Azért a víz az úr

2018. augusztus 18. - ForestandFruit

Számos természeti hatás következtében alakult ki Budapest hegyes-völgyes arca, ami az ember közreműködése miatt jelentősen átformálódott. Az eltűnő fák, a csökkenő zöldterület alapjaiban változtatta meg a terület éghajlatát, magával vonva további változásokat. Most a budai zöld túra első két szakaszán több alkalommal említett valamikor állandó vizű patak, az Ördög-árok mentén barangoltunk, szemügyre véve a változások egy részét.

A Gellért-hegy és a Várhegy közötti terület régóta fontos szerepet tölt be a főváros területének alakulásában, a hegy lábánál fakadó bővizű hőforrások miatt a hamar megtelepedett az ember a Duna partján. A forrásokhoz közel az Ördög-árok torkolatnál már a rómaiak is építkeztek, a terület formálódásában hasonlóan fontos szerepet töltött be a várost kelet-nyugati irányban csaknem 20 kilométer hosszan átszelő patak.

Az Ördög-árok számos nevet viselt, a lakói által adott beszédes nevek egyaránt utalnak a vízfolyás nagyságára és az itt lakó népekre. Legkorábbi, fellelhető elnevezése a XIV. századra datálható, akkor Paulus-pataknak nevezték el. A török hódoltság idején Kovácsi-patak volt a neve, később Tímár pataknak hívták a partján lakó bőrművesek, tímárok miatt. Molnár-pataknak viszont nem keresztelték el, pedig Jókai Mór visszaemlékezései szerint egykor olyan bővizű volt, hogy még vízimalmok is álltak a partján. Mai nevét szeszélyes vízjárása miatt kapta, különös véletlen, hogy a torkolatánál lévő Gellért-hegyet egykor Boszorkányok hegyének hívták.

A Városmajorban ma már szinte nyoma sincs az Ördög-ároknak, a befedett patak felett park, sétaútvonal.

A változó vízhozamú patak a lazább kőzetbe bevágódó meder miatt egy természetes választóvonalat alakított ki a Hármashatár-hegy és a Hárs-hegy között, miközben a Dunához közeli részeken a hordalék lapályos területeket töltött fel, például a Vérmezőt. Az Ördög-árok a Nagykovácsi medencében ered, Nagykovácsin, Remeteszőlősön és a Remete-szurdokon keresztül éri el Hűvösvölgyet. Ez a terület már középkorban kiemelkedően fontos volt hatalmas, vadban dús erdősége miatt, így nem meglepő, hogy a későbbi évszázadokban már masszív kőhidat építettek a patakra hogy az állandó átkelés biztosított legyen, medencéjének fővárosi részét pedig már a XIX. században kővel burkolták. Az Ördög-árokban torkollik a Kis Ördög-árkon kívül a Budenz-, Zugligeti és a Diósárok is, bár ezek a helyek csak a térképről, utcatáblákról ismerhetők fel, a természetes formájukat befedték és beépítették.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Egy nagyjából öt kilométeres szakaszon az Ördög-ároknak is ez lett a sorsa: az egyre szűkebb helyre szoruló patak meredek partjához az ott lakók kénye-kedve szerint közel vagy távol épülő házak és a beleeresztett szennyvíz megpecsételték a sorsát. Sokan úgy vélik, rászolgált nevére, hiszen több alkalommal is nagy pusztítást végezve áradt ki medréből, ahogy a Múlt-kor történelmi magazin írásából is kiderül. A nagy mennyiségű és hirtelen belezúduló csapadék a fizika törvényeinek engedelmeskedve tört magának utat, magával sodorva ez ember által alkotott építményeket.

Az Ördög-árokhoz hasonló epigenetikus eredetű völgyek, melyek szegényes, természetes vízforrásai elapadtak és a fás területek jelentős ritkulásával csökkent a vízgyűjtő területükre lehulló csapadék, inkább néznek ki elhagyott árokpartnak, mintsem folyómedreknek egészen addig amíg nem érkezik egy nagyobb zápor. A fakó fűcsomós árkok pillanatok alatt egy zavaros, erős sodrású patakká tudnak válni, melyek visznek mindent, ami az útjukba kerül. A természetes mélyedésben futó Ördög-árok mentén megszokott, hogy a Budai-hegyekből lezúduló nagy mennyiségű csapadék nem tud elvezetődni, így egy-egy nagyobb eső után a kialakuló spontán tó miatt menetrendszerint megakad a villamosközlekedés a Budagyöngyénél (Zugligeti-árok) és a János-kórháznál (Diósárok).

Három évvel ezelőtt, augusztus 17-én a Budapest utcáira több részletben lehulló nagy mennyiségű eső okozott káoszt, sok csapadék miatt a hatalmas erővel kizúduló víz fel is szakította az Ördög-árok torkolatát a Duna partján. Aznap rekord mennyiségű esett, a teljes augusztusi elvárt mennyiség két és félszerese ömlött egyetlen nap alatt a városra, a felhőszakadás jelentős része a kora esti órákban érte el a várost.

Mi aznap délután egy egyszerűnek ígérkező erdei kirándulás alkalmával pont Hűvösvölgyben voltunk és láttuk a Budai-hegység zápor után felhőbe és párába burkolódzó magasabb pontjait. A Hűvösvölgyi úrtól lefotóztuk a Kaán Károly kilátót, ennyi volt belőle látható.

A túra végén az Ördög-árok hűvösvölgyi szakaszán haladtunk a sárga kerékpárúton és azt láttuk, hogy a máskor kopár kövek között csörgedező – a szárazabb időszakban pangó vizű – patak medre megtelt sárgásbarna, zavaros vízzel, ami zajosan csobogott a fák között. Ahogy haladtunk lefelé a patak mérete is növekedett, a víz által elsodort szemetet (ruhákat, műanyag zacskókat, flakonokat, bőröndöt!) az iszapfogók megállították, de megdöbbenve figyeltük, milyen sok hulladék gyűlt össze a mederben és a víz felszínén. A fotók elkészülte után röviddel újabb nagy mennyiségű eső zúdult le Budapestre és egy órán keresztül este háromnegyed nyolcig el sem állt, de mi akkor már elhagytuk az Ördög-árok környékét.

Három évvel később ismét végigjártuk ezt az útvonalat, de a hetek óta tartó csapadékszegény időszaknak köszönhetően a mederben még állóvíz is csak mutatóban akad, ahogy a fotókon is látható. Sajnos a szemét, ha nem is nagy mennyiségben, de továbbra is megtalálható a mederben és a parton egyaránt, műanyag zacskók, flakonok és ruhák csúfítják tovább ezt a jobb sorsra érdemes patakot.