kirándulás - környezettudatosság - életmód

Forest & Fruit

Az észrevétlenül és nyomon követhetően változó természet I.

A Forest&Fruit Naptár 2018 10 éves kihívása

2019. február 21. - ForestandFruit

A Forest&Fruit Naptár 2018 első bejegyzése 2017 december 31-én jelent meg, benne tizenkettő, a Budai-hegység közkedvelt helyeit bemutató fotóval. A 2018-as év során ezt a bejegyzést követte még tizenkettő, ez pedig a 13., és ez már 2019-ben íródik. A Forest&Fruit Naptár 2018 fotói az elmúlt 10, vagyis most már 11 év során készültek, a havi naptárbejegyzésekben pedig az egyes helyszíneket jártuk végig. A havi rendszerességű írásokban hónapról-hónapra megmutattuk, hogyan változott a Budai-hegység egy évtized vagy rövidebb idő alatt. Ez a naptár nem csupán színes képek gyűjteménye, sokkal inkább dokumentálása az időjárás okozta változásoknak, az urbanizációnak és annak, hogy mi történik, ha figyelmen kívül hagyjuk az erdőjárás szabályait. A tapasztalatainkat hónapról hónapra lebontva osztjuk meg veletek, felhívva a figyelmet a környezettudatos viselkedésre. Íme az első hat hónap tapasztalata, az eredeti és a 2018-as fotók lapozható képgalériában a cikk legvégén.

Környezeti tényezők, időjárás okozta változások

Az erdők és a bennük lévő fák állapotából számtalan dologról árulkodik, a szélsőséges időjárási viszonyok okozta károk nyomai például elég sokáig fellelhetők. A Forest&Fruit Naptár 2018 első, januári naptárlapjának képeslapra kívánkozó fotóját még 2009-ben készítettük. A mesevilágot idéző, zúzmarával vastagon fedett fákkal valóban hangulatos volt az erdő. A János-hegy északi oldalán végig futó Tündérhegyi úton az elmúlt években gyakran megfordultunk, tavaly év elején is; akkor fehér, zúzmarás, hanem fakóbarna, hómentes erdőben jártunk, ITT írtunk erről, egyik kedvenc tavaszi virágunkról pedig ITT.

Kilenc év alatt nem csak az időjárás változott meg, hanem az erdő is: habár az út hegyfelőli oldalán ugyanúgy álltak a fák és a panoráma mit sem változott, a város felőli oldalán számos fának törött volt ága, törzse. Ezen a területen főleg tölgyesek vannak, amik 10 év alatt már látható mennyiséget nőhetnek, de egy szélsőséges időjárási esemény miatt sajnos a legtöbb fának nem volt lehetősége nagyobbra nőni. 2014 kora telén jelentősebb mennyiségű jeges csapadék zúdult többek között a Budai-hegységre, és a fákra fagyó ónos eső hihetetlen kárt okozott. A Budai-hegység erdeinek jelentős részét akkor lezárták, a saját érdekében mindenki jobban tette, ha az erdőhatárokon húzott szalagon kívül maradt, mert a megdermedt csapadék súlya alatt leszakadtak a faágak, derékba törtek örökzöldek és lombhullatók egyaránt. A 2018-as fotó a 2014-es jégkár után 4 évvel készült és a nyomok még jól láthatók. 

Megváltozott időjárás

A tavalyi évben az időjárás nem mindig igazodott a naptárhoz és ez már rögtön év elején így volt. Februárban a Hárs-hegyen barangoltunk. Habár 8 év után nem leltük meg a pontos helyszínt, a 2010-es hatalmas havazással beköszöntő utolsó téli hónaphoz képest tavaly futóidőben, a laza talaj miatt nehéz terepviszonyok között jártunk ismét az eltűnt hó ITT nyomában.

Ismét a megváltozott időjárás

Márciusban, a tavasz első napjain igazi hamisítatlan téli fotók készültek a Hárs-hegyen. Végre megérkezett az addig hiányolt hó, és mi a 2015-ben készült, 3 éves fotó alapján a sárga jelzésen, vaddisznólesen jártunk ITT, előtte egy évvel pedig a hegyen nagy tömegben nyíló keltikéket mutattuk be ITT. Az eredeti fotó a zöld kör jelzésen készült, mi viszont a sárga jelzésen indultunk fel a hegyre. A tavaszi tél hava március elején végül pár nap alatt olvadt el a hirtelen jött felmelegedésnek köszönhetően.

Szeretnél még több, környezetvédelemmel foglalkozó cikket, bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Látogatók okozta környezeti terhelés, szemetelés

Áprilisban Zugligetben jártunk 2017 után 2018-ban is és mivel a hegyvidéknek ezt a kies részét, hagyományait és nevezetességeit jól ismerjük több túraútvonalat ajánlottunk ITT, hogy meglegyen a választás szabadsága. Az tavalyi fotón nem a Tündér-szikla, hanem a vele szemben lévő Hunyad-orom van, mindkét fotó április legelején készült egyetlen év eltéréssel. A népesebb városnegyedektől nem túl távol fekvő Zugliget évszázadok óta igen kedvelt a friss levegőre vágyó emberek körében és ez meg is látszik rajta. A Budai-hegység erdeit úton útféle csúfítják az otthagyott műanyag-vagy üvegpalackok, alumínium dobozok, szélfútta, soha le nem bomló műanyag zacskók, vagy a szemetesekből a szél vagy az erdei állatok által kifújt, kitúrt hulladék. Az erdőben járó emberek között bizony vannak, akik az amúgy is környezetszennyező pillepalackot csak tele töltve tudják vinni a hátizsákjukban, üresen már nem. Az erdők kezelői elhelyeznek szemetes konténereket a turista útvonalak mellé és rendszeresen el is szállítják azokból a bele dobált hulladékot. De ez nem azt jelenti, hogy a szemeteseket kötelező tele pakolni. Ez egy plusz szolgáltatás, és ha megoldható, haza lehet vinni a szemetet és szelektíven megszabadulni attól. Idén is jártunk már Zugligetben és az erdőben heverő szekrényre még nem találtunk magyarázatot.

Eltűnő források, tavak

Májusban ismét Zugligetben voltunk és a terület most még meglévő egyik forrását mutattuk be ITT egy 2010-es fotó alapján. A következő hasonló szögből készült fotó 2016-os, pazar látvány a virágba boruló szikla. A középkori Magyarországról beszámoló írások mind, mind vizekben gazdag erdőségként írták le a Budai-hegyeket is. Nos, manapság ennek a vidéknek a vízhozamára aligha tudna a város hagyatkozni. Ahogy a terület beépült, a talajt és annak szerkezetét megbolygató földmunkák miatt úgy apadtak el  az egykor bővízű források. Tényleg ilyen egyszerűen lehet meddővé tenni egy gazdag vízhozamú kies völgyet: néhány rosszul elhelyezett ház, csatornázás, és volt forrás, nincs forrás? Sajnos kevesen emlékeznek a földrajz órán tanultakra, arra, hogy mi táplálja a tengereket, óceánokat. A természetes vízfelületek csökkenése nem csak Zugligetben figyelhető meg. A János-hegy oldalában lévő Béka-tó is egyike az utolsó, tengerszem szerű, felszíni vizeknek. A már 2011 áprilisában is parányi méretű tó számos állatfajnak ad otthont, békák és pettyes gőték élnek itt. 

forestandfruit_bekato.jpg

A látogatók okozta környezeti terhelés, urbanizáció

Júniusban egy igazi turistamágnes helyre mentünk és a János-hegy ezer arcát mutattuk be ITT a 2016-ben készült fotóhoz kapcsolódóan. Egy másik alkalommal pedig lesétáltunk a budai zöld jelzésen Zugligetbe ITT. Budapest legmagasabb pontja minden kiránduló bakancslistáján szerepel a kötelező látnivalók között a hozzá közel álló Normafával együtt, ami meg is látszik a mindkét területen. Érdemes azzal tisztában lenni, hogy jelenlétünk az erdőben környezeti terhelést jelent, zavarjuk az erdő állatvilágát, és ha letérünk a turistaútról, eltaposva a növényzetet, akkor nagyobb nyomot hagyunk a kelleténél. Éppen ezért érdemes úgy kirándulni, hogy a lehető legkevesebbet változtassunk az erdőn, ne vigyünk haza gombát, növényt, állatot, így más is gyönyörködhet a természet szépségében. 

forestandfruit_juniusf.jpg

Az Erzsébet kilátó környéke inkább az terület, ami nem a bakancsos, hanem az utcai cipős, tipegős kirándulók kedvence. Nincs semmi baj azzal, ha valaki nem technikai pólóban és terepre termett bakanccsal rója a kilométereket, azzal viszont már van, ha a kilátóig autóval megy, az ugyanis tilos.

Normafa a síelésre alkalmas lankái miatt télen előszeretettel és sokan síelnek Európa egyetlen ilyen alacsonyan fekvő sípályáján. A rövid szezont rengetegen akarják kihasználni és hétvégente hatalmas tömeg hömpölyög a két rendelkezésre álló sípályán és az Anna-réti szánkópályánál. Ez nagyon megterhelő a környezet számára, hazánkban jellemzően nem tart sokáig a tél, de néhány hétig még így is fokozott terhelés éri a védett növényekben és állatokban gazdag Natura 2000 besorolás alatt álló területet. Az Anna-réti játszótér, most már inkább játszórét, évről évre egyre nagyobb helyet foglalnak el a legkisebbek számára telepített játékok. Néhány évvel ezelőtt itt álló pár kedves faépítmény helyett – emlékszik valaki a favonatra? – komplex és terebélyes várak, építmények vannak. Ha leülünk egy-egy fa alá a padra, a madarak már vannak olyan bátrak, hogy a közvetlen közelünkben is merészkednek. 

Ezek az év első hat hónapjában felfedezett változások, változtatások,  folytatás következik.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://forestandfruit.blog.hu/api/trackback/id/tr9914641476

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.