívása

A Forest&Fruit Naptár 2018 első bejegyzése 2017 december 31-én jelent meg, benne tizenkettő, a Budai-hegység közkedvelt helyeit bemutató fotóval. A 2018-as év során ezt a bejegyzést követte még tizenkettő, ez pedig a 13., és ez már 2019-ben íródik. A Forest&Fruit Naptár 2018 fotói az elmúlt 10, vagyis most már 11 év során készültek, a havi naptárbejegyzésekben pedig az egyes helyszíneket jártuk végig. A havi rendszerességű írásokban hónapról-hónapra megmutattuk, hogyan változott a Budai-hegység egy évtized vagy rövidebb idő alatt. Ez a naptár nem csupán színes képek gyűjteménye, sokkal inkább dokumentálása az időjárás okozta változásoknak, az urbanizációnak és annak, hogy mi történik, ha figyelmen kívül hagyjuk az erdőjárás szabályait. A tapasztalatainkat hónapról hónapra lebontva osztjuk meg veletek, felhívva a figyelmet a környezettudatos viselkedésre. Íme az első hat hónap tapasztalata, az eredeti és a 2018-as fotók lapozható képgalériában a cikk legvégén.

Környezeti tényezők, időjárás okozta változások

Az erdők és a bennük lévő fák állapotából számtalan dologról árulkodik, a szélsőséges időjárási viszonyok okozta károk nyomai például elég sokáig fellelhetők. A Forest&Fruit Naptár 2018 első, januári naptárlapjának képeslapra kívánkozó fotóját még 2009-ben készítettük. A mesevilágot idéző, zúzmarával vastagon fedett fákkal valóban hangulatos volt az erdő. A János-hegy északi oldalán végig futó Tündérhegyi úton az elmúlt években gyakran megfordultunk, tavaly év elején is; akkor fehér, zúzmarás, hanem fakóbarna, hómentes erdőben jártunk, ITT írtunk erről, egyik kedvenc tavaszi virágunkról pedig ITT.

Kilenc év alatt nem csak az időjárás változott meg, hanem az erdő is: habár az út hegyfelőli oldalán ugyanúgy álltak a fák és a panoráma mit sem változott, a város felőli oldalán számos fának törött volt ága, törzse. Ezen a területen főleg tölgyesek vannak, amik 10 év alatt már látható mennyiséget nőhetnek, de egy szélsőséges időjárási esemény miatt sajnos a legtöbb fának nem volt lehetősége nagyobbra nőni. 2014 kora telén jelentősebb mennyiségű jeges csapadék zúdult többek között a Budai-hegységre, és a fákra fagyó ónos eső hihetetlen kárt okozott. A Budai-hegység erdeinek jelentős részét akkor lezárták, a saját érdekében mindenki jobban tette, ha az erdőhatárokon húzott szalagon kívül maradt, mert a megdermedt csapadék súlya alatt leszakadtak a faágak, derékba törtek örökzöldek és lombhullatók egyaránt. A 2018-as fotó a 2014-es jégkár után 4 évvel készült és a nyomok még jól láthatók. 

Megváltozott időjárás

A tavalyi évben az időjárás nem mindig igazodott a naptárhoz és ez már rögtön év elején így volt. Februárban a Hárs-hegyen barangoltunk. Habár 8 év után nem leltük meg a pontos helyszínt, a 2010-es hatalmas havazással beköszöntő utolsó téli hónaphoz képest tavaly futóidőben, a laza talaj miatt nehéz terepviszonyok között jártunk ismét az eltűnt hó ITT nyomában.

Ismét a megváltozott időjárás

Márciusban, a tavasz első napjain igazi hamisítatlan téli fotók készültek a Hárs-hegyen. Végre megérkezett az addig hiányolt hó, és mi a 2015-ben készült, 3 éves fotó alapján a sárga jelzésen, vaddisznólesen jártunk ITT, előtte egy évvel pedig a hegyen nagy tömegben nyíló keltikéket mutattuk be ITT. Az eredeti fotó a zöld kör jelzésen készült, mi viszont a sárga jelzésen indultunk fel a hegyre. A tavaszi tél hava március elején végül pár nap alatt olvadt el a hirtelen jött felmelegedésnek köszönhetően.

Szeretnél még több, környezetvédelemmel foglalkozó cikket, bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Látogatók okozta környezeti terhelés, szemetelés

Áprilisban Zugligetben jártunk 2017 után 2018-ban is és mivel a hegyvidéknek ezt a kies részét, hagyományait és nevezetességeit jól ismerjük több túraútvonalat ajánlottunk ITT, hogy meglegyen a választás szabadsága. Az tavalyi fotón nem a Tündér-szikla, hanem a vele szemben lévő Hunyad-orom van, mindkét fotó április legelején készült egyetlen év eltéréssel. A népesebb városnegyedektől nem túl távol fekvő Zugliget évszázadok óta igen kedvelt a friss levegőre vágyó emberek körében és ez meg is látszik rajta. A Budai-hegység erdeit úton útféle csúfítják az otthagyott műanyag-vagy üvegpalackok, alumínium dobozok, szélfútta, soha le nem bomló műanyag zacskók, vagy a szemetesekből a szél vagy az erdei állatok által kifújt, kitúrt hulladék. Az erdőben járó emberek között bizony vannak, akik az amúgy is környezetszennyező pillepalackot csak tele töltve tudják vinni a hátizsákjukban, üresen már nem. Az erdők kezelői elhelyeznek szemetes konténereket a turista útvonalak mellé és rendszeresen el is szállítják azokból a bele dobált hulladékot. De ez nem azt jelenti, hogy a szemeteseket kötelező tele pakolni. Ez egy plusz szolgáltatás, és ha megoldható, haza lehet vinni a szemetet és szelektíven megszabadulni attól. Idén is jártunk már Zugligetben és az erdőben heverő szekrényre még nem találtunk magyarázatot.

Eltűnő források, tavak

Májusban ismét Zugligetben voltunk és a terület most még meglévő egyik forrását mutattuk be ITT egy 2010-es fotó alapján. A következő hasonló szögből készült fotó 2016-os, pazar látvány a virágba boruló szikla. A középkori Magyarországról beszámoló írások mind, mind vizekben gazdag erdőségként írták le a Budai-hegyeket is. Nos, manapság ennek a vidéknek a vízhozamára aligha tudna a város hagyatkozni. Ahogy a terület beépült, a talajt és annak szerkezetét megbolygató földmunkák miatt úgy apadtak el  az egykor bővízű források. Tényleg ilyen egyszerűen lehet meddővé tenni egy gazdag vízhozamú kies völgyet: néhány rosszul elhelyezett ház, csatornázás, és volt forrás, nincs forrás? Sajnos kevesen emlékeznek a földrajz órán tanultakra, arra, hogy mi táplálja a tengereket, óceánokat. A természetes vízfelületek csökkenése nem csak Zugligetben figyelhető meg. A János-hegy oldalában lévő Béka-tó is egyike az utolsó, tengerszem szerű, felszíni vizeknek. A már 2011 áprilisában is parányi méretű tó számos állatfajnak ad otthont, békák és pettyes gőték élnek itt. 

forestandfruit_bekato.jpg

A látogatók okozta környezeti terhelés, urbanizáció

Júniusban egy igazi turistamágnes helyre mentünk és a János-hegy ezer arcát mutattuk be ITT a 2016-ben készült fotóhoz kapcsolódóan. Egy másik alkalommal pedig lesétáltunk a budai zöld jelzésen Zugligetbe ITT. Budapest legmagasabb pontja minden kiránduló bakancslistáján szerepel a kötelező látnivalók között a hozzá közel álló Normafával együtt, ami meg is látszik a mindkét területen. Érdemes azzal tisztában lenni, hogy jelenlétünk az erdőben környezeti terhelést jelent, zavarjuk az erdő állatvilágát, és ha letérünk a turistaútról, eltaposva a növényzetet, akkor nagyobb nyomot hagyunk a kelleténél. Éppen ezért érdemes úgy kirándulni, hogy a lehető legkevesebbet változtassunk az erdőn, ne vigyünk haza gombát, növényt, állatot, így más is gyönyörködhet a természet szépségében. 

forestandfruit_juniusf.jpg

Az Erzsébet kilátó környéke inkább az terület, ami nem a bakancsos, hanem az utcai cipős, tipegős kirándulók kedvence. Nincs semmi baj azzal, ha valaki nem technikai pólóban és terepre termett bakanccsal rója a kilométereket, azzal viszont már van, ha a kilátóig autóval megy, az ugyanis tilos.

Normafa a síelésre alkalmas lankái miatt télen előszeretettel és sokan síelnek Európa egyetlen ilyen alacsonyan fekvő sípályáján. A rövid szezont rengetegen akarják kihasználni és hétvégente hatalmas tömeg hömpölyög a két rendelkezésre álló sípályán és az Anna-réti szánkópályánál. Ez nagyon megterhelő a környezet számára, hazánkban jellemzően nem tart sokáig a tél, de néhány hétig még így is fokozott terhelés éri a védett növényekben és állatokban gazdag Natura 2000 besorolás alatt álló területet. Az Anna-réti játszótér, most már inkább játszórét, évről évre egyre nagyobb helyet foglalnak el a legkisebbek számára telepített játékok. Néhány évvel ezelőtt itt álló pár kedves faépítmény helyett – emlékszik valaki a favonatra? – komplex és terebélyes várak, építmények vannak. Ha leülünk egy-egy fa alá a padra, a madarak már vannak olyan bátrak, hogy a közvetlen közelünkben is merészkednek. 

Ezek az év első hat hónapjában felfedezett változások, változtatások,  folytatás következik.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

 

 

 

A tavasz színes hírnöke - az egyhajú virág

Még javában tart a tél, de már sokan vagyunk, akik várjuk, hogy a tavasz első sugarai előcsalogassák a tarka virágokat. Nos, vannak olyan növények, amik nem várnak a tavaszra, hanem már most elkezdik bontogatni szirmaikat egy kis színt csempészve a hideg téli hónapokba. Egy Budapesttől nem túl távoli természetvédelmi területet kerestünk fel néhány évvel ezelőtt, hogy szakértő kiséret mellett lefotózzuk az egyik legkorábban nyíló virágunkat, az egyhajú virágot. A szuper fotók mellett hasznos tudnivalókról is írunk azoknak, akik felkerekednének megnézni ezt a 100 ezer forintos természeti értékű növényt

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén változatos terep és domborzati viszonyok jellemzők, ami nem meglepő, hiszen a Park a Szentendrei-sziget egy részét, három hegységet, az Ipoly völgyének egy szakaszát foglalja magában. Területén 8 tájvédelmi körzet és 37 tájvédelmi terület van, melyek mind, mind megannyi különlegességet és megőrzendő értéket rejtenek. Az egyik ilyen védett terület a Budapesttől mintegy 55 kilométerre lévő, lassan 20 éve várossá avatott pest-megyei kistelepülés Tura mellett található.

20190202_egyhaju0100_1.jpg

A Galga-patak partján elterülő mindössze 14 hektár kiterjedésű Turai-legelő Természetvédelmi Terület 1987-ben hozták létre, az itt honos tavaszi kikerics – más néven egyhajú virág védelme érdekében. Ez a növény, nem meglepő módon a kikericsfélék családjába tartozó, reliktumjellegű növény. Hazánkban is több, egymástól mára elválasztódott élőhelye van ezek közül egy a turai. Magyarországtól délre is van élőhelye: Szabadka környékén a tarka sáfránnyal virágzik egy időben és helyen. Maga a növény nem túl feltűnő és nem is túl termetes, mindössze 5-20 cm magasra nő, így könnyű nem észrevenni a fűben.

20190201_egyhaju020.jpg

Kettő vagy három szálas levele körbe öleli a virágot, a rózsaszín 10-12 cm hosszú, csaknem teljes hosszukban szabadon álló lepelleveleket, a hangsúlyos porzót és a bibeszálakat is. A virág formája kehelyszerű, kissé elnyílva csillag alakú és toktermése van.

20190201_egyhaju010_1.jpg

Az egyhajú virághoz védettségén kívül azért sem érdemes hozzányúlni, vagy a növényt tépdesni, mert mérgező, még a növényevő állatok sem fogyasztják. Kiásni és hazavinni szintén nem érdemes –amellett, hogy tilos! - mert nem él meg cserépben és kertbe kiültetve sem.

Tetszett, amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Ez a virág az egyik legkorábban virágzó növényünk, így minden évben február 1-től március 31-ig a virágzás idején Turai legelő Természetvédelmi Terület csak kísérettel látogatható. A Duna-Ipoly Nemzeti Park kapcsolattartójával telefonon vagy e-mailben felvéve a kapcsolatot, a fő közlekedési útvonalaktól biztos távolban lévő területen, szakértő vezetés mellett lehet a vidám, halvány rózsaszínben pompázó virágokat fotózni. A szakértő kíséret már csak azért is indokolt, mert a lelőhely kellő helyismeret nélkül elég nehezen található meg. Az egyhajú virág természeti értéke 100 000 Ft, vagyis egy-egy óvatlan lépéssel is hatalmas károkat lehet okozni. Éppen ezért a taposási károk kivédésére a virágokat a lehető legjobban elkerítik, az elkerített területre tilos belépni. 

Tura egy kicsit csipkerózsika álmot alvó város, aminek határában évtizedekkel ezelőtt gyógyászati célokra is alkalmas 93 fokos termálvizet találtak egy olajfúrás során. A település közelmúltban is többször bekerült a hírekbe hazánk egyik talán legkülönlegesebb kastélyával. Az épületegyüttes neoreneszánsz stílusban, a kor technikai vívmányait felvonultatva épült 1881 és 1883 között, majd a következő néhány évtizedben többször gazdát cserélt. A II. világháború után ez az épület is új funkciót kapott, általános iskola lett belőle. Állagmegóvás híján az épület állapota leromlott, előbb a 70-es évek elején az iskolát költöztették el, majd a nyolcvanas évek elején az addig szabadon látogatható és a falusi búcsúnak is helyet adó kastélykertet kerítették el. Az épület évtizedekkel ezelőtt magánkézbe került, majd egy új tulajdonos néhány évvel ezelőtt felújításba kezdett.

Ahogy az évtizedes fotón látható, ezen a gyönyörű épületen valóban nyomott hagytak az évek. A képen az egykori pálmaház egy részlete.

20190202_egyhaju11.jpg

A Schosberger-kastély most nem látogatható, de aki Turán jár, annak érdemes megnézni a kastély mellett álló, több, mint 200 éves barokk stílusú, romosan is feltűnő magtárat, a falumúzeumot a Rákóczi úton, a több, mint 100 éve épült Városházát, a hozzá közel fekvő, csaknem 700 éves múltra visszatekintő római katolikus templomot és az 1849-es csata Piactérnél lévő emlékművét.

Tura megközelítése a Budapest- Hatvan vasútvonal felújítása miatt ebben az évben nem túl egyszerű, a pótlóbuszos vonatozás helyett érdemes inkább a távolsági buszt, vagy az autót választani. A közlekedési bonyodalmak ellenére a kora tavaszi hétvégék ideális és üdítő programja lehet egy ilyen fotózással egybekötött kirándulás.

*A közeli fotókért köszönet Vilmosnak, aki mérhetetlen türelemmel, profizmussal a növényeket óvva készítette ezeket a felvételeket. 

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

 

Mohák, az erdő sokoldalú telepesei

Vannak olyan növények, amiket szinte csak a téli, hófehér erdőben veszünk észre, mert az év többi évszakában beleolvadnak a környezetükben. Az erdő legalsó szintjén élnek a mohák, ezek az apró, álszövetes növények. Csekély méretük ellenére fontos szerepet töltenek be környezetük egyensúlyának fenntartásában. Hazánkban vannak védett mohafajok, ezért érdemes ezekkel a növénykékkel közelebbről is megismerkedni.

A mohák mindig is a kedvenc növényeim voltak, sokféleségük és szívósságuk miatt, majdnem a szakdolgozatom is ezekből a növénykékből írtam. Éppen ezért a kirándulásaink, túráink alkalmával alaposan szemügyre veszem ezeket a parányiságukban is változatos növényeket.

20190112_mohak07.jpg

Ha valaki még emlékszik rá, a mohákkal, mint növényekkel a Moha és Páfrány mese után az általános iskolai természetismeret órán találkoztunk az erdők szerkezetének tanulásakor. Ekkor megtudtuk, hogy az erdő legalsó, fényben szegényebb, de páradúsabb szintje a mohaszint. Ezen az életterületen találunk a mohákon kívül még a gombákat és a zuzmókat. A Föld 25 ezer mohafajából Magyarországon több, mint 600 fordul elő és nem csak az erdőben, hanem városias környezetben is, kerítések kövén, árnyas kiskertekben.

A mohák az evolúció során valamikor 200 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön és a fotoszintézisben szerepet játszó pigmentjeik összetétele alapján feltételezhetően egy szárazföldi léthez alkalmazkodott zöldalgaszerű ősből származnak. A mohák törzse egy kicsit rendhagyó, mert a vizsgálatok alapján nincs kizárólagos közös ősük. A mohák törzse a rokonsági kapcsolatok alapján osztható háromfelé és ezen a fotón egyből sikerült Petrának egy májmohát és egy lombosmohát megörökíteni, ezeken kívül ismerünk még a tudomány mai állása szerint becősmohákat.

20190112_mohak06_1.jpg

A mohák azok a növények, amik még nem rendelkeznek valódi szövetekkel, éppen ezért nevezzük őket álszövetesnek. Telepes testű növények, tulajdonságaik alapján a telepes és a hajtásos növények között helyezkednek el. Habár úgy tűnik, hogy a lombosmoháknak van már szára vagy levele, ezek nem egyenértékűek a harasztok, vagy a virágos növények leveleivel, gyakran csak egy egyetlen sejtrétegből álló képződményt jelentenek. A mohanövénykének úgy tűnik, apró gyökere is van, ez része azonban szintszintén nem valódi szövet. Teljes testfelületükön keresztül vesznek fel vizet és ásványi anyagokat. A májmohák egyszerű telepet alkotnak, viszont a lombosmohák között vannak olyan mohafajok, amelyek szárában a megnyúlt sejtekből már összeáll egy vízszállító rendszer, vagy a gázcserét légzőnyíláson keresztül végzik.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A mohák a szárazföldi léthez annyiban alkalmazkodtak, hogy a szaporodáshoz szükséges szerveiket már védik a kiszáradástól, egy-egy mohatelepen nagyon jól megfigyelhetők a hosszú nyél végén lévő spóratartók. A vízháztartásuk, víztartalmuk viszont a környezetüktől függ, száraz időben elveszítik nedvességtartalmukat, kiszáradnak, de vízhez jutva hosszabb idő után ismét kizöldülnek. A talajhoz tapadva segítik a föld nedvességtartalmának megőrzését.

20190112_mohak01_1.jpg

A mohák szaporodása elég érdekes, ugyanis ezek a növények az egyedfejlődés során ivarosan majd ivartalanul szaporodnak. Anélkül, hogy a sejtbiológiába túlzottan belemélyednék annyit érdemes tudni erről a folyamatól, hogy az egyszeres (haploid) kromoszómaszámú spórákból szintén egyszeres kromoszómaszámú sejtekből álló előtelelep, majd mohanövény lesz. Ezen a növényen alakulnak ki az ivarszervek bennük, bennük a hímivarsejttel és/vagy a petesejttel. A mohák szaporodásához szükség van vízre, a petesejthez vízben úszva tudnak eljutni a kétostoros hímivarsejtek A megtermékenyítés után a zigóta az anyanövényen növekszik, fejlődik tovább, létrehozza a kétszeres (diploid) kromoszómaszámú spóratokot. Ebben a spóratokban fejlődnek ki az egyszeres kromoszómaszámú spórák, amikkel újra kezdődik a szaporodási ciklus. Hogy tovább bonyolódjon a helyzet, a mohák lehetnek egylakiak, vagy kétlakiak, mint a csillagos májmoha, vagyis az ivarsejtek lehetnek egyazon vagy két külön növényen is. A mohák nemzedékváltó szaporodását most persze elég egyszerűen vázoltam, azt még érdemes tudni, hogy az egyedfejlődése során csak az egyszeres kromoszómával rendelkező növény fotoszintetizál. Méretükhöz képes jelentős mennyiségű oxigén keletkezik a fotoszintézisük során.

20190112_mohak03_1.jpg

A lombosmohák közül a háztetőmohával lehet gyakran találkozni, köveken, házak tetején, kőkerítéseken, ezen kívül a falimohával és a ciprusmohával is, a közönséges seprűmoha pedig az erdei talajon, erdőben fordul elő.

A lombosmohák egyik osztálya a tőzegmohák, ezek valamennyi Magyarországon előforduló faja védett. Nevüket onnan kapták, hogy az elpusztult növények megfelelő körülmények között tőzeggé alakulnak. A tőzegmohák jellemzően fenyvesekben, magasabban fekvő lépréteken fordulnak elő. Nagyobb méretűek, magasságuk 20 cm is lehet, 2-3 cm hosszú oldalágakkal, és nagy mennyiségű vizet képesek magukban szívni és megtartani.

A mohák még számtalan fotó elkészítése után is nehezen különböztethetők meg egymástól, ezért nem érdemes egy-egy puha és jól kinéző párnácskával hazatérni a kirándulásokról. Inkább vigyünk magunkkal egy határozókönyvet, mondjuk a Búvár zsebkönyvek egy példányát és próbáljuk megfejteni milyen mohát látunk a kirándulásaink során.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Forest & Fruit Naptár 2019

Fától az erdőt

A tavalyi évhez hasonlóan idén is készítettünk naptárat, az idei a Fától az erdőt  nevet kapta. A Forest & Fruit Naptár 2019-ben a főváros és a Budai-hegység néhány jellegzetes facsoportosulását  és egy-egy szokatlan időjárási jelenségét mutatjunk be nektek.

A városi zöld növényzet szinte észrevétlen, a jelenléte nem, csak a hiánya tűnik fel. A fákat gyakran már csak akkor tudjuk értékelni, ha a helyükön egy tönk maradt. A zöld növények, köztük a fák elő tudnak állítani valamit, ami  minden élőlény számára nagyon fontos: oxigént. Sajnos jelentőségükhöz képest nem óvjuk a fákat és nem figyelünk elég jól az erdőre - vagy csak kevesen tesszük ezt.

A kiválogatott képek között van néhány, ami az egyre gyakoribb rendhagyó időjárási viszonyokat is megmutatja. Lehetett miből válogatni, és volt fotó, amit csak a rossz minőség miatt hagytunk ki. A természet most már megmutatja: az emberi beavatkozás hatása visszafordíthatatlan. 

A képek 12 különböző helyszínen készültek, egy-egy területhez tartozó érdekességről tematikus bejegyzésben számolunk be az év során, terveink szerint negyedéves gyakorisággal. 

A naptárat IDE kattintva tudjátok letölteni, a fotókat pedig ebben az albumban lapozhatjátok át.

A naptár változtatás nélkül, forrásmegjelöléssel szabadon másolható, nyomtatható, terjeszthető.  

 Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Perspektívák

A blog tavalyi évét a Budai-hegységben készült legszebb fotóinkból összeállított naptárral zártuk. Így az is megismerkedhet a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket. A hónapok neveire kattintva olvashatsz a A hónapok neveire kattintva olvashatsz a januárifebruárimárciusiáprilisimájusijúniusijúliusiaugusztusiszeptemberioktóberi és novemberi naptárfotóinkról, valamint a hozzájuk kapcsolódó túrákról.

A Forest & Fruit Naptár 2018 decemberi fotóját pont egy évvel ezelőtt készítette Petra az Apáthy-sziklánál. A Nagybányai úttal párhuzamosan futó zöld turistaút, a tanösvénnyel rajta a tájékoztató táblákkal és az város java részét láttatni engedő panorámával méltán népszerű a környék lakói és a túrázók előtt is.

calendar_hu_201812.jpgA tavalyi évben amikor arra jártunk december 25-én az időjárás is nekünk kedvezett, ragyogó napsütésben, kellemes időjárási viszonyok között tudtunk végigmenni a karácsonyi túránk útvonalán. Az idén viszont úgy alakult, hogy inkább karácsony második napján mentünk ugyanide és hát, az idő nem kedvezett nekünk. Igaz a nap legalább sütött, de konkrétan majd’ lefújta a fejünket a szél. A növényzeten észrevehető volt, hogy az idei ősz hosszabbra nyúlt és jóval melegebb volt, a csipkebogyó vidám zöld levelei és piros bogyó színesítették a jégkék tájat. És elkészült egy újabb örökpanorámás ház…

20181231_perpektivak03.jpg

Az Apáthy-szikláról már írtunk korábban, ITT olvasható a bejegyzés a rövid, de tartalmas sétáról. Tavaly télen volt egy alkalom, amikor túrát megtoldottuk még néhány kilométerrel és a 11-es busz végállomásástól átsétáltunk a Fenyőgyöngye étteremhez. Valamilyen okból errefelé eddig szinte csak télen jártunk és az ideje korán lemerülő telefonok miatt jó, ha néhány képben meg tudtuk örökíteni látványt.

20181231_perpektivak01.jpg

Miután magunk mögött hagytuk a Liptómező felé panorámás utat, az eleinte meredeknek tűnő Látóhegyi úton indultunk el. Azért éri meg felsétálni, mert a Glück Frigyes kezdeményezésére Friedrich Lóránd tervei alapján 1929-ben terméskőből megépített fedeles Árpád kilátóhoz, mert innen a város azon részeire is csodás panoráma nyílik, amik az Apáthy-szikláról nem voltak láthatók: jól látható a Budapest nagy része, a Duna és a Budai-hegység nyugati oldala.

20181231_perpektivak02.jpg

A területen, hasonlóan a Vaskapu-hegyhez, itt is sok a turista, a futó és kutyasétáltató. Az összefüggő erdőrészeket érdemes csendben megközelíteni, már több alkalommal láttunk előttünk elsuhanni a felvert vadat, legalább mi ne zavarjuk őket. A kilátó után két útvonalon mehetünk tovább: a kék út, amit Glück Frigyes útnak neveznek, rögtön a Fenyőgyöngyéhez visz – kicsivel több, mint másfél kilométer – a zöld pedig a Szépvölgyi dűlőhöz. Mindkét helyen megáll a 65-ös telebusz, vagyis Fenyőgyöngyétől csak előzetes telefonos bejelentés után meg tovább felfelé a Szépvölgyi úton.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Összességében a pasaréti Nagyhídtól végig a zöld jelzésen a Szépvölgyi útig haladva két pontról is megcsodálhattuk a téli Budapest lenyűgöző panorámáját, a változó perspektívákat és a Budai-hegység számos arcát, dombokat és völgyeket. A táv több, mint 5 kilométer volt, annak, aki nem bulizik Szilveszterkor, ideális évkezdő túra.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Környezettudatos karácsony

Idén nyáron a Forest&Fruit csapata csatlakozott a műanyagmentes júliushoz és átgondoltuk, hogyan tudnánk racionalizálni a műanyag használatunkat. Rövid távú tapasztalatainkról ITT a hosszú távúakról pedig ITT írtunk és már akkor is sejtettük, hogy izgalmas vállalkozásba kezdtünk bele. Az évvégi ünnepkör, az ilyenkor felpörgő kereskedelem láttán ismét átgondoltuk, hogyan és miképpen lehetne a karácsony körüli időszakot környezettudatosabbá tenni. Úgy, hogy döntéseinket ne áldozatnak, hanem természetes, környezettudatos válaszként éljük meg. A mi, egyelőre optimálisnak tűnő megoldáscsomagunkat, most megosztjuk veletek. Természetesen ez is, mint a legtöbb bejegyzésünk szubjektív, ha szeretnétek kiegészíteni, bátran tegyétek meg.

Fenyő vagy műfenyő?

Erre a kérdésre néhány évvel ezelőtt még nem lehetett volna olyan egyértelmű választ adni, de már a világossá vált: hacsak allergia nem indokolja az igazi fenyő a jó választás. Amíg az ültetvényen növekszik a fa oxigént termel, munkát és jövdelemet ad a termelőnek, kivágása és használatata után pedig viszonylag rövid idő után elbomlik. A földlabdás fa azoknak ajánlott, akik szeretnének fenyőültetvényt és van is hozzá kertjük, mert így folyamatosan gyarapíthatják a fáik számát. A dézsába ültetett fát folyamatos tápoldatozás mellett néhány évig még nevelgetni A dézsás fák törődést igényelnek és betegségekkel szemben sem olyan ellenállók.

20181222_kornyezettudatos_karacsony01.jpg

Csomagolás

Nincs karácsony temérdek csomagolóanyag nélkül. Tényleg nincs? A szebbnél szebb, tarka színekben pompázó papír, műanyag, papír és műanyag ívek, fóliák, dobozok, glitteres és 3D-s tasakok, csomagok minden ünnep elengedhetetlen kellékei, Még az olyannyira elterjedt cipősdoboz adományozás egyszerű cipősdobozát is bevonják díszes papírral. Az a helyzet, hogy teljesen felesleges a környezetet tovább terhelni ezekkel az egyszerhasználatos csomagolásokkal. Az egyszerhasználatos palackokhoz hasonlóan kis utánajárással ezek is kiválthatók.

Nálunk a csomagolások újrafelhasználása és a lehető legkevesebb hulladék termelése a Mikuláshoz kötődik. Egyik évben egy polár csizmában érkeztek az ajándékok és annyira megtetszett a puha, piros lábbeli, hogy azóta is azt használjuk, pedig már senki nincs a családban, aki hinne a Mikulásban. Valószínűleg szintén ezért használunk évek óta különböző méretű strapabíró papírtasakokat, ezeket az év többi részében a fenyőfa díszek társaságában laposra hajtva tároljuk. Ha néha veszek is csomagolóanyagot, abból szinte biztosan füzetborító vagy kreatív alapanyag lesz. Még nem próbáltuk, de az ajándékok textilbe is becsomagolhatók, ezeket a kelméket minőségromlás nélkül nagyon sokáig lehet használni.

A mikroműnyag tartalmuk miatt környezet szennyező glitteres csomagolóanyagok remélhetőleg hamarosan veszítenek a népszerűségükből, hasonlóan az ezzel bevont díszek is. Ezek az apró műanyagszemcsék azon kívül, hogy a környezetbe kerülve megállíthatatlanul terjednek, mindenhova tapadnak, legyen az bababőr, arc, kéz, ünnepi ruha. Aki szeretne többet tudni a glitterről és jól tud angolul, olvassa el a New York Times erről szóló remek cikkét ITT. A legjobb, amit tehetünk, hogy a boltban hagyjuk ezeket a termékeket. Az ünnepek után keletkező csomagolóanyaggal érdemes környezetbarát módon bánni, újra hasznosítani vagy szelektív módon megválni tőle.

Néhány környezettudatos ajándék

Év végén nem csak a családtagok és barátok, hanem üzleti partnerek és kollégák is adnak egymásnak ajándékot. Ami egyrészt jó, hiszen egy munkahelyen a kollégákkal olykor több időt is tölthettünk egy év alatt, mint családtagjainkkal és jó, ha olyan a kapcsolatunk, hogy ajándékot adunk egymásnak. Egyre több cégnél az a szokás, hogy az ajándékozás helyett inkább együtt vacsoráznak és az egymás ajándékára szánt összeget egy segítő szervezetnek adják.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Még nyáron írtunk az egyszerhasználatos műanyag zacskók kiváltásának lehetőségéről és bizony fontos dolog, hogy mindennapi kenyerünket hogyan tároljuk. A Shamo bagnak van egy sokféle termékből álló Shamo for Zeroheroes nevű kollekciója, aminek tartós darabjaival kiválthatók az egyszerhasználatos eszközök. Anyagok újra hasznosításával, fenntartható módon készített eszközök széles választékából választhatunk, ha úgy gondoljuk. Érdemes átböngészni az egész oldalt és a sokféle termék közül kiválasztani azt, aminek használatával mi környezettudatosabbak tudunk lenni. A kollekciót ITT lehet megnézni, mi a kenyeres zsákot néztük ki, amiben a kenyér hosszú ideig friss marad PUL bélésének köszönhetően.

Másik kedvenc hazai készítőnk BogBag néven található meg és itt is számtalan egyedi környezettudatos termék közül választhatunk, kedvező áron. Egy egyedi méretű textil bevásárlótáska után kutatva bukkantunk erre az oldalra, az ötletes és holmikat böngészve itt ragadtunk. Egyik kedvencünk a Baggy termékcsalád, ezek péksütemények, zöldségek tárolására alkalmasak és biopamutból készülnek. A PUL béléses Bakery baggyban a péksütemények sokáig eltarthatók, nem csak kenyér, de tucatnyi zsömle is elfér a tárolóban. Sőt, a hálós anyag felhasználásával készült hálós baggy a vásárlásnál is jól jön, átlátszó, mint a műanyag zacskó, ezért bármelyik boltban számtalan alkalommal használható.

20181222_kornyezettudatos_karacsony06.jpg

Utolsó pillanatos ajándék lehet egy-egy fizetős alkalmazás megvásárlása. Mi hónapok óta használjuk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Farkaskölykök Ifjúsági Egyesület pár éve fejlesztett Madárhatározóját, ami nem csak azért jó, mert így nem kell könyvet cipelni a kirándulásra, hanem azért is, mert a határozásban az alkalmazás hanganyaga is segít. Nagyon érdekes, amikor határozás közben a lejátszott csiripelésre válaszol a közelünkben lévő madár. A madár színe, élőhelye lés formája megadása után gyakorlattól függően már sikerrel meghatározható a felelt madár. Madárhatározóból a Haladó verzió fizetős, igazi madárrajongóknak nagy örömet lehet egy ilyen alkalmazással okozni.

A közelmúltban nyílt meg online a Duna-Ipoly Nemzeti Park webshopja és való igaz, az onnan rendelt ajándékok már nem érkeznek meg karácsonyra, de az év bármely időszakában szuper holmikat vezetünk innen is. Nekünk a DINPI francia kártyacsomag a kedvencünk, nem csak a játékos ismeretterjesztés, hanem a szép illusztrációk miatt.

Budapesten és környékén több olyan vadaspark és arborétum is van, ahová érdemes visszatérni egy évben többször is. Ilyen a programok széles tárházával váró Budakeszi Vadaspark, vagy a különleges növénytársulásai miatt figyelemre méltó Budakeszi Arborétum. Bérletet sajnos csak az előbbibe lehet vásárolni: annak éri meg, egy évben több, mint 7 alkalommal szeretné figyelemmel kísérni a Vadaspark lakóinak életét, erről bővebb információ ITT.

A Gyermekvasútra szintén nincs bérlet, pedig igény lenne rá, főleg az egy éve bevezetett díjszabás óta. A kisvasúttal annyira praktikus megközelíteni a Budai-hegység több nevezetességét, hogy érdemes lenne ezt megfontolni. Idén mi kevesebbet vonatoztunk, de az utóbbi években készült a Gyermekvasutat és környékét bemutató vonat- és panorámafotóinkból már tekintélyes gyűjteményünk van. Egyszerűen megunhatatlan az állandóan változó táj és az erdő ezer arca.

20181222_kornyezettudatos_karacsony04.jpg

Milyen az ideális menü?

Végül, de nem utolsó sorban a karácsonyi menü az, amivel sokat tehetünk a környezetünkért. Mi már a bevásárlásnál arra törekszünk, hogy csak azt és annyit vegyünk, amire és amennyire valóban szükségünk van. Próbáljuk elkerülni a túlevést és azt, hogy étel veszendőbe menjen. Néhány fajta ételallergia miatt és azért, hogy az ünnepre készülődés ne a konyhában teljen el, a nálunk asztalra kerülő karácsonyi menü elég egyszerű. Idén a megfázások miatt is hagyományos húsleves lesz, kevésbé hagyományos gyümölcsmártásokkal, liba vagy sült hal, többféle körettel, és ha valaki hoz magával, akkor halászlé is. A menü megtervezésénél minden évben szempont, hogy a lehető legkevesebb idő alatt legyen kész, inkább a sütik sütésére, összeállítására fordítunk több időt. 20181222_kornyezettudatos_karacsony02.jpg

Nálunk a kókuszgolyó készítése valamiért több embert vonz, mint a hal panírozása. De olyan is előfordult, hogy készen rendeltük a főételeket és csak sütit készítettünk. Az ünnepi készülődés és az ünnep általában az együtt töltött időtől lesz emlékezetes

Legyen mindenkinek békés és áldott a karácsony!

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

  

Kiskanál küldetés

Látsz valakit, vagy tudsz valakiről, akinek jólesne egy tál meleg étel, egy pár meleg cipő, ruha, vagy bármi, ami neked feleslegben van, neki meg nincs? Kérdezd meg, hogy adhatsz-e és ha úgy gondolod, akkor adj. Ami neked egy kiskanálnyi, neki lehet, egy egész tányér.

A Tündér-szikla, ahogy még soha nem gondoltál rá

A blog tavalyi évét a Budai-hegységben készült legszebb fotóinkból összeállított naptárral zártuk. Így az is megismerkedhet a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket. A hónapok neveire kattintva olvashatsz a januárifebruárimárciusiáprilisimájusijúniusijúliusiaugusztusiszeptemberi és októberi naptárfotóinkról, valamint a hozzájuk kapcsolódó túrákról.

calendar_hu_201811.jpg

A novemberi naptár fotója 2008. november 1-jén készült, amikor egy kellemesen meleg őszi napon Zugligetből elindultunk fel a Normafához, majd onnan a kisvasúttal vissza Hűvösvölgybe. A fotók tanúsága szerint olyan meleg volt, hogy aznap kabát sem kellett a túra nagy részében.  Habár idén is végigjártuk november elsején egy részét a távnak, most mégis a 2008-as túrát idézzük fel. Olyan szépek voltak akkor az őszi erdő színei, hogy kár lenne 10 év után nem elővenni őket. Közben teszünk egy kis időutazást néhány panorámás Budapest fotóval.

A Budai-hegység számos pontján vannak a tájból kiemelkedő szikladarabok, magányos, változatos formájú kövek. Ezek közül én a Tündér-sziklát ismertem meg legelőször, a jellegzetes alakja után a neve is megtetszett, nem véletlenül. A sok-sok évvel ezelőtti kirándulásokról nem készítettem fotókat, de mivel az első túra óta rendszeresen visszatérek, visszatérünk a sziklához, pontosan felismerhető, hogy milyen sokat és milyen gyorsan változott a terület az eltelt évek alatt.  Bárki számára, aki rendszeresen túrázik arrafelé, könnyedén nyomon követhető, hogy az 1977 óta természetvédelmi területként nyilvántartott területen hogyan áll vesztésre a természet. Hogyan porlad a kelleténél jobban a nem csak turistabakancsokkal koptatott dolomitos kőzet, tűnnek el a lépcsősorok és süllyednek a turistautak. 

A Budai-hegység alapját triászban a területet borító sekély és meleg Thetys-tenger élőlényeiből származó üledékből kialakuló mészkő és dolomit képezi. Az évmilliók alatt képződött jelentős mennyiségű és vastagságú kőzetben ezek nyomai mai is több helyen fellehetők. A többféle kőzetből álló területen a miocén kor elején törések alakultak ki, változatos formájú hegység alakult ki. Az ezután bekövetkező eróziós folyamatok következtében nyerte el mai formáját a Budai-hegység néhány jellegzetes kőformája, többek között a Tündér-szikla is.   A mészkő és dolomit egyaránt a karbonátok családjába tartozó egyásványos üledékes kőzetek, összetételük legalább 90%-a kalcium-karbonát, illetve kalcium-magnézium karbonát. A legkevésbé kemény ásványok közé tartozó mészkő színe a benne lévő további anyagok miatt változatos színű lehet. Gyenge savas közegben oldódik, üregekbe alakulnak ki benne és a beáramló nagyobb keménységű hordalék erősen koptatja. Rideg és állékony kőzet, a mészkőbarlangok hosszabb ideig megmaradnak. A mészkőnél keményebb dolomit színe szintén változatos lehet, a szennyezőanyagoktól függően. Az ásványok keménységét kifejező Mohs-skálán 3,5-4 az értéke és savakban is rosszabbul oldódik. A dolomithegységekre nem jellemzőek a barlangok. Évmilliók után most az ember alakítja drámai gyorsasággal a környezetét.

20181208_tunder09.jpg

A túrára az éppen 2008. szeptembere óta közlekedő 291-es busz végállomásától indultunk el és az enyhén emelkedő Zugligeti úton elsétáltunk az 1847-es Dűlőkeresztelőnek helyet adó, mára jelentősen kibővült és iskolaként működő épületig. Zugliget évtizedek óta népszerű a kikapcsolódásra vágyók körében és számtalan módon lehet bejárni ezt a területet, néhány útvonalat ITT ajánlottunk. 

20181208_tunder01.jpg

Egy kicsivel az épület előtt a Zugligeti útból nyílik a Disznófő út, amin végig haladva végül a romantikus hangulatú, zsákutcaként végződő Szilassy úton ballagtunk tovább.

20181208_tunder02.jpg

Az itt található Disznófő forrás már akkor is körbe volt kerítve, a terület is talán rendezettebb volt, mi a kerítés mellett elhaladva meg sem álltunk a Normafáig.

20181208_tunder03.jpg

A késő őszi erdő színei mindig magával ragadók és az akkor a szürkületbe hajló délutánon különösen ragyogók voltak a fák. Néhány fotó a látható panorámáról, a képre kattintva galéria nyílik.

A kék jelzés érintésével elbóklásztunk a Normafa megállóig, ahol a 4 kilométeres séta után pont elcsíptük az Gyermekvasút egy délutáni szerelvényét és visszavonatoztunk Hűvösvölgybe. A túra 4-5 kilométerét pontosan 3 óra alatt tettük meg, szóval nem haladtunk túl gyorsan.

20181208_tunder10.jpg

Az idei évben az időjárás nem volt olyan kegyes hozzánk és a felhős ég nem sok jót ígért. A Zugligeti úton a zöld háromszög jelzés egy lépcsőn az Erdei úton folytatódik.

Habár a Tündér-sziklán messziről nem látható sok változás, a hegyből lemorzsolódó apró dolomitdarabkák az utat és a lépcsőt teljesen beterítik. A szikla messziről hatalmasnak és lerombolhatatlannak tűnik, de a hegy lábánál rendre összegyűlő kődarabkák jelzik, fogy a hegy.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.