kirándulás - környezettudatosság - életmód

Forest & Fruit

A nagy műanyag svindli

2019. augusztus 04. - ForestandFruit

A műanyagmentes július hihetelen népszerű mozgalommá nőtte ki magát néhány év alatt, szerte a világban emberek százmilliói próbálnak meglenni műanyagok nélkül. Az idei év különösen eredményes volt, hiszen a mozgalmat elindító Plastic Free July arról számolt be, hogy 230 millió ember csatlakozott hozzájuk és egy hónapon keresztül törekedtek a műanyag felhasználásuk csökkentésére. Egy évvel ezelőtt, 2018. júliusában a Forest&Fruit is csatlakozott ehhez a mozgalomhoz és nem csupán egy hónapra. Egy év után pedig eljött az ideje, hogy több szempontból is értékeljem a műanyagmentes mindennapokat, áttekintve közben a műanyagipar szédítő sebességű fejlődését.

A műanyag felfedezése nagyjából a miben tároljuk a mindent feloldó anyagot probléma ellenkezője, hiszen itt egy anyag, ami nehezen bomlik le és sokáig megőrzi eredeti összetételét. A kémia az a természettudomány, aminek a rejtelmei mindig is foglalkoztatták az embereket, gondoljunk csak az aranycsinálás vágyára. Az embert hajtotta természetes kíváncsisága, a természet törvényszerűségeinek megismerése, de minden új felfedezés újabb talányt hozott. A műanyagok felfedezéséhez, vagy inkább megalkotásához és tetszés szerinti alakítgatásához a szerves kémia tudományának fejlődésére volt szükség és nagyjából 150-200 évnyi szorgalmas kísérletezgetésre. Manapság a különböző szerves és szervetlen molekulák vegyítésével katalizátorok használatával, a hőmérséklet és a nyomás variálásával széles a spektruma a létrehozható anyagoknak.

A kémiai alapismeretekre sok embernek akkor csukódik be a füle, amikor a kovalens kötésről először szó esik. Talán elsőre nem tűnik túl izgalmasnak az, hogy két magányos elektron összeáll párba és egyesült erővel nemesgáz-szerkezethez segítenek egy-egy magányos atomot majd létrejön, mondjuk egy hidrogénmolekula, pedig ez egy igen fontos folyamat. A műanyagok makromolekulák, vagyis igazi óriási méretű vegyületek, ezekben az atomok egymáshoz kovalens kötéssel kapcsolódnak. Vagyis a különböző vegyipari eljárások során létrejövő anyag egy stabil kémiai kötést tartalmaz, nem csak olyan tessék-lássék másodlagos kötést.

A műanyagok polimerizációval képződnek, így lesz a két szénatomos, kettős kovalens kötésű gáz halmazállapotú szénhidrogénből, az etilénből egyszeres kovalens kötésű polietilén. Ezzel az anyaggal minden bevásárlásnál találkozhatunk, egyik változatából az LDPE-ből készülnek ugyanis a leheletvékony, könnyen szakadó, de kémiailag stabil, egyszer használatos zacskók. Az egyik első véletlenül előállított műanyag a PVC volt, ez a rövidítés a poli(vinil-klorid) elnevezést rejti. A vinil-klorid az etilén egy klórszármazéka, a molekulában az egyik hidrogén helyett klór van. A vinil-klorid vízben rosszul oldódó, mérgező gáz, amiből szintén polimerizációval jön létre a hőre lágyuló, ellenálló poli(vinil-klorid), aminek lágyabb változatát előszeretettel használják elektromos szigetelőanyagnak (ez borítja az elektromos vezetékeket, telefontöltő zsinórját) a keményebb változatából pedig csöveket, padlóburkolatot készítenek. A műanyagok színes világát még számtalan molekulán keresztül be lehet mutatni, mert ez eddig csak egyetlen egy szerves molekula és egy származéka felhasználási módja volt.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

1900-ban a világ műanyagtermelése 20 ezer tonna volt, ez 1956-ra már 3400 tonnára nőtt és a volumennövekedést sem a két világháború, sem a 20-as évek gazdasági válsága nem törte meg. A természetes, például cellulóz, alapú műanyagok gyártása mellett nagyipari igényeket viszont az addig maradvány terméknek tekintett kőszénkátrány, majd a kőolaj elégítette ki. A második világháború után a hazai műanyagipar is számos újítással járult hozzá ennek az elpusztíthatatlan anyagnak az elterjedéséhez. A műanyag kedvező tulajdonságai miatt komoly kutatások és kísérletek folytak a fa műanyagokkal való nemesítésésre (ez nem elírás) és vizsgálták, hogy a fémeket hogyan helyettesítheti ez az anyag.

A fanemesítés legcélszerűbb módjának az ojtásos sugárkémiai polimerizáció tűnt, ami tényleg az, aminek első olvasatra tűnik. Gamma vagy elektronsugárzás mellett az impregnáló oldattal érintkező, átitatott fában térhálós kopolimer alakul ki. Az így keletkezett mesterséges termékből szinte lehetetlen volt eltávolítani a műanyagot, mert előfordult, hogy a kémiai folyamat eredményeképpen a műanyag a növényi sejt falán belül jött létre. A Műanyagipari Kutatóintézet 1967-es kiadványa szerint ezt a kedvező tulajdonságú, nemesített fát széles körben lehet majd használni, sportszerek, bútorok, padlóburkolatok készítésére.

A fémek kiváltására a műanyagokat elsősorban kedvezőbb fizikai tulajdonságaik és áruk miatt szerették volna használni. Egy szintén 1967-es egyetemi jegyzetből viszont kiderült, hogy amíg a fémek korrodálódása tömegvesztéssel jár és a folyamatnak az anyag belsejébe való átterjedését a kialakuló védőréteg meg is állíthatja, addig a műanyagoknál a folyamat az anyag belsejében is folytatódik, a korrodálódásért felelős anyag növelheti a műanyag tömegét, vagyis egyesül vele. A tankönyv nagyon alapos, a műanyagok vízfelvételi képességéről is közöl egy részletes táblázatot, ugyanis vannak olyan műanyagok, amik felveszik és át is eresztik a vizet.

A hatvanas évek persze elég régen voltak és most a 2000-es években a műanyagnak egyre több határozottan kedvezőtlen tulajdonságára derül fény, pontosabban kap kellő hangsúlyt. Azon kívül, hogy nehezen, hosszú évek alatt bomlik le, most már sikerült olyan mennyiséget termelni itt a Földön, ami már nem hagyható figyelmen kívül. Viszont tévedés azt állítani, hogy a valaha megtermelt összes műanyag itt van még velünk, ugyanis főleg tőlünk nyugatabbra előszeretettel égetik el speciális, erre a célra kialakított erőművekben, kihasználva azt, hogy a fűtőértéke nagyobb, mint a széné és nem sokkal marad el a fűtőolajétól. Sajátos utat jár be így a nyersolajból hosszas folyamatokon keresztül előállított anyag, amíg szerves vegyületként szén-dioxiddá és vízzé ég el. Mindenkit óva intenék attól, hogy otthon is önfeledten bedobja a kazánba a pillepalackot, vagy az elvásott telefontöltő zsinórt. Ezek ugyanis nem csupán szén és hidrogén alkotta vegyületekből előállított tárgyak. A sok adalékanyagból, vagy a klórtartalmú PVC-ből mérgező anyagok szabadulnak fel az égetés során.

20190804_anagymuanyagsvindli021.jpg

Az nem is kérdés, hogy a műanyagok mennyiségét csökkenteni kell és valóban érdemes átgondolni, hogy az egyes ember mit tud hozzátenni a bolygó műanyag-mentesítéséhez. A műanyagmentes július és a szívószálmentes augusztus ehhez azért kevés lesz, de első, parányi lépésnek ideiglenesen talán megteszi. Azért ideiglenes, mert nem lehet tartósan elvárni egy társadalomtól, hogy kiskapuzzon és cipelje magával a befőttesüvegét, dobozát, járjon több boltba, akkor is, ha nem akar és saját idejét és energiáját nem kímélve otthon keverjen, kavarjon ételt és mosószert egyaránt, majd alkudozzon a sajtosnál, húsosnál, hogy most akkor mibe is kerülhet az áru. A vászonszatyi és a bevásárlótáska nyilván megoldható és a fogyasztás racionalizálása is elengedhetetlen. De közben nem lehet úgy végigmenni egyetlen bolt, hiper- és szupermarket polcai között sem, hogy ne műanyag palackok és csomagolások foglalnák a helyet csúfondárosan mindenhol. Az üveg és/vagy fémcsomagolású termékek – ahol egyáltalán kaphatók – pedig jóval többe kerülnek. 

Az igazi változás nem ott kezdődik, hogy a kedvenc tusfürdő a műanyag flakonja miatt nem kerül a kosárba, hanem ott, hogy gyártó készít belőle szappant, környezetbarát papír csomagolásban. Vagy, ahogy a Crepto meg tudta lépni, hogy gazdaságos kiszerelésben, kartonpapírba csomagolja a toalettpapírt és nem műanyagba úgy ezt valószínűleg más gyártó is meg tudja tenni. Ahogy van számos higiéniai termék is, aminek nem a házilagos elkészítés a valódi megoldása, hanem az, hogy nagyüzemben készüljön környezetbarát, higiénikus és instant módon. Az igazi változás ott kezdődik – addig azért mindenki tegyen meg a lehető legtöbbet a műnyagmentes mindennapokért – amikor a gyártók is felismerik, nem szennyezhetik tovább felelőtlenül a környezetet.

Továbbra is fontos tudatosítani, hogy személy szerint minden ember felelős a környezetéért. Ha nem is mindenki kedveli meg a kémiát, és nem lesz oda szerves kémiáért, talán átolvassa a műanyagiparról szóló fejezeteket. Megérti, hogy a kovalens kötés bizony fontos, mert a darabokra aprózódó műanyag trükkös, kémiailag mit sem változik. Ahogy azt is fontos észrevenni, hogy a műanyag kínálta kényelem csak látszólagos.

Zöld Sziget Óbudán

A mai napig emlékszem, hogy mekkora élmény volt a Sziget első évében az a Kispál koncert. Kicsit tétováztam, hogy a másik estén fellépő Tankcsapda koncertjére menjek, de 300 forintnál többet nem tudtam egy héten koncertre költeni. Az, hogy '93 óta mennyire megváltozott a Sziget, nem lehet elég jól leírni: egy népszerű, de nem túl nagy rendezvényből egy abszolút naprakész, széles körű ismertségnek örvendő, elismert és mindenekelőtt monstre fesztivállá vált. A DiákSzigetből a Sziget fesztivál lett és én az elkövetkező években szinte minden alkalommal kint voltam, egy, vagy több napot, sőt egyszer egy hetet is, és nem bántam meg.

A fesztiválnak helyet adó Óbudai-sziget az év minden szakában egy varázslatos hely, nem csak a szigetet körülölelő folyó, de a számtalan ligetes rész, a tágas mezők, az eldugott részeken fellelhető számtalan állatfaj miatt is. A Sziget megépítése heteken keresztül folyik és a rendezők ebben az évben a fesztivál vendégeit igyekeznek még környezettudatosabban kiszolgálni. A Zöld Sziget és azon belül a Love Revolution egyik fő üzenete a környezettudatosság és a fenntartható fejlődés, ennek megvalósítására idén még nagyobb gondot fordítanak. A hangsúly azon van, hogy közösen lehessen elérni a fenntartható fejlődést és a környezetünk megóvása a mindennapok része legyen. Így a népszerű repohár mellett lesznek ivóvíz pontok, a kulacsok újra töltésével egy ekkora fesztiválom már jelentősen kevesebb egyszer használatos műanyag palack fog fogyni. A képzésről a Green Sziget Centerben gondoskodnak, ahol workshopokkal, előadásokkal várják a vendégeket, a fesztivál után pedig egy fenntarthatósági jelentésben számolnak be az elért eredményekről. Kézenfekvő az, hogy vigyáznak a Duna tisztaságára is, ezért meghirdették a Tisztább folyópart programot, hogy a pillepalackok se kerüljenek a vízbe. A fesztivál ideje alatt összegyűjtik a folyóparton keletkezett szemetet és megakadályozzák annak folyóba jutását. A keletkezett zöldhulladékot pedig komposztálják.

A Sziget Fesztivál után hátramaradt sátrakat, matracokat és hálózsákokat pedig összegyűjtik és olyan embereknek adják, akiknek ez nagy segítség. Ebben benne van az, amit én is gondolok a világról. Ne csak a környezetünkkel legyünk tudatosak, ne csak növényeket és állatokat védjünk, hanem figyeljünk embertársainkra is, lehet nekik is szükségük van figyelemre, segítségre, jó szóra.

Még több Green Sziget program ITT

20190804_anagymuanyagsvindli.jpg


Tankcsapda koncert a Szigeten kémia rajongókkal.

Ezúton szeretném megköszönni a bejegyzés elkészítésében nyújtott segítségüket a KSH Könyvtár könyvtárosainak , nélkülük nagy valószínűséggel soha nem bukkantam volna rá a következő könyvekre:

  • Barta István: Fémek helyettesítésére szolgáló korszerű műanyagok - Tankönyvkiadó 1967
  • dr. Czikovszky Tibor: Fanemesítés műanyagokkal - Műanyagipari Kutató Intézet 1967
  • Macskásy Hugó: A műanyagipar fejlődése a kapitalista országokban - Műanyagipari Kutató Intézet 1957

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

A bejegyzés trackback címe:

https://forestandfruit.blog.hu/api/trackback/id/tr6914994608

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2019.08.05. 09:38:30

Igazából az egész mûanyagmentes megközelítés egetverő marhaság. Egyrészt azért, mert a szemét nagy része nem Európából kerül a tengerekbe. Másrészt, mert ami innen oda kerül, az leginkább az illegálisan kidobott/lerakott szemét miatt van, ami szépen bekerül a patakokba, folyókba. Ergo, ha az európai a kis fókák megmentéséért küzd, akkor ez ellen kellene fellépnie, nem a szívószálak ellen.

Ettől egy alapvetõen eltérõ probléma - bár szintén fontos - a háztartási szemét. Erre megint csak nem az a megoldás, hogy az átlagpolgár befőttes üvegben viszi be a kajáját a munkahelyre, mert nem fogja. Erre szerintem a megoldás az lenne, hogy a háztartási szemétbe kerülő anyagokat csak véges számú, és jól elkülöníthetõ anyagba csomagolják. Egy féle fém, egy vagy kétféle mûanyag, üveg, esetleg papír. Ezeknek az automatizált elkülönítését szerintem már meg lehetne oldani gazdaságosan, és az így keletkezett nyersanyagot korlátlanul újra lehetne hasznosítani.

ForestandFruit 2019.08.05. 09:56:53

@midnight coder: Általában nem szoktam ilyen erős stílusú kommentet beengedni, most kivételt teszek, hogy néhány félreértés eloszlassak.

A műanyagmentes megközelítés, többek között a műanyagmentes július az egyik legjobb dolog, ami az emberiséggel történhetett. Ugyanis végre kiderült, hogy a fogyasztásunknak sem a módja, sem a volumene nem tartható tovább, ahogy a hulladékgazdálkodásunkkal is nagy probléma van.
A Föld egy összefüggő ökoszisztéma, ezt kár lenne tagadni. Ha a világ másik felét ellepi a szemét, az előbb utóbb nekünk sem lesz jó. Sajnos itthon is úsznak pillepalackok a folyókban, nem is kis tömegben, nézz csak utána.

A munkahelyi ebédnél, ha valaki már egyébként is csomagol magának, az nagyjából részletkérdés, hogy az otthon fellelhető csomagolóanyagok közül mit választ, ha azzal nem termel szemetet. A műanyagoknak számtalan fajtája van, a csomagolóanyagok hasonlóan sokszínűek és van ami nem is újrahasznosítható, mint a nagyon elterjedt polisztirol.
Szóval valóban fontos a szelektív gyűjtés, de a ésszerű fogyasztás és felhasználás még jobban.

Emmett Brown 2019.08.05. 10:52:06

@midnight coder: nyilván a deponálás is egy kritikus része a folyamatnak, de ettől függetlenül oda lehet figyelni arra, hogy bevásárolni mondjuk egy fonott kosárral menjen az ember, és amit csak lehet (zöldségek pl) azt műanyag zacskó nélkül vigye haza.

midnightcoder2 2019.08.05. 12:53:36

@Emmett Brown: Ma már bevásárolni az átlagpolgár autóval megy kéthetenként a bevásárlóközpontba, vagy házhoz szállíttat. De ha hazafelé menet vásárolsz, akkor is nehezen tudom elképzelni, amint a BKV-n 1 millió ember cipeli a fonott kosarat. Plusz, igazán nem is ez a gond, de Pl. egy doboz tejfölt, joghurtot, zacskós levest, stb nem fogsz mûanyag nélkül elhozni. A szatyor csak csepp a tengerben.

pantlikaskiralylany 2019.08.05. 12:58:41

Végre egy írás, ami nem arról szól, hogy milyen menő vagyok, mert 6 kg üveget cipelek magammal a bevásárláshoz.
A műanyag visszaszorítását ott kell elkezdeni, ahol a műanyag terjedése kezdődött.
A gyártóknak kell(ene) alternatívát találni. Ha nem műanyagba van csomagolva, nem azt veszik az emberek.
Az kicsit vicces, mikor valaki hatvanhat zsákkal és üveggel megy bevásárolni, meg a tenyerébe viszi haza a tusfürdőt.
Amikor az üzletek nem adtak mindenhez nejlon szatyrot, az emberek elkezdték (újból) használni a textil bevásároló táskákat. (Más kérdés, hogy azok ugyanúgy műanyagból vannak, de legalább többször használja.)

ForestandFruit 2019.08.05. 13:06:57

@pantlikaskiralylany:, ha valaki tesz annyit, hogy befőttesüveggel és zsákkal felkészülten megy vásárolni - legyen az akárhány darab -, akkor mindenképpen elismerést érdemel. :)
Viszont nem mindenki tudja/akarja így megoldani a bevásárlást. A nagyobb kiszerelés például egy jó ötlet és az is, ha a termék (joghurt pl.) eleve üvegben van.

clemens 2019.08.05. 18:34:49

Kíváncsi lennék hogy milyen tényleges csökkenést okozott ez a nagy média felhajtással kísért hónap.
Sacc/kb 0,00000000000000001 %-nyit. Értelme nem volt, de volt miről vitatkozni.
Vásárlói oldalról érdemben nem befolyásolható a műa felhasználás

Emmett Brown 2019.08.05. 18:35:10

@midnightcoder2: én a nagybevásárlásra viszek magammal két nagy Ikeas kék zsákot, és abba pakolom a cuccot a parkolóban a bevásárlókocsiról.

De ha csak hazafelé beugrasz valamiért, akkor is vihetsz otthonról egy bevásárlózsákot.

Alick 2019.08.06. 10:20:49

@midnight coder: Jogos észrevételek, amit az egyik oldalról szemétként kezelünk, az a másik oldalon potenciális nyersanyagforrás. Tehát ha nem dobáljuk el a szemetet és jók vagyunk az újrahasznosításban, a probléma félig megoldva.
Persze a probléma másik oldala a gyors termékelavulás, meghibásodás, a "ne javíttasd, hanem vegyél újat". A csomagolóanyagok a folyamatban a jéghegy csúcsa... a szemetelés szigorú büntetése és a gyártók újrahasznosítási termékdíjaztatása valamelyest közelebb visz a megoldáshoz.
Természetesen a folyamat része, ha kevesebb eldobható műanyag csomagolóanyagot használunk, de ez még nem oldja meg az összes problémát.

midnightcoder2 2019.08.06. 10:22:57

@pantlikaskiralylany: Alapvetõen nem a mûanyag mint olyan az ördögtõl való. A mûanyag jó. Olcsó, könnyû, tartós. A gond a jelenlegi használatával van. A csomagolásnál ma nem prioritás a könnyû újrafelhasználhatóság, pedig e nélkül nincs zero waste. És igen, ezt gyártói szinten kell megoldani.

ForestandFruit 2019.08.06. 10:51:09

@clemens: ez egy nagyon jó gondolat, valóban érdemes megnézni, hogy mennyire volt eredményes ez a kampány. A Plastic Free Foundation tájékoztatása alapján idén 230 millió embert vontak be világszerte ebbe a kampányban, ez, ha jól számolom, az emberiség 2,9 százaléka. Hogy ez sok vagy kevés, nézőpont kérdése.
Előfordulhat, hogy a te becslésed is jó, ha nem tízes számrendszerben írtad. Persze érdemes több elemzést és statisztikát elolvasni a témában, hogy valójában mi és hogyan befolyásolja a vásárlók műanyag felhasználását.

steery 2019.08.06. 10:52:26

Nem a műanyagokkal van a probléma, hanem az emberekkel. Sok embernek sok tárgyra van szüksége, ezért sokat kell gyártani nekik, amiből sok lesz a hulladék. Ha időben visszafogtuk volna a népességet és most csak 100-150 millió ember élne a Földön, nyugodtan szemetelhetnénk és környezetszennyezhetnénk, a természet még mindig bírná és nem olvadnának el a gleccserek. És lenne időnk nulla emissziós gazdaságot kifejleszteni. De az ember mohó, féktelen és mindent hajlamos túlzásba vinni, aztán meg folyton másra mutogat. Mindegy kire, csak nem önmagára. Mostanra kifutottunk az időből. A folyamatok túl gyorsan zajlanak, a problémák túl nagyra nőttek. A megoldó képességünk meg a közelében sincs a szitunak. Szóval bukta van.

Macropus Rufus 2019.08.06. 10:52:43

műanyagmentes élet? Manapság? Szinte lehetetlen. Nem lehet kikerülni. És most lépjünk picit tovább a poharak/szívószálak/szatyrok/PET vonalán. Gondoljatok bele, hogy mennyi helyen találkoztok műanyagokkal. És most képzeljétek el, hogy nincs. Mármint olyan tárgy ami műanyag lenne. Mert a szatyrok és társai csak egy dolog. Gyak. ha kivonom a műanyagokat a rendszerből a társadalmunknak annyi is volt. Gondolj bele: nincs mobil teló. Se tablet, se szgép, se tévé se monitor. De még hálózati kábeled sincs, mert a szigetelése mi is? Műanyag. Nincs szigetelés semmin, mert az is műanyag. stb,stb...
Szóval meglátásom szerint a műanyagok olyan szinten integrálódtak a mindennapi életbe, hogy képtelenség kiváltani őket.

anitaszan 2019.08.24. 11:45:48

Az országvezetők és cégvezetők, akik nagyságrendekkel hatékonyabban tudnának előre lépni a környezetvédelemben, sajnos épp el vannak foglalva a személyes és haveri köreik pénzének növelésével. Ezért muszáj alulról jövő bojkottokkal föllépni a szennyezés ellen, talán sokkal jobban szervezett bojkottal gyorséttermek, büfék, ételszállító cégek, stb. műanyag felhasználása ellen.